Filmek

Becsület a bitófán

Október 6-án az 1848–49-es szabadságharc kivégzett mártírjaira emlékezünk. De a memória furcsa dolog: ahogy elfeledkezünk első Ferenc József császár szerepéről a kegyetlen megtorlásban, egyedül Julius Haynau nevéhez kötve azt, úgy a vértanúk névsora is kezelhetővé kopott: az megemlékezéseken az Aradon kivégzett tizenhárom főtiszt és a Pesten kivégzőosztag elé állított miniszterelnök neve hangzik el, így ők testesítik meg a gyászban összeforrott nemzet egységét. Mindig voltak azonban olyanok, akik kiterjesztették az emlékezet határait, így teszünk most mi is. Kisfilmünk elérhető az MCC Plusz mobiltelefonos alkalmazásban.

Bál a kastélyban

2023 őszén Nagykárolyban, a román–magyar határtól néhány kilométerre összegyűltek az erdélyi magyar főnemesek, hogy a Károlyiak lovagvárában bálozzanak. De a nagykárolyi kastélybál több volt mulatságnál: jól mutatta, hogy a rendszerváltás után született fiatal arisztokratanemzedék egyre határozottabb hangot üt meg. Egyre sürgetőbben fogalmazza meg kérdéseit identitásáról, társadalmi szerepéről, múltjának, családtörténetének sikeres és kudarcos mozzanatairól – valamint traumáiról. Arról, hogyan lehet és kell arisztokratának megmaradni a XXI. században.

Balassitól Jumurdzsákig

Eger csak kisebb vereség volt a törököknek, de megérti, hogy a magyaroknak ez miért nemzeti büszkeség. Török létére szenvedélyesen szereti, műveli és tolmácsolja a magyar kultúrát, olyan harcos költőt is megszólaltatva, mint a hódoltsági háborúk hőse, Balassi Bálint. Erdal Şalikoğlu szenvedélye a hídépítés: a török–magyar testvérkultúra felmutatása. A muzsikus, aki „civilben” reumatológus szakorvos, a szaz lant mestere. A Magyar Összetartozás Intézete is vendégül látta őt a két ország barátsági szerződésének századik évfordulójára emlékezve.

Kerelőszentpáli Hallerek

A kerelőszentpáli kastély Erdély egyik legbotrányosabb sorsú építménye, amelynek sem teteje, sem méltósága, tégláról téglára hordják el, amíg valakinek a fejére nem omlik az egész. A polgármester bocsánatot kért a falu nevében a családtól, amiért ilyen gyalázatosan szétlopták kastélyukat. Van-e esély az épület és a múlt rehabilitációjára?

Egy magyar nő Barbárföldön

Kukacos sajtok, szitává lőtt városnévtáblák, titokzatos tornyok, morcos hegylakók… Szardínia dobogós volna, ha rangsorolnánk az európai tájakat, amelyeknek biztosan semmi közük Magyarországhoz. De nem is tévedhetnénk nagyobbat! Mert a szárdok és a magyarok történelmének, sorsának meglepő párhuzamai vannak. Petrei Emese szinte naponta teremt kapcsolatot a két távoli világ között.

Erdély és Románia „nagy egyesülése” 100

Erdély történelmi szíve a magyaroknak, Nagy-Románia központja, a „másik főváros” a románoknak. Gyulafehérvárt törésvonalak szelik át, ami 2018. december 1-jén különösen megmutatkozott. Erdély elcsatolása, azaz a mai Románia megszületése centenáriumán menekültek az erdélyi magyarok a városból – mi viszont minden figyelmeztetés ellenére éppen oda tartottunk, hogy hosszú ideig egyedüli magyarként forgassunk a kék-sárga-piros forgatagban, szóra bírva emlékezőket és ünneplőket. Egy évezred vagy egy évszázad határozza meg ma Gyulafehérvár arculatát? Gyász vagy diadal?

Süllyedő város – Marosújvár Teleki-öröksége

Az erdélyi Marosújvár 2010 karácsonyán vált szellemvárossá a Magyar Királyság egyik legvirágzóbb sóbirodalmából. Az újváriak úgy mondják: a várost a só adta, és a só vette el. A felelőtlen bányagazdálkodás miatt mára veszélybe került a település. A süllyedő város fogyatkozó magyarságának sorsát tükrözi a felsőmarosújvári Teleki-kastély, amelynek visszaadásáról 2018 végén született határozat. De a helyzet koránt sincs megoldva.