2025. december 1-én vette kezdetét az MCC miskolci képzési központjában a Magyar Összetartozás Intézete által szervezett négynapos „A nemzeti identitás forrásvidéke: magyar nyelv, magyar humor, magyar film, magyar összetartozás” című Őszi Akadémiai kurzus.
Az első napon dr. Balázs Géza egyetemi tanár és Lakatos Mihály szenior kutató tartottak előadást „Miért nem mondjuk magyarul?” címmel. Az előadás során szóba került a magyar nyelv hivatalossá válásáért folytatott XVIII–XIX. századi küzdelem, nyelvünk jelenlegi állapota, az angol nyelv aggasztó mértékű térhódítása részint a sajtó és az egyetemi ifjúság nyelvezetében, részint a hétköznapokban, a magyar nyelvű cikkek, tanulmányok leértékelődése az egyetemi szférában és a nyelvvédők, a kormányzat, valamint a civil szféra teendői mindezen globalizációs hatások ellensúlyozására.
A második napon dr. Nemesi Attila László egyetemi docens és Lakatos Mihály szenior kutató „A székely atyafi esetet a féldisznóval – A humor mint identitásunk alkotóeleme” című előadását hallgathatták meg a résztvevők. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánhelyettese a humor elméleti kutatásainak hátteréről és eredményeiről, működési mechanizmusáról beszélt, míg Lakatos Mihály Jókai Mór „A magyar néphumorról” című akadémiai székfoglalóját, továbbá a magyar humor regionális sajátosságait elemezte.
A kurzus harmadik napján a „Románok” és „táposok” című előadás a szétszakított nemzetrészek közötti viszony fejlődéstörténetére fókuszált, nem kerülve el az olyan kényes témát sem, mint a 2004. december 5-i népszavazás. Nagy Koppány Zsolt regényíró, aki egy egész kötetet [A vendégmunkás (és a) dalai] szánt a „határon túliság” mint „bélyeg” anyaországi meg- és átélésére, a témához kapcsolódó vidám, szatirikus tárcák és novellák felolvasásával szórakoztatta a hallgatóságot. A vidámság természetesen nem akadályozta meg az ide- és húsbavágó tanulságok levonását sem.
Az utolsó napon a kurzusvezető és a hallgatók az 1941-ben készült és az 1942. évi velencei filmfesztiválon fődíjat nyert „Emberek a havason” című filmet tekintették meg. Lakatos Mihály előzetesen ismertette a film elkészítésének küzdelmes történetét (a rendező, Szőts István és a forgatókönyv írója, Nyirő József elutasították, hogy ún. „kurzusfilmet” készítsenek, ezért igen nehezen szerezték meg a forgatáshoz szükséges pénzt), majd szempontokat fogalmazott meg a hallgatóknak a film filmtörténeti jelentőségének felismeréséhez, az alkotás mondanivalójának többrétegű értelmezéséhez. A filmet – bemutatása idején – az olasz neorealizmus hívei és alkotói nagyra értékelték, a neorealista film előfutárának tekintették. Nyolcvanhárom esztendővel később az MCC miskolci központjának hallgatóira is mély benyomást tett, ami biztos jele annak, hogy a magyar filmművészet maradandó értékei között tarthatjuk számon.
