Podcastok

Tündérkertészek – Ambrus Lajos és Kovács Gyula a Kárpát-medence ősi gyümölcshagyatékáról és Mátyás király kedvenc almájáról

Március 25-e, Gyümölcsoltó Boldogasszony napja a Kárpát-medencei magyarság piros betűs dátuma: hajdan feltehetően az egyetlen olyan Mária-ünnep volt, amelyet mindenütt megtartottak a Székelyföldtől a Göcsejig, ahol magyarok éltek, és magyarul imádkoztak. Társintézetünk, a Klímapolitikai Intézet a Magyar Környezetgazdálkodási és Vidékfejlesztési Társasággal, valamint az Agrárminisztériummal karöltve tavaly életre hívta a magyar gyümölcstájfajták napját, amelyet ugyancsak ezen a napon tartunk. A kezdeményezés célja a hazai gyümölcstermesztési hagyományok népszerűsítése és megőrzése. Mindennek úttörője Ambrus Lajos József Attila-díjas író, pomológiai kiadványok szerzője és Kovács Gyula Prima Primissima díjas és Makovecz Imre-díjas erdész, a régi magyar gyümölcsök gyűjtője, szakértője, akikkel Major Anita beszélgetett a Magyar Összetartozás Intézetének podcastjában.

Jókai, a burokban született – A legolvasottabb magyar író vagy „taníthatatlan” őskövület?

2025-öt Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából az író emlékévévé nyilvánította az Országgyűlés. Jókai munkássága olyan szellemi örökség, amely kultúránk, nemzeti azonosságtudatunk kitörölhetetlen része. De miközben az életmű a klasszikus magyar irodalom megkérdőjelezhetetlen értéke, az általános és középiskolai oktatásban a szakemberek egyre nehezebben találják meg a helyét. Időszerűsége, taníthatósága körül ezért időről időre heves szakmai és társadalmi viták lángolnak fel.

Felpofozott hős – Gudor Kund Botond a dél-erdélyi magyar szórványról, az újjászületés és a megmaradás csodájáról

Dél-Erdély évszázadok óta a magyarság fogyásának és elfogyásának szimbolikus tere. Előszeretettel mutatjuk fel ezt a régiót, amikor a nemzethalál képeivel akarunk példálózni. Megrogyott középkori templomok, házak alapjába épített sírkövek, népirtások láthatatlan tömegsírjai – és mindenekelőtt: egy-két lelket számláló magyar közösségek. Dr. Gudor Kund Botond néhány évvel a rendszerváltás után lett missziós református lelkipásztor ezen a vidéken, a szórványban, annak is a legmélyén, egy tudós pap szellemi főhadiszállásán: Magyarigenben. Mi is ott találkoztunk vele jó két évtizede, azóta is sokszor keresztezve egymás útját a szórványkutató és -mentő expedíciókon. Akkoriban, amikor első beszélgetésünk megtörtént, a szórvány szó még nem nyert polgárjogot a magyar köznyelvben és köztudatban. Mára ez a helyzet sokat változott – de vajon eleget?

Fenntartható erdélyiség – Soós Zoltán polgármester Marosvásárhely sebeiről és a székely autonómia esélyeiről

December 1. a románság nagy „államalapító” ünnepe, idén azonban a romániai parlamenti választások nagy napja is. Az erdélyi, partiumi és moldvai magyarság számára kétséges, hogy az új kormány miként fogja átalakítani az ország közigazgatási beosztását. Hiszen mára világossá vált, hogy a szocializmus megyerendszere, amely nem vette figyelembe a térségnek sem a történelmi, sem a kulturális, sem a gazdasági realitásait, nem működőképes. Azonban a reform a magyar többségű régiókat tovább forgácsolhatja, és román többségű megyékhez csatolhatja őket.

Forradalmárok honfoglalása – Gazsó Dániel a nyugati magyar szigetekről és az ötvenhatosok unokáiról

Az 1956. november 4-én hajnalban kezdődő szovjet invázióval a nemzet elbukta a szabadságharcot. Ám a káosz rövid időre lehetőséget adott magyarok százezreinek arra, hogy Nyugaton kezdjenek – ha nem is nyugodt, de kommunizmusmentes – új életet. Kik fogadták őket? Milyen forradalom- és Magyarország-képet vittek magukkal? Hogy alakult a nyugati magyar közösségek sorsa és számaránya 1956 után? És hogy viszonyul az amerikai magyarság ma a soron lévő elnökválasztáshoz? Erről beszélgettünk Gazsó Dániellel, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet szakemberével.

Bronzkori patrióták – Petrei Emese a magyar Szardíniáról és vérre menő hagyományokról

A Földközi-tenger második legnagyobb szigete hamisítatlan rejtelmes sziget. Ősi kőtornyok ezrei találhatók itt, amelyeknek építői kétezer évvel előzték meg a római civilizációt. Bár Szardínia területe mindössze kétharmada a Dunántúlnak, mindig is nagyhatalmak kereszttüzében állt, történelme hódítások, megszállások, ostromok végeláthatatlan sorozata. Annak tapasztalata, hogy amikor idegen hatalom képviselői partra szálltak itt, azok mindig csak kifosztották az erőforrásokat, kizsigerelték az őslakosokat, de sosem építkeztek. Petrei Emese turisztikai szakértő csaknem harminc éve él Szardínián, vele beszélgettünk minderről.

Háttal a császárnak – Hermann Róbert az elfeledett vértanúkról és az asszonyverető Haynauról

Golyó vagy kötél? Élet vagy halál? Szabadság vagy börtön? 175 évvel ezelőtt, az aradi vértanúk 1849. október 6-ai kivégzésekor ezek a kérdések foglalkoztatták a magyarokat. Mi, a (mérsékelten) hálás utókor már köznapibb kérdéseket teszünk fel. Kik voltak ők? Mi vezette őket? Miért így alakult a sorsuk? Podcastunk új epizódjában Hermann Róbert történésszel beszélgettünk minderről.

Magányos szigetek – Vaskuti István a kenuzás örök kihívásáról és olimpiai győzelmekről

Miért a jóval ingatagabb kenut és nem a kajakot választotta, hogyan formálja a jellemet az evezés, hová tűntek a nagyvárosi csónakházak, miért lett viharos az első találkozása Wichmann Tamással, mit jelentett az erdélyi magyaroknak az olimpiai győzelme a román kenusok ellen – minderről beszélgettünk Vaskuti Istvánnal, a Nemzet Sportolójával, olimpiai, tízszeres világ- és tizennyolcszoros magyar bajnok kenussal intézetünk podcastjában.

„Megmutatni, hogy még vagyunk” – Erdélyi magyar arisztokraták hazáról, hitről és humorról

2023 őszén a partiumi Nagykárolyban, a román–magyar határtól néhány kilométerre összegyűltek az erdélyi magyar főnemesek, hogy a Károlyiak lovagvárában bálozzanak. Az eseményen készített beszélgetésből kiderül, hogy a rendszerváltás után született fiatal arisztokratanemzedék egyre sürgetőbben fogalmazza meg kérdéseit identitásáról, társadalmi szerepéről, múltjának, családtörténetének sikeres és kudarcos mozzanatairól – valamint traumáiról. Arról, hogyan lehet és kell arisztokratának megmaradni a XXI. században.

Balassitól Jumurdzsákig – Erdal Şalikoğlu a magyar kultúra szenvedélyéről és a toleranciáról

Eger csak kisebb vereség volt a törököknek, de megérti, hogy a magyaroknak ez miért nemzeti büszkeség. Török létére szenvedélyesen szereti, műveli, muzsikálja és tolmácsolja a magyar kultúrát, olyan harcos költőt is megszólaltatva, mint a hódoltsági háborúk hőse, Balassi Bálint. Erdal Şalikoğlu szenvedélye a hídépítés: a török–magyar testvérkultúra felmutatása. A muzsikus, aki „civilben” reumatológus szakorvos, a szaz lant mestere. Az MCC Magyar Összetartozás Intézete is vendégül látta őt a két ország barátsági szerződésének századik évfordulójára emlékezve. Margittai Gábor és Major Anita beszélget vele – mélyinterjú sok muzsikával.