Médiamegjelenés

Vita és önvizsgálat Kassán

hirek.sk

A kassai szórványmagyarság életét bemutató, Kassa, a skizofrén város című dokumentumfilmet vetítették a MaJel Rovás Központban, ahol a film készítőjével, Margittai Gáborral, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatójával is beszélgethetett a közönség.

Együtt az ördög ellen, a szerelemért

Magyar Nemzet

Végre megszületett egy mesekönyv, amely egyensúlyban van. Nem csak egy hősről szól, akivel csak a kislányok vagy csak a kisfiúk tudnak azonosulni. Ez a történet mindkét nem szemszögéből bemutatja az eseményeket, majd összeér egy szép végkifejletben. A Magyar Összetartozás Intézetének Kardcsiszár királyfi és Dalderű királylány című mesekönyve régies történetet mesél el, hiszen királyfiakról, királyleányokról, tündérekről, sárkányokról és magáról az ördögről mesél, de mégis a jó értelemben vett korszerű és új köntösben.

A székely atyafi esete a fél disznóval

MÖI

Mennyire vagyunk humorosak mi, magyarok? Ha bennünket, magyarokat kérdeznek, a válasz: nagyon. Hiszen ki ne hallott volna a székely és palóc anekdotákról, a népi tréfákról, a pesti viccről vagy éppen a folyamatosan az országot járó „sztendáposok” seregéről? De vajon más népek is ezt gondolják rólunk? Vajon a humorérzék tényleg a zsigereinkben van, valóban része nemzeti identitásunknak? És egyáltalán: mi a humor?

Kassa, a skizofrén város

hirek.sk

A kassai magyarság életét, az identitásuk megőrzése érdekében megvívott harcukat bemutató Kassa, a skizofrén város című dokumentumfilmet vetítették a MaJel Rovás Központban, ahol a film egyik készítőjével, Margittai Gáborral, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatójával is beszélgethetett a közönség.

Jókai 200 - A Librettó vendégei: Constantinovits Milán és Lakatos Mihály

M5

A Librettó vendégei Constantinovits Milán, az MCC szakmai főigazgató-helyettese és Lakatos Mihály, a Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója, akikkel Sipos Szilvia és Pató Márton műsorvezetők beszélgetnek a Jókai-életmű korszerűségéről.

Jókai 200 – Lakatos Mihály a halványuló klasszikusokról

Spirit FM

Kétszáz éve született Jókai Mór, akit az olvasóközönség már életében bálványozott, és akinek az életműve azóta a klasszikus magyar irodalom ékköve. Úgy tűnik azonban, hogy a klasszikusokat ma már ritkábban forgatjuk, hogy jelentőségük a digitális korban mintha elhalványult volna. Mi ennek az oka, egyáltalán: tanítható-e és olvasható-e ma Jókai? Az évforduló alkalmából erről beszélgetett Rónai Egon Lakatos Mihállyal, intézetünk szenior kutatójával.

Az arany ember húsz oldalon

MÖI

Jókai Mór munkássága olyan szellemi örökség, amely kultúránk, nemzeti azonosságtudatunk kitörölhetetlen része. 2025-öt az író születésének 200. évfordulója alkalmából Jókai-emlékévvé nyilvánította az Országgyűlés. A tanácskozás meghívott vendégei – Constantinovits Milán, az MCC szakmai főigazgató-helyettese, pedagógus, Császtvay Tünde művelődés- és irodalomtörténész, L. Simon László József Attila-díjas író, valamint Lakatos Mihály, a Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója, író – a jeles regényíró és életműve előtt tisztelegve, de (nem) olvasásának, „korszerűségének” XXI. századi dilemmáival is szembenézve fejtették ki a témával kapcsolatos véleményüket a szép számban megjelent érdeklődő előtt.

A legolvasottabb magyar író vagy „taníthatatlan” őskövület?

Magyar Nemzet

200 évvel ezelőtt, 1825. február 18-án született Komáromban Jókai Mór. Az író munkássága olyan szellemi örökség, amely kultúránk, nemzeti azonosságtudatunk kitörölhetetlen része. 2025-öt Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából emlékévvé nyilvánította az Országgyűlés. A jeles regényíró előtt tisztelegve, de (nem) olvasásának, „korszerűségének” XXI. századi dilemmáival is szembenézve Constantinovits Milán, az MCC szakmai főigazgató-helyettese, pedagógus, Császtvay Tünde művelődés- és irodalomtörténész, L. Simon László József Attila-díjas író, valamint Lakatos Mihály, a Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója, író beszél és beszélget a Jókai-életmű időszerűségéről és identitásteremtő szerepéről.

Thököly Imre táncától Kassa skizofréniájáig

MÖI

Margittai Gábor a magyar himnusz különlegességéről és a magyar kultúráról

Spirit FM

A magyarság legfőbb szimbólumairól kérdezi Rónai Egon a Magyar Összetartozás Intézete igazgatóját, Margittai Gábort a magyar kultúra napján.

Lakatos Mihály: Magyar identitástudatunknak meghatározó része az irodalom

Kossuth Rádió

Magyar identitástudatunknak mindig is fontos része volt az irodalom. Különösen igaz ez az erdélyi magyarságra, amely a történelem során számos alkalommal került olyan helyzetbe, hogy küzdenie kellett a megmaradásáért. Milyen szerepük volt az íróknak és egyáltalán az irodalomnak a közösségben? Erről beszélünk a Magyar Kultúra Napján. Az este a Mandinerrel – a mai házigazda Juhász Zsolt, vendége Lakatos Mihály író, költő, műfordító, a Mathias Corvinus Collegium Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója.

A Magyar Összetartozás Intézetének mozgalmas éve volt 2024

MÖI

Intézetünk expedíciói, forgatásai, kocertjei, előadásai 2024-ben – videós összefoglalónk az év jellemző pillanatairól.

Nemzetárulás: elévülhet-e a december 5-i népszavazás bűne? – Ez itt a kérdés

M5

Húsz évvel ezelőtt december 5-én tartottak ügydöntő népszavazást a kettős állampolgárság kérdésében. A referendum kimenetele, de főképp az azt megelőző kampány súlyos sebeket ejtett mind a határontúli magyarokon, mind az itthon élőkön. Megbocsátható-e a magyart magyar ellen uszító kampány?

Senki nem képes kívülről nemzedékké formálni egy társaságot

Kultura.hu

Mi az irodalom? Ezt a kérdést tettük fel Lakatos Mihály költő-írónak. A válasz persze már nem ilyen egyszerű, de az MCC Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója az irodalmat dupla fenekű fogalomként írta le, ami sok mindent megmagyaráz. Lakatos Mihály a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. programkoordinátoraként többek között a fiatal költők és írók nemzedékké formálásáról, illetve az irodalom intézményesítéséről is mesélt.

Húsz éve: egy népszavazás megrázkódtatásai

MÖI

Az MCC Scrutonban a „Románok” és „táposok” – helycserés támadás, avagy ismerik-e egymást a magyar nemzetrészek? című pódiumbeszélgetés meghívott vendégei Nagy Koppány Zsolt József Attila-díjas író és Szentesi Zöldi László Tácsics Mihály-díjas lapszerkesztő voltak, az esemény moderátora Lakatos Mihály, a Magyar Összetartozás Intézetének kutatója.

Őszi akadémia a Felvidéken

MÖI

A Magyar Összetartozás Intézete idei őszi akadémiájának hídfőállása Miskolc volt, ahonnan mind térben, mind időben szerteágazó utakat tettünk meg az Egyetemi Program és a Roma Tehetség Program diákjaival. A kurzus hallgatói a magyarság megmaradásának csomópontjául is szolgáló felvidéki műemlék templomok bejárásától az „újrajátszható” nemzeti traumák tanulmányozásán át az azonosságtudatunkat megalapozó hőskultuszig és filmes feldolgozásukig vehettek részt terepmunkában és előadásokon, amelyeket intézetünk kutatói és felvidéki szakemberek tartottak.

Az este a Mandinerrel – Margittai Gábor Nagybánya magyar szórványáról

Kossuth Rádió

Noha a nagybányai szórvány helyzete reménykeltő – köszönhetően főként az ott működő Teleki Magyar Háznak –, a szakértők szerint nem ez a jellemző Erdély-szerte. Sőt! A Székelyföld tulajdonképpen hamisnak nevezhető biztonságérzete aggasztó. Az este a Mandinerrel – a mai házigazda Völgyi Tóth Zsuzsa, vendége Margittai Gábor.

Kemény üzenet érkezett Európa sírásóinak

Magyar Nemzet

A Magyar Összetartozás Intézetének Látkép című sorozatában Balázs D. Attila írt tanulmányt arról, hogy mit üzen a múlt Európa sírásóinak.

A magyar nyelv napjára

MCC

„S. O. S.! A magyar nyelv kiált segítségért. Ha nem hallgatjuk meg, elpusztul. […] Mind rosszabbul beszélünk és írunk, azaz lassanként megöljük a nyelvet.” Éppen száznyolcvan éve, 1844. november 13-án vált a magyar nyelv államnyelvvé, felváltva a latint és a németet a törvényhozásban, a közigazgatásban és az oktatásban. 2011-ben az Országgyűlés ezt a napot választotta a magyar nyelv napjának, amikor nemzeti identitásunk alapját ünnepeljük. De van-e okunk a felhőtlen örömre?

Padlót fogtak a románok a Hunyadi-sorozat miatt

Magyar Nemzet

Románia ötezer éve, avagy hogyan lopták el a magyarok a román géneket (is)? címmel közölt cikket a Magyar Összetartozás Intézete, amellyel folytatja a Hunyadi-filmmel kapcsolatos román véleményekről szóló elemző sorozatát.

Feol Podcast - Vendégünk Margittai Gábor, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója

FEOL

Podcaststúdiónk és Bokányi Zsolt vendége Margittai Gábor, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója, író, dokumentumfilm-rendező, szerkesztő volt, aki izgalmas előadással készült a Mathias Corvinus Collegium székesfehérvári képzési központjának aktuális eseményén.

Kult-óra: Margittai Gáborral beszélgetett Rónai Egon

Spirit FM

Erdélyről, turizmus és identitás kérdéseiről, a műemlékek fenntarthatóságáról, a főnemesi kultúra újjáéleszthetőségéről.

Miként jutottunk el az „erdélyi véreink”-től a „románozásig”?

MÖI

A kommunizmus időszakában vált sajnálatos „divattá”, hogy a Magyarországra érkező külhoni magyarokat lerománozták, leszlovákozták, leszerbezték, leosztrákozták. A téma vonzerejét és a nemzetrészek közötti kapcsolatok kibeszéletlenségét jól mutatta, hogy Lakatos Mihályt, intézetünk szenior kutatóját és Nagy Koppány Zsolt írót telt ház várta az MCC debreceni képviseletén, az Aranybikában október 14-én.

Hadifogoly magyarok a százhalombattai Barátság Kulturális Központban

MÖI

Október 17-én nyílt meg Százhalombattán a Hadifogoly magyarok a nagy háborúban című első világháborús tárlat, amely egyedülálló módon mutatja be az elfeledett magyar „szürke rabok” szenvedéseit és áldozatvállalását. Margittai Gábor, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója nyitotta meg a kiállítást, amely november 12-ig látogatható.

Határok és hatások: történelem, irodalom, identitás

MCC

„A Trianon utáni határhúzásokkal magyar családok milliói kerültek más országok területére, ami nemcsak politikai, hanem társadalmi és kulturális kihívások elé is állította ezeket a közösségeket" — mutatott rá az MCC debreceni képzési központjában tartott előadásán Lakatos Mihály, a Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója és Nagy Koppány Zsolt József Attila-díjas író.

Aktuális – Tiltott kastélyok nyomában

behir.hu

A mai vendég dr. Margittai Gábor, az MCC Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója, író és dokumentumfilm-rendező. Az MCC békéscsabai képviseletén tartott előadást Tiltott kastélyok nyomában – az erdélyi magyar főnemesség múltja és jövője címmel.

Pillanatképek Fiumétől Lembergig

Hét Nap

A Magyar Összetartozás Intézete a közelmúltban indította el Látkép című sorozatát. Az ismeretterjesztő tanulmányok főként régi képeslapok alapján próbálják bemutatni és feleleveníteni a magyar múltat és örökséget. Balázs D. Attila nagyváradi származású újságíró nyilatkozott erről az érdekes sorozatról.

Kiakadtak a románok az új Hunyadi-sorozat miatt

Hír Tv

Nehezményezik többek között, hogy a Hunyadi János gyermekkorát is bemutató filmben, amelyben a szereplők anyanyelvükön beszélnek, az alkotók mellőzni fogják a román nyelvet, holott a főhős szerintük román volt.

Vetítés az erdélyi nemesség múltjáról és jövőjéről

behir.hu

Kedd este az MCC békéscsabai képzési központjában ezúttal az erdélyi nemesség múltjával és kastélyaival foglalkozó előadást hallhattak az érdeklődők, akiket dr. Margittai vezetett be mélyebben a témába.

Az erdélyi kastélyok megmentése sokkal több mint műemlékvédelem

MCC

Ezek az épületek a magyar nemzeti identitás és kultúra fontos jelképei.

Golyó vagy kötél? Élet vagy halál? Szabadság vagy börtön?

Magyar Nemzet

A Magyar Összetartozás Intézete multimédiás összeállítással tiszteleg október hatodikán azon honvédtisztek és kevésbé ismert civilek előtt, akik a megtorlás áldozataként nemzeti identitásunk, összetartozás-tudatunk megalapozójává váltak. „Golyó vagy kötél? Élet vagy halál? Szabadság vagy börtön? 175 évvel ezelőtt, az aradi vértanúk 1849. október 6-ai kivégzésekor ezek a kérdések foglalkoztatták a magyarokat. Mi, a (mérsékelten) hálás utókor már köznapibb kérdéseket teszünk fel. Kik voltak ők? Mi vezette őket? Miért így alakult a sorsuk?” – olvashatjuk a Magyar Összetartozás Intézetének felvetését.

Miért nem mondjuk magyarul? – Pódiumbeszélgetés Kecskeméten a kutatók éjszakáján

MÖI

Az Európa-szerte szeptember utolsó hétvégéjén megrendezett kutatók éjszakája ebben az évben Kecskeméten nyárias meleggel várta a résztvevőket, így a Deák Ferenc tér 4. szám alatti épület légkondicionálóira várt a feladat, hogy a pódiumbeszélgetéshez szükséges optimális hőmérsékletet biztosítsák. Erre annál is inkább szükség volt, mivel a viszonylag kései kezdési időpont (20 óra) ellenére egyetlen nézőtéri szék sem maradt gazdátlanul, ami mindenkor a téma iránti fokozott érdeklődés csalhatatlan jele.

Háttal a császárnak – Összeállítás nemzeti gyásznapunk 175. évfordulójára

MÖI

Golyó vagy kötél? Élet vagy halál? Szabadság vagy börtön? 175 évvel ezelőtt, az aradi vértanúk 1849. október 6-ai kivégzésekor ezek a kérdések foglalkoztatták a magyarokat. Mi, a (mérsékelten) hálás utókor már köznapibb kérdéseket teszünk fel. Kik voltak ők? Mi vezette őket? Miért így alakult a sorsuk? A Magyar Összetartozás Intézete multimédiás összeállítással tiszteleg azon honvédtisztek és kevésbé ismert civilek előtt, akik a megtorlás áldozataként nemzeti identitásunk, összetartozás-tudatunk megalapozójává váltak.

A történelmi emlékezet kutatói a kutatók éjszakáján

MCC

Az idei kutatók éjszakája rendezvénysorozat keretében filmvetítéssel egybekötött beszélgetésen vett részt a szombathelyi közönség. A Magyar Összetartozás Intézetének képviseletében Major Anita, az intézet kutatója mesélt arról az emberarcú kutatásmódszertanról és -gyakorlatról, mely a felgyűjtött anyagokon túl közös élményeket, emlékeket és barátságokat adott számára és férje, alkotótársa, dr. Margittai Gábor számára, akivel közösen vezetik az intézetet.

Vastaps intézetünk programjának Pozsonyban

MÖI

A Csemadok megalapításának 75. évfordulóját ünnepelte a Csemadok Pozsonyi Városi Választmánya 2024. szeptember 20-án a pozsonyi Prímási Palota Tükörtermében. Intézetünk a Hungaricus együttes és barátai műsorát mutatta be a gyönyörű, történelmi jelentőségű helyen.

Háború és békétlenség Kárpátalján

MÖI

2024. szeptember 9-én 18 órától rendezték meg a patinás debreceni Aranybika Szállóban (amelyet az MCC 2021-ben vásárolt meg, és amely az új tulajdonosnak köszönhetően kezdi visszanyerni régi fényét) az Össztűz alatt: a kárpátaljai magyarság megmaradása az orosz–ukrán háború tükrében című pódiumbeszélgetést. Lakatos Mihálynak, intézetünk szenior kutatójának beszélgetőpartnere a kárpátaljai származású, József Attila-díjas írónő, Lőrincz P. Gabriella volt.

Kult-óra: a magyar nyelv ápolásáról Lakatos Mihállyal

Spirit FM

Lakatos Mihályt, az MCC Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatóját kérdezi Rónai Egon: „Most mi változunk azzal, hogy ennyire angol minden, és minden szakterületnek, minden új világnak, amelyet megismerünk, például mesterséges intelligencia, minden szava angolul van vagy valamilyen angol jövevényszó? Vagy ez így működött mindig is?” Lakatos szerint mindig is divatja volt ennek. Él az emberekben a vágy, hogy egy magasabbnak vélt kultúrához tartozzanak.

„Kriszpi csiken” és az apostolok akcentusa a Székelyföldön

MÖI

A magyar nyelv állapota és a rá leselkedő veszélyek minden jel szerint nem hagyják közömbösen a Kárpát-medence lakóit, mert lám, a budapesti konferencia és a tusványosi pódiumbeszélgetés után a marosvásárhelyi nagy magyar esemény, a Vásárhelyi Forgatag szervezői is úgy gondolták: érdemes róla szót ejteni a rendezvényre kilátogató publikum előtt.

Fiume ma is őrzi a magyar múltat

Hír Tv

Megjelent az MCC Magyar Összetartozás Intézete Látkép című sorozatának 6. része. Balázs D. Attila író, újságíró friss tanulmánya a legnyugatibb magyar városba, Fiumébe röpíti az olvasót régi képeslapok segítségével.