Az MCC hagyományos felvidéki téli táborában a Magyar Összetartozás Intézete három rendezvénnyel is képviseltette magát. A nyitó estén a muzsika volt a fókuszban: A régi Magyarország elfeledett hangszeres zenéje című koncertet hallgathatta meg a zsúfolásig megtelt előadóterem közönsége. A Hungaricus együttes és zenész barátai igazi kuriózumot hoztak: olyan dallamokat szólaltattak meg népi hangszereken, amelyek még kiadásra várnak, és amelyeket ebben az összeállításban most hallhattunk először. Az együttes a régi magyar zenei gyűjtemények dallamanyagát kelti életre, névválasztásával is a magyar táncok XVI–XVIII. századi elnevezését idézi.
A pompás műsor (Árgírus, Magyar és forduló, Az árváké, Lakodalmas, Barkóczy lassú magyarja, A legényeké, A csetnekieké, Thököly Imre menyegzői tánca, Koronázási bevonuló) szüneteiben intézetünk igazgatóhelyettese, Major Anita faggatta a pódiumon Jánosi András népzenészt, kutatót, aki a főként a Felvidéken fellelhető kéziratos gyűjtemények, több mint kétezer dallam összehasonlító átvizsgálása során olyan felfedezésre jutott, amely átírhatja tudásunkat a magyar népzene és műzene kapcsolódásáról és bölcsőjéről. Zene – beszélgetés – zene ritmusában telt el egy óra, hogy egy lelkes és villámgyors teremátrendezéssel, székpakolással a zene – tánc vegye át a főszerepet Vörös Árpád táncpedagógus irányításával, ugyancsak a Hungaricus muzsikájára. A tánctanár temperamentuma, tudása még azt is magával ragadta, aki néhány perccel azelőtt még nem hitte volna, hogy dunántúli ugróst vagy moldvait fog járni: a kezek összefonódtak, MCC-s diákok és vezetők együtt ropták a táncot önfeledten, boldogan.
Dr. Margittai Gábor, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója szintén a Felvidékhez kötődő programmal készült: Kassa, a skizofrén város – Utazások magyar végvidékeken című szemináriumán a magyar szórványvilág történelmi hátterébe, lélektanába, fennmaradásának lehetőségeibe nyerhettek betekintést a diákok. A beszélgetés kiindulópontja az az elgondolkodtató tény volt, hogy száz év alatt csaknem eltűnt Kassa város magyarsága. A megmaradtak tudathasadásáról, asszimiláció elleni harcáról szól a szemináriumon megtekintett Kassa, a skizofrén város című kisfilm.
A vetítést követően a résztvevők utazást tehettek a magyar szórványvilágban a nyugati Várvidéktől a felvidéki Szepességen át a Corvinusok ősi fészkét adó Dél-Erdélyig. Hogy végül visszaérkezzenek a magyar Tátrába.
A Magyar Összetartozás Intézetének a téli tábor idején készített felvidéki kisfilmjei megtekinthetők: ITT.
