magyar kultúra napja

Margittai Gábor a magyar himnusz különlegességéről és a magyar kultúráról

A magyarság legfőbb szimbólumairól kérdezi Rónai Egon a Magyar Összetartozás Intézete igazgatóját, Margittai Gábort a magyar kultúra napján.

Lakatos Mihály: Magyar identitástudatunknak meghatározó része az irodalom

Magyar identitástudatunknak mindig is fontos része volt az irodalom. Különösen igaz ez az erdélyi magyarságra, amely a történelem során számos alkalommal került olyan helyzetbe, hogy küzdenie kellett a megmaradásáért. Milyen szerepük volt az íróknak és egyáltalán az irodalomnak a közösségben? Erről beszélünk a Magyar Kultúra Napján. Az este a Mandinerrel – a mai házigazda Juhász Zsolt, vendége Lakatos Mihály író, költő, műfordító, a Mathias Corvinus Collegium Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója.

Nyelvében él a nemzet. Gondolatok a nemzeti himnuszról, az otthon- és hazaszeretetről

Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én tisztázta le Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból című versének kéziratát, amely később Magyarország nemzeti himnuszává vált. 1989 óta ezen a napon ünnepeljük a magyar kultúra napját, megemlékezve évezredes hagyományainkról, megőrizve és továbbadva a magyar nemzettudat szellemi örökségét. A Scruton Hub szervezésében január 22-én a Scruton Salonban panelbeszélgetésre kerül sor minderről.

A kultúra mi vagyunk

Az idén éppen 35 éve annak, hogy 1989 januárjában a Hazafias Népfront felhívására először ünnepelték meg hivatalosan is a magyar kultúra napját. A nap geneziséhez hozzátartozik, hogy elsőként Fasang Árpád zongoraművész vetette föl az ötletet még 1985-ben, mondván: „ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is”.