Publikációk
Studentikák
2026. október 1.15:00
Ha a régi Kárpát-medence iskolatérképét magunk elé varázsoljuk, Selmecbánya egyértelműen kiemelkedik az 1735-ben itt alapított akadémia miatt, ahol a világon először oktattak felsőfokú bányászati-kohászati ismereteket. De talán kevesen tudják, hogy e híres intézmény falai között nemcsak a szakképzés virágzott, hanem a diákhumor és az összetartozás kultúrája is. A ma már az UNESCO Szellemi Kulturális Örökségét gazdagító selmeci diákhagyományok színes, mégis zárt, de mélyen magyar és közép-európai univerzumát ma talán semmi sem szemlélteti jobban, mint az az innen származó századelős képeslapkincs, amelyet a magyar gyűjtők csak úgy neveznek: studentika.
Úzvölgye újra célkeresztben
2026. július 22.8:30
Míg Magyarország mostanság leginkább önmaga válságával van elfoglalva, addig a helyzetet kihasználva Románia valósággal felszabadultan halad a megszokott magyarpiszkáló útján. Az itthoni sajtóban meg sem jelent a hír, hogy májusban ismét céltábla lett az úzvölgyi katonatemető a Székelyföldön, de talán csak azért, mert most a székelyek otthon maradtak.
A multikulturalizmus romániai csapdája
2026. június 8.10:49
Az ártatlanul hangzó erdélyi multikulturalizmus fogalma valójában agresszív szórványosítási és beolvasztási politikát takar ma a külhoni magyar területeken. Nyugaton az illegális migráció hipergyors bomlasztó hatása révén már beérett ennek a „gyümölcse”, Románia viszont most kapcsolt rá csak igazán.
Régi szórvány, új veszély
2026. május 8.14:19
A régi magyar képeslapok ma nemcsak a szórványmagyarságra, de a szórványosodás veszélyeire is ráirányítják a figyelmet. És arra is, hogy korábban nem vettük elég komolyan a jeleket. Mindezen túl másfajta gondolkodásmódra is késztetnek a beláthatatlan idők hajnalán ezek a piciny nyomdatermékek.
Az összetartozás óriáslapjai
2026. március 30.11:47
Igen különleges, ritkán felbukkanó kiadvány mutatkozott be nemrég a torockói Duna-Házban a Mesélő múlt – torockói emlékek régi könyvek lapjain című kerekasztal-beszélgetésen. A rendezvény alapkoncepcióját nyújtó torockói könyvgyűjteményem mellett Laborczy-Lakner Zoltán Lehel történész, szociálpolitikus elhozta és bemutatta a nagyközönségnek a Jókai Mór által életre hívott Segítség – Eperjes, Nagykároly, Toroczkó tűzkárosultjainak megsegítésére című kiadványt, amely megkoronázta az eseményt, egyben leckét adott összefogásból és összetartozásból közel 140 év távlatából.
Roncsfilm forog a kiszipolyozott Félixfürdőn
2026. február 23.5:25
A több száz éves múltra visszatekintő Félixfürdőn szilveszterkor kihűlt a termálvíz, ami különösen meglepő annak fényében, hogy a 49 fokos gyógyvíz Európa leggazdagabb hőforrásából tör fel. A mai határtól alig néhány kilométerre fekvő partiumi fürdőhelyen ezzel párhuzamosan felütötte fejét az illegális fakitermelés is. Egyik kór hozta a másikat. Mindezek hűen mutatják az Erdélyt több mint száz éve birtokló Románia kórképét: az állam kész a legvégsőkig harcolni a fürdő jogos tulajdonosai, a premontrei rend ellen is.
A sötétségből a fénybe (1989–1990)
2026. február 3.5:25
Erdély magyarságának 1990 elején kinyílt a világ. Ekkorra már könnyen meg lehetett szerezni a szabad mozgást biztosító útlevelet, amellyel át lehetett végre utazni Magyarországra. Legtöbbeknek, kiváltképp Nagyvárad felől az első állomás általában Biharkeresztes és Berettyóújfalu volt. Két helyszín, amely a világ közepét jelentette. Ezek testesítették meg a mennyei Magyarországot, amelyet addig csak elbeszélésekből ismertek, és a televízióban láttak – már amikor volt otthon áram, és nem zavarták a vételt az erre „szekusítottak”. Az erdélyi magyarok forradalom utáni első magyarországi élményeiről kevés tanulmány született. Ezt az űrt pótolja az alábbi beszámoló, amely első kézből, a forradalmat átélt iskolás szemszögéből tárja elénk a katartikus napokat.
Régi nagy magyar telek
2025. december 24.5:17
Ma már lassan olyan a havas téli táj a trianoni Magyarországon, mint a fehér holló. A Kárpát-medence fehérlő magashegységei viszont most is reményt sugároznak a régi képeslapokon keresztül, hogy egyszer csak nálunk is leeshet a friss hó. Amely talán nem olvad el olyan könnyen, mint a jégszobrok a Dobsinai barlangban.
Nélküled a panteonban
2025. december 4.4:07
A napokban Nyíregyházán, a háborúellenes nagygyűlésen elhangzott egy hátborzongatóan szép dal Radics Gigi és Nyerges Attila előadásában. A világhálón megjelent hozzászólásokból az derül ki, hogy a dal mondanivalója és az előadók személye sokak számára olyan szimbolikus üzenetet hordozott, amely túlmutat a hétköznapokon, és túlmutat az előadók személyén is. Ez nem véletlen. Az alábbiakban a Nélküled (mert erről a dalról van szó) megszületéséről és pályaívéről értekezünk röviden. A megérdemeltnél rövidebben.
Pannóniák, Hungáriák, Koronák: a magyar elegancia bástyái
2025. november 29.5:51
A magyarországi szállodavilág régebben nem a tájidegen multinacionális hotelhálózatokról szólt, vagy a tovább élő szocreálról, hanem a magyar eleganciáról. A jellegzetes hazai életérzést sok híres szálláshely a nevében is hordozta. Ilyen volt többek között Szatmárnémeti csillaga, a Pannónia Szálló, amelynek példás, korhű külső felújítása nemrég fejeződött be.
Suboticai magyarok?
2025. november 19.5:03
A Délvidéken, ahogy a többi elcsatolt területen is, a magyar földrajzi neveknek fontos szerepük van a helyi közösségek identitásának megőrzésében. E nevek ezen túlmenően a máshonnan, sok esetben más magyarlakta területekről odalátogatóknak is jelzik, hogy ott magyarok élnek.
Felfedező, főcserkész, indiánfőnök: Teleki Pál, Mindenszentek szülöttje
2025. november 1.9:30
November 1-je mindenszentek ünnepe. Egyházi ünnep, hazánkban munkaszüneti nap. Talán éppen ezért alakult ki az a szokás, hogy a másnapi, halottak napjára való megemlékezést is erre a napra időzíti a magyarok többsége, és ellátogat a temetőkbe. Legalább ugyanennyire fontos megemlékezni nagyjainkról és azok születéséről. 146 éve, 1879. november 1-jén született széki gróf Teleki Pál János Ede. Édesapja magyar nemesi családból származott, míg édesanyja Magyarországon élő görög család lánya volt.
1956 – Vihar előtti csönd vörös csillaggal, luxus Tátrával
2025. október 22.4:00
A világ legszebb parlamentje és a világ egyik legtöbbet szenvedett fővárosa köszön vissza egy 1956 januárjában feladott képes levelezőlapon. A vihar előtti csendet tükrözi e felvétel, amely látszólagos egyszerűsége ellenére rengeteg mesélnivalót rejt.
A visszacsatolt Észak-Erdély időkapszulái
2025. szeptember 28.16:37
Idén nyolcvanöt esztendeje, hogy a második bécsi döntés révén Észak-Erdély néhány évre visszatért Magyarországhoz. A területi visszacsatolás és a bevonulás időszaka 1940 őszén a magyar összetartozás jelentős pillanata volt, amivel az erdélyi képeslaptörténet is új korszakába lépett.
Fiume és a magyar tenger
2025. augusztus 28.9:59
„Ottjártunkkor ma is érezzük magunkénak Fiumét, hiszen ide sosem a horvát Rijekába érkezik lélekben a magyar utazó. Kiváltképp az, aki be tudja fogadni a régi képeslapokból áradó megkérdőjelezhetetlen magyar múltat” – megfogadtam egy évvel ezelőtt leírt soraimat, és a nyár végén személyesen is megcsodáltam a jelenkori Fiumét és Abbáziát. Jó néhány régi mesélő képeslap is útitársammá szegődött, helyszíneiket újrafotóztam.
Világmegismerés – magyarul
2025. augusztus 19.5:53
„Minden kétséget kizáróan igaznak kell tartanunk, hogy az a nép, mely mindent idegen nyelvekből kölcsönöz, nagyon szerencsétlen, és az összes népek között legméltóbb a szánalomra” – írja a négyszáz éve, 1625 nyarán született Apáczai Csere János. Gondolatai ma, amikor az angol nyelv inváziója zajlik mind a magyar tudományos, mind a köznyelvben, nem is lehetnének időszerűbbek. Ahogy a szülőhaza iránti mély elkötelezettsége és a kecsegtető nyugati tudományos életből hazatérése is példát adhat.
Támadják a magyar keresztény örökséget Nagyváradon
2025. július 30.9:34
Trianon velünk élő hatása, hogy a román többségű nagyváradi önkormányzat egyik napról a másikra kilakoltatási pert indított a váradhegyfoki premontrei apát, Fejes Rudolf Anzelm prépost-prelátus ellen önkényes telekkönyvi átírás alapján. Szerintük az egyházi méltóság illegálisan tartózkodik az értékes, városközponti apátsági épületben, amely gyakorlatilag egy máig vissza nem szolgáltatott, óriási iskolaépület folytatása, a hozzáépült templom része. A cél persze ismét a magyar kultúra egyik fontos partiumi, illetve erdélyi bástyájának megtámadása, majd megszerzése.
Megbélyegzés vagy felmentés a részképességzavar megállapítása a tanuló számára?
2025. június 7.5:03
Major Anita (az Öveges József Középiskola egykori magyartanára, a Mathias Corvinus Collegium Magyar Összetartozás Intézetének igazgatóhelyettese) egy volt övegeses diákjának megindító történetén keresztül világította meg, milyen nehézségeik, bizonytalanságaik és speciális igényeik lehetnek a diszlexiás diákoknak. Szólt arról is, hogy pedagógusként milyen kihívásokat és örömöket jelentett számára a diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás diákok tanítása.
Szemben az árral
2025. június 3.5:02
Bözödújfalu története tipikusan olyan történet, amelyet – ha népünk a múlt század második felében nem adta volna fel végleg a balladaszerzés nemes hagyományát – késő korok folkloristái ballada formájában gyűjtöttek volna be a nép ajkáról. De feladta, és ebben elévülhetetlen szerepük volt a kommunistáknak, akik módszeresen verték szét az érkezésükig még jószerivel érintetlenül élő és viruló paraszttársadalmat. Mint ahogy elévülhetetlen a szerepük Bözödújfalu sorsának tragikus végkifejletében is. A 2024-ben felavatott Összetartozás temploma azonban múlt és túlélő emlékezet erejét mutatja.
A parajdi sóbánya tragédiája felerősítheti az autonómiatörekvéseket
2025. június 1.15:42
Bukarest erdélyi „szipolykultúrája” állhat a parajdi sóbánya elárasztása mögött. Az a fajta kizsigerelés, amely elindította annak idején a mára kissé elcsendesedett autonómiamozgalmakat. Nem lenne meglepő, ha ezek az igények most ismét felerősödnének területi alapon is, és célt is érnének, hiszen családok százainak a megélhetése és biztonsága került veszélybe a központosított profitéhség miatt a székelyföldi Sóvidéken.
Szélsőségek harapófogójában Erdély magyarsága
2025. május 24.5:12
A román szélsőségesség nem ismer határokat. Mindez közhelynek tűnik, ám történelmi vetületben bátran kijelenthető, hiszen az „első körös”, XVIII. századi magyarellenes etnikai tisztogatások óta már többször szembekerült egymással a két nemzetiség, döntő részt mi húztuk a rövidebbet. A dákoromán eredetmesén nyugvó sovinizmus viszont nemcsak a dokumentált pogromokban mutatkozott meg, hanem számos más, újabb kori jelenségben is. Mindez különösen érdekes a nemrég lezajlott romániai elnökválasztás tükrében.
A székelyektől a búrokig
2025. május 10.18:18
Ha a magyarságról beszélünk külhonban, sokszor vagy nem tudják, milyen népcsoportról van szó, vagy ha igen, csak a mai Magyarország területén élő magyarokra gondolnak. Ezzel szemben mi tudjuk, hogy a nemzet egyharmada idegenben él. Ha külföldi beszélgetőtársaink mégis hallottak erről harangozni, akkor azt gondolják, hogy hatalmas diaszpóráról van szó, ami természetesen messze áll az igazságtól.
Hatvan éve rombolták porig a magyar összetartozás teátrumát
2025. április 23.5:56
Hatvan éve, 1965. április 23-án robbantották fel a budapesti Nemzeti Színház utolsó falszakaszát. Ezzel a megbocsájthatatlan tettel a kommunista rendszer 1956 után ismét látványosan rátámadt a magyar összetartozás eszményére, mert a Nemzeti maga volt hazafiság és a polgári értékek még álló szimbóluma.
Igazság táppénzen
2025. március 24.5:21
A Vatra Românească elnevezésű soviniszta mozgalom a kormányerők támogatásával környékbeli románokat szállított szervezetten Marosvásárhelyre 1990 márciusában. A felbőszített románság feldúlta az akkor még magyar többségű város központját, majd rátámadt a mindaddig békésen tiltakozó magyarokra.
Selmecbánya a magasban
2025. március 14.12:47
Mai mércével mérve nehéz felfogni, milyen gazdagságot és stabilitást biztosított a Magyar Királyságnak egykoron Selmecbánya és a többi felvidéki bányaváros. Pedig tisztában kell lennünk azzal, hogy az itteni ezüst- és aranylelőhelyek évszázadokon át az ország legfontosabbjának számítottak. Másfelől Selmec, a Felvidék ékköve fontos szerepet játszott az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc történetében is, ami talán még annyira sincs beépülve a köztudatba.
Teleki Julianna grófnő: Még a legsötétebb években is büszkék voltunk arra, hogy kik vagyunk
2025. február 25.5:48
Két fő bűne volt: hogy grófnő és hogy magyar. Erdélyben, a soviniszta kommunizmus korában egyikre sem volt bocsánat. Bár már gyerekként átélte az „osztályidegenek” pokoljárását, családja szétszóratását s a vagyon felprédálását, személye jól példázza, hogy az igaz arisztokratizmus nem elpusztítható.
Jókai Mór Magyarországa
2025. február 18.6:00
Kétszáz esztendeje született a Kárpát-medencei magyar összetartozás egyik legjelentősebb képviselője, írófejedelmünk: Jókai Mór. Regényei mellett „szerelmes” tájleírásai döbbentik rá csak igazán a honi olvasót, hogy milyen nagyszerű és földrajzilag is hatalmas országban élt Torockótól a Hortobágyon és a Tátrán át a Balatonig. Jókai születésének jubileuma, valamint a régi Magyarországot keresztülszelő utazásai előtt tiszteleg most Látkép című sorozatunk olyan antik képeslapokkal, amelyek akkor láttak napvilágot, amikor nagy írónk is élt még, sőt a rajtuk megörökített helyszíneken ő maga is megfordult.
Meggondolatlanul és megfontolatlanul: katasztrofális hadjárat „kutya” Szerbia ellen
2025. január 26.10:18
1914 késő őszén kezdődött meg az Osztrák–Magyar Monarchia haláltánca a szerbiai hegyekben. A „disznópásztorok földje”, ahogy a korabeli propaganda emlegette, túl kemény diónak bizonyult a császári és királyi hadsereg számára. Nemhogy a háborúnak nem lett vége, mire a levelek lehullottak, de egyre kegyetlenebb és kétségbeesettebb harcok követték egymást a balkáni frontszakaszon. A szerb kézre került, főleg osztrák és magyar nemzetiségű katonákra pedig brutális kegyetlenségek vártak. Miért járt hatalmas veszteségekkel a szerbek elleni hadjárat? Mit írt Csáth Géza a naplójába a harcok idején? Milyen atrocitásokat követtek el egymással szemben a háborúzó felek?
Nemzettudatunk tükörcserepei
2025. január 18.13:42
Tizenöt éve kutatom a Kárpát-medencei képeslapok történetét, identitásmegőrző tulajdonságait. Munkáimban arra sarkallom az embereket, hogy óvják, őrizzék meg ezeket a kordokumentumokat. Mert e kicsiny és sebezhető, ám súlyos korszakokat átélt papírdarabok nemcsak emlékeztetnek a történelmi, egységes Magyarországra, de hordozzák is erkölcsi kötelességünket. Azt, hogy Kárpát-medencében gondolkozzunk, ne határsávokban.
Második Trianon? – Húsz éve rendezték meg a kettős állampolgárságról szóló népszavazást
2024. december 4.8:48
Éppen húsz esztendeje annak, hogy elbuktunk a nemzeti összetartozás-tudat kapcsán rögtönzött szigorlaton. De azóta nagyot fordult velünk a világ. S ha minden zöld ablakban nincs is még piros-fehér virág, azért több mint egymillió új magyar állampolgárral gyarapodtunk, van közös nemzetstratégiánk, és hétről hétre telt házas stadionokban zeng a Nélküled című dal. S bár nehéz időket élünk, a történelem ismét népek sorsa fölött dönt, jó érzés tudni, hogy már nem nélkülünk.
„Drakulavár” magyar gyökerei
2024. december 1.4:50
A régi Magyarország egyik gyöngyszeme, Törcsvár 104 éve, 1920. december 1-jén hullott Mária román királyné, országunk egyik megcsonkítója ölébe. A mesebeli várkastély, amelyet hajdan Nagy Lajos királyunk épp a havasalföldi vajdák betörései ellen emeltetett, mára a romániai turizmus egyik legfőbb attrakciójává vált, amely csak a tavalyi évben tízmillió eurós forgalmat termelt. Nem egészen függetlenül némi történelemhamisítástól, amelyet Drakula sötét mítosza jár át.
Mi öli meg a magyar nyelvet?
2024. november 13.4:15
Éppen száznyolcvan éve, 1844. november 13-án vált a magyar nyelv államnyelvvé, felváltva a latint és a németet a törvényhozásban, a közigazgatásban és az oktatásban. 2011-ben az Országgyűlés ezt a napot választotta a magyar nyelv napjának, amikor nemzeti identitásunk alapját ünnepeljük. De van-e okunk a felhőtlen örömre? Lakatos Mihály írása.
Mit üzennek a békeidők Európa sírásóinak?
2024. november 2.15:37
Történelmi időket élünk, 2024 végéig Magyarország tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. De mit mutatnak fel a boldog békeidők régi képeslapjai nekünk, uniós polgároknak abból a korból, amikor még távol volt az államszövetség, mely mára mély árkokkal szabdalt?
Románia ötezer éve, avagy hogyan lopták el a magyarok a román géneket (is)?
2024. október 29.5:11
A Hunyadi című filmsorozat cannes-i bemutatója előtt érdekes írás jelent meg a nagy múltú Adevărul című román napilap portálján Matei Blănaru, a Bukaresti Tudományegyetem doktorandusza tollából a filmről és annak kapcsán a „zsákmányszerző” magyar politikáról. Eszmefuttatás szerbek és magyarok szemérmetlen összeesküvéséről Románia ellen.
Miért nem beszél Hunyadi János románul?
2024. október 15.9:38
A napokban mutatják be Cannes-ban, Európa egyik legrangosabb televíziós eseményén, a MIPCOM CANNES premierjén a Hunyadi című történelmi sorozatot Rise of the Raven (A holló felemelkedése) címmel. Nem véletlen, hogy közvetlen szomszédságunkban is kiélezett figyelem övezi a Bán Mór regényfolyama alapján készült alkotást. Érdekes írás jelent meg például a nagy múltú Adevărul című napilap portálján Matei Blănaru, a Bukaresti Tudományegyetem doktorandusza tollából A Hunyadi Jánosról készült film, a magyar soft power és Orbán Viktor álma címmel.
Az aradi remény lapjai
2024. október 4.10:13
Október 6-án, az aradi vértanúk emléknapján Kárpát-medence-szerte megemlékezünk az 1848–49-es polgári forradalmunk és szabadságharcunk leverése után kivégzett aradi tizenháromról. A 175 évvel ezelőtt történt események misztériumát a nehéz évtizedeket túlélő antik aradi magyar képes levelezőlapok mindmáig hűen őrzik.
Magyar világok Kárpátalján
2024. szeptember 15.7:46
A Kárpát-medencét átfogó régi képeslapgyűjteményem számos kárpátaljai példányt őriz, olyanokat, amelyek semmiben sem különböznek erdélyi, délvidéki vagy épp alföldi társaiktól. Nemcsak e lapok formavilága, kivitelezése, de a városok és a falvak sziluettje is közös gyökérzetről tanúskodik, amelyet Kárpátalja esetében is többször is szerettek volna elvágni különböző eszközökkel.
Fiume, a legnyugatibb magyar város
2024. július 27.4:38
Tavaly rekordszámú, több mint hétszázezer magyar turista látogatott el Horvátországba, idén ez a szám is jelentősen növekedhet. Igaz, Fiume, a mai Rijeka mostanában már nem tartozik a kiemelt célpontjaink közé, a magyar tengerhajózás bölcsőjéről pazar képeslapok sokasága született az első világháborúig, amikor a Balaton sem számított a magyar Riviérának. Fiume-Rijeka ma is megér egy látogatást.
Honnan jöttek a románok, hová mentek a dákok?
2024. július 11.4:05
Dan Alexe román nyelvész vette magának a bátorságot, hogy a nyelvészet és a józan ész könyörtelen eszközeivel szétverje azt a meseszínházi díszletet, amely mind ez idáig makacsul eltakarta a román közvélemény elől a román nép és a román nyelv kialakulásának igaz történetét.
A világháló Trianonja
2024. június 4.5:24
Száznégy esztendeje, 1920. június 4-én Trianonban megpróbálták eltörni a magyar nemzet gerincét. Ez sem a nagyhatalmaknak, sem az utódállamoknak nem sikerült, de a nyomás azóta is érezhető. Ennek egyik legújabb vetülete az interneten mutatkozik meg, ahol a magyar múlt Kárpát-medencei tagadása mindennapos jelenséggé vált. Balázs D. Attila írása a nemzeti összetartozás napja alkalmából.