Lezárható-e egy világháború, ha hősi halottainak, hadifoglyainak története még lezáratlan? Van-e esély ismertté tenni sok ezer ismeretlen katona nevét, sorsát, családtörténetét, ha a hadisírok hirtelen „átkerülnek” az egykori ellenség országába, majd lassan elenyésznek? Molnár Tibor, a délvidéki Zenta főlevéltárosa évtizedek óta kutatja az első világháború délvidéki, szerbiai vonatkozásait, járja és méri föl a látható és már láthatatlan sírkerteket – méltó emléket állítva a hazájukért hősi halált halt katonáknak. Margittai Gábor beszélgetett a kutatóval.
Molnár Tibor nemrégiben adta közre forráskutatásait a 110 éve történt balkáni halálmarsról, azaz a Szerbiában hadifogságba esett osztrák–magyar katonák 1915-ös kálváriájáról, amelynek során fogva tartóik végigterelték őket a szerb táborokból a havasokon és a mocsarakon át egészen Dél-Albánia tengeri kikötőjéig, majd onnan a szardíniai Szamár-szigetre jutottak a túlélők. 2001 óta május utolsó vasárnapján törvény szerint is tisztelettel adózunk „azok emléke előtt, akik a vérüket ontották, életüket kockáztatták vagy áldozták Magyarországért”.
Beszélgetésünk során szó lesz:
• arról, hogyan „segítette” az 1999-es NATO-bombázás a délvidéki levéltári kutatásokat;
• arról, hogy miért halványodott el az első világháború a magyar közemlékezetben;
• nagyapáink sokszor meghallgatott, mégis elvesztett történeteiről;
• arról, hogy miért voltak a szerbek a legvitézebb ellenségeink;
• csetnikekről, komitácsikról és gerillákról;
• arról, hogyan gondolkodnak ma a szerbek Gavrilo Principről, a „jugoszláv” szabadságharcosról;
• a magyarországi és a szerbiai szerbek viszonyáról az első világháború előtt és alatt;
• arról, hogy miért volt különösen kegyetlen a szerbiai front;
• mindkét oldal háborús bűneiről és a szabadkai huszárok tragikus történetéről;
• az elpuskázott propagandalehetőségekről;
• eltűnt, majd egy évszázad múlva előkerült olasz katonákról;
• magyarországi hadifogolytáborokról;
• holtak „elleni” perekről;
• arról, hogy a szerb–magyar viszony javulása lehetőséget ad-e a kegyeleti adósságok törlesztésére;
• az első világháború első hősi halottjának, az abádszalóki Kovács Pálnak a hányattatásairól életében és halálában;
• és arról, hogy mi lett a sorsuk Trianon után a délvidéki és szerbiai osztrák–magyar hősi temetőknek.
A podcast meghallgatható az alábbi felületeken:
