Filmek

Egy hordó vér – Pentaton történet 1956-ból

Miért fuvaroztak egy hordó vért a Nyírségből Budapestre 1956 őszén? Berecz András Kossuth-díjas énekes, mesemondó megrázó története a forradalom és szabadságharc Magyarországáról, 1956 új vérszerződéséről – az összetartozásról.

Szamár-sziget: pokol a paradicsomban

Szardínia Európa legősibb hagyományainak őrzője. És nekünk, magyaroknak nem csupán turistaparadicsom… Asinara – kalózfészekből a maffia börtönszigete. És magyar hadifoglyok szenvedésének helyszíne.

A régi Szatmár csodái

Rogyadozó, elhanyagolt, de egykor dicső várkastély; egykor elhanyagolt, de mára méltó módon felújított emlékmű; irodalomtörténetünk egyik legfontosabb házasságkötésének bástyája – a régi Szatmár vármegye ma Romániában található részei a magyar művelődéstörténet és emlékezeti kultúránk elfeledett csodáit rejtik, alig néhány kilométerre a határtól.

Magyar sziget az Adrián?

Egy meglepően egzotikus hely Horvátországban, amelyhez meghökkentően sok közünk van.

Láthatatlan sírkertjeink

Sorozatunkban olyan kegyeleti és emlékhelyeket keresünk fel az anyaországban és a határokon túl, amelyek nemcsak letűnt magyar nemzedékek nyughelyei, de múltunk fontos töredékeit és jelképeit is rejtik – sokszor már bozóttal vagy éppen szándékos feledéssel fedve.

Csárdák és betyárok

Kemény hely volt a magyar csárda, nem nyúlbéláknak való. Nemrégiben a Magyar Értéktárba került, ahogy hungarikum lett a csárdás tánc.

Fekete István pokoljárása

Hiába akarták agyonverni, hiába akarták kiközösíteni, Fekete István Jókai után a második legolvasottabb magyar író lett. 125 éve született, 55 éve hunyt el.

A régi Magyarország elfeledett zenéje

Milyen szerepet játszhatott a Felvidék – mely több évszázadig viszonylagos szélcsendet élvezett a történelmi viharokban – a magyar népzenekincs megőrzésében és exportálásában? Azaz a nemzeti folytonosság és magyar összetartozás fenntartásában, kiterjesztésében. Milyen forradalmi felfedezést tehet egy eltökélt zenerégész, talán át is írva tudásunkat az erdélyi és partiumi népzene eredetéről? Major Anita, az intézet igazgatóhelyettese beszélgetett Jánosi Andrással, a Hungaricus együttes vezetőjével Kassán 2025. június 9-én.

Aracs: magyar menedék a pusztában

Aracs pusztatemploma a délvidéki magyarság összetartozásának egyik legfőbb jelképe. Nem mellesleg a térség legcsodálatosabb műemléke.

„Nem hős halott, csak szürke rab”

A debreceni Déri Múzeumban megtekinthető Hadifogoly magyarok a nagy háborúban című tárlat nemcsak emlékezetpolitikai fegyvertény, de megszólítja a leszármazottakat is. A nagy háború hadifogsága, mely a „táborok évszázadának” nyitánya volt, Magyarországon mostoha területe a tudományos kutatásnak és az emlékezeti kultúrának ma is.

Hadifogoly magyarok – Szibériától Szardíniáig

Hogy miért kell rongyos hadifoglyok után kutatnunk, akik ráadásul már több mint egy évszázadnyi távolságra szakadtak tőlünk? Talán azért, mert ezek a rongyos nagy háborús katonák a mi nagyapáink és dédnagyapáink. Aztán azért is, mert kivesztek a magyar közemlékezetből. Pedig hazájukért szenvedtek és tartottak ki hősiesen – még a lágerekben is.

Magyar humor: a pesti vicctől a székely anekdotákig

A humorérzék a zsigereinkben van, része nemzeti identitásunknak. Ha kicsit lennebb ereszkedünk a drónunkkal, azt is látjuk, hogy a nagy magyar humor ernyője alatt bizonyos tájegységeknek sajátos, csak rájuk jellemző humoruk van.

A javíthatatlan forradalmár

„Vallástalan, könnyelmű, ha szolid ismeretekre vetné magát, még mindig igen használható egyénné válhatna” – jegyzi fel a császári rendőrség spiclije Beniczky Lajosról, Zólyom vármegye alispánjáról, aki mégis olyannyira használható egyénné vált, hogy az 1848 márciusában kitört forradalom egyik legkeményebb harcosa lett – aki még a kiegyezés után sem volt hajlandó letenni a fegyvert. 1848–49 ismeretlen hőséről és a Felvidék egyik legizgalmasabb, még felfedezésre váró várkastélyáról emlékezik meg kisfilmünk.

Vannak vidékek – Jókai Mór Magyarországa

Kell-e, szabad-e, érdemes-e ma Jókai Mórt olvasni? Nem túl hímsoviniszta, nem túl bonyolult, nem túl hosszú-e a diákoknak? 200 éve született az „írás Herkulese”, a Kárpát-medencei magyarság összetartozásának jelképes írója, aki eltökélten és csillapíthatatlan tudásszomjjal járta a történelmi Magyarország tájait, azt vallva, hogy „Vannak vidékek, amiknek igéző hatása az emberi kedélyre el nem tagadható, amiknek múltja belesugall a jelenbe”. Most ennek szellemében mi is Jókai nyomába eredünk.

Magas-Tátra, magyar Tátra

Mit jelent nekünk, magyaroknak a világ legkisebb magashegysége, síturisták és hegymászók paradicsoma? És jelent-e eleget?

Hová lett Kölcsey Ferenc szülőfalujának magyarsága?

A román–magyar határtól csak néhány kilométerre fekvő Sződemeteren született Kölcsey Ferenc, a magyar Himnusz megalkotója, a magyarságtudat egyik legjelentősebb vonatkoztatási pontjának megteremtője. Ma már mégis alig van itt magyar?

A megmaradás helyei

Árpád-kori templomok és kassai magyar mélyszórvány – a megmaradás helyei és stratégiái. Őszi kutatóút és kurzus az Egyetemi Program és a Roma Tehetség Program diákjaival a Felvidéken. Intézetünk kisfilmje.

Becsület a bitófán

Október 6-án az 1848–49-es szabadságharc kivégzett mártírjaira emlékezünk. De a memória furcsa dolog: ahogy elfeledkezünk első Ferenc József császár szerepéről a kegyetlen megtorlásban, egyedül Julius Haynau nevéhez kötve azt, úgy a vértanúk névsora is kezelhetővé kopott: az megemlékezéseken az Aradon kivégzett tizenhárom főtiszt és a Pesten kivégzőosztag elé állított miniszterelnök neve hangzik el, így ők testesítik meg a gyászban összeforrott nemzet egységét. Mindig voltak azonban olyanok, akik kiterjesztették az emlékezet határait, így teszünk most mi is. Kisfilmünk elérhető az MCC Plusz mobiltelefonos alkalmazásban.

Bál a kastélyban

2023 őszén Nagykárolyban, a román–magyar határtól néhány kilométerre összegyűltek az erdélyi magyar főnemesek, hogy a Károlyiak lovagvárában bálozzanak. De a nagykárolyi kastélybál több volt mulatságnál: jól mutatta, hogy a rendszerváltás után született fiatal arisztokratanemzedék egyre határozottabb hangot üt meg. Egyre sürgetőbben fogalmazza meg kérdéseit identitásáról, társadalmi szerepéről, múltjának, családtörténetének sikeres és kudarcos mozzanatairól – valamint traumáiról. Arról, hogyan lehet és kell arisztokratának megmaradni a XXI. században.

Balassitól Jumurdzsákig

Eger csak kisebb vereség volt a törököknek, de megérti, hogy a magyaroknak ez miért nemzeti büszkeség. Török létére szenvedélyesen szereti, műveli és tolmácsolja a magyar kultúrát, olyan harcos költőt is megszólaltatva, mint a hódoltsági háborúk hőse, Balassi Bálint. Erdal Şalikoğlu szenvedélye a hídépítés: a török–magyar testvérkultúra felmutatása. A muzsikus, aki „civilben” reumatológus szakorvos, a szaz lant mestere. A Magyar Összetartozás Intézete is vendégül látta őt a két ország barátsági szerződésének századik évfordulójára emlékezve.

Kerelőszentpáli Hallerek

A kerelőszentpáli kastély Erdély egyik legbotrányosabb sorsú építménye, amelynek sem teteje, sem méltósága, tégláról téglára hordják el, amíg valakinek a fejére nem omlik az egész. A polgármester bocsánatot kért a falu nevében a családtól, amiért ilyen gyalázatosan szétlopták kastélyukat. Van-e esély az épület és a múlt rehabilitációjára?

Egy magyar nő Barbárföldön

Kukacos sajtok, szitává lőtt városnévtáblák, titokzatos tornyok, morcos hegylakók… Szardínia dobogós volna, ha rangsorolnánk az európai tájakat, amelyeknek biztosan semmi közük Magyarországhoz. De nem is tévedhetnénk nagyobbat! Mert a szárdok és a magyarok történelmének, sorsának meglepő párhuzamai vannak. Petrei Emese szinte naponta teremt kapcsolatot a két távoli világ között.

Erdély és Románia „nagy egyesülése” 100

Erdély történelmi szíve a magyaroknak, Nagy-Románia központja, a „másik főváros” a románoknak. Gyulafehérvárt törésvonalak szelik át, ami 2018. december 1-jén különösen megmutatkozott. Erdély elcsatolása, azaz a mai Románia megszületése centenáriumán menekültek az erdélyi magyarok a városból – mi viszont minden figyelmeztetés ellenére éppen oda tartottunk, hogy hosszú ideig egyedüli magyarként forgassunk a kék-sárga-piros forgatagban, szóra bírva emlékezőket és ünneplőket. Egy évezred vagy egy évszázad határozza meg ma Gyulafehérvár arculatát? Gyász vagy diadal?

Süllyedő város – Marosújvár Teleki-öröksége

Az erdélyi Marosújvár 2010 karácsonyán vált szellemvárossá a Magyar Királyság egyik legvirágzóbb sóbirodalmából. Az újváriak úgy mondják: a várost a só adta, és a só vette el. A felelőtlen bányagazdálkodás miatt mára veszélybe került a település. A süllyedő város fogyatkozó magyarságának sorsát tükrözi a felsőmarosújvári Teleki-kastély, amelynek visszaadásáról 2018 végén született határozat. De a helyzet koránt sincs megoldva.