Publikációk

Verespatak magyar öröksége

10:45
„Már megszoktam, hogy miniszterelnökként nekem nyújtják be a számlát a mások ostobasága miatt” – nyilatkozta Marcel Ciolacu román miniszterelnök egy sajtóértekezleten a napokban. Verespatak bányaprojektje ugyanis újra terítékre került: a kanadai Gabriel Resources vállalat busás kártérítésre tart igényt a kitermelés meghiúsulása miatt. Balázs D. Attila sorozatának első írása az egykor szebb napokat látott erdélyi kisvárosba kalauzolja el olvasóinkat.

Árpád fejedelem New Orleansnál

5:10
A minket, magyarokat összekapcsoló értékek, emlékek, emberek felkutatása nem csak a munkánk része. Az természetes módon a munkaidőn kívüli mindennapokat is áthatja. Csöppnyi baráti társaság tagjaként, magánúton járva látogattam meg a New Orleanstól jó másfél órás autóútra lévő Magyar Településtörténeti Múzeumot (Hungarian Settlement Museum), amely a Louisiana állambeli Albany közigazgatási területén, kis túlzással azt kell hogy mondjam: a semmi közepén található. Ez a hely az Egyesült Államok déli államainak egyetlen olyan emlékhelye, amelynek magyar vonatkozása van, és amely köré ma is élő közösség fonódik. Kik ennek a közösségnek a tagjai, és mi a történetük?

Felégették, kirabolták, lerombolták, de itt dőlt el Erdély sorsa

10:43
Az erdélyi Gyulafehérvár a magyar történelem egyik központi helyszíne – még ha manapság már csak maroknyi magyarság lakja is. És még ha magyar–román emlékezetpolitikai ütközőzónában fekszik is. E város szívében áll egy épület, amely nem csak kő, gerenda, vakolat együttese. Története pedig nem csak egy impozáns erdélyi épület története. E palota az Erdélyi Fejedelemségnek, egy városnak, az itt élő népeknek az identitását is meghatározza, kifejezi. Hittel épült a várhegyre – egy országot megmenteni, annak világítani. És nem mellesleg többször e falak között dőlt el Erdély sorsa. Intézetünk felkérésére Gudor Kund Botond történész, gyulafehérvári református esperes ismerteti tanulmányában ennek az épületnek a históriáját és régi-új sorsát.

A szobor marad!

14:32
Nagykároly tavaly áprilisban azzal került be a sajtóba, hogy Novák Katalin köztársasági elnököt feldühödött, skandáló román tömeg fogadta a Kölcsey-szobor avatásakor. Valóban ekkora a román–magyar ellentét a határ közelében fekvő, méltatlanul alulértékelt városkában és környékén? Utánajártunk.

A kultúra mi vagyunk

15:58
Az idén éppen 35 éve annak, hogy 1989 januárjában a Hazafias Népfront felhívására először ünnepelték meg hivatalosan is a magyar kultúra napját. A nap geneziséhez hozzátartozik, hogy elsőként Fasang Árpád zongoraművész vetette föl az ötletet még 1985-ben, mondván: „ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is”.

Csillagfordulások

14:16
Gudor András nyugalmazott református lelkipásztor regénybe illő figura: egész életében azért buzgólkodott, hogy sebezhető vagy éppen halálra sebzett erdélyi gyülekezetekben tartsa a lelket. Ha kellett, a paprikaföldeken görnyedt, mert megfogyatkozott hívei nem tudták eltartani a papot. És ha kellett, Erdély ellenséges szívében, Gyulafehérvárott csábította vissza a magyarokat. A november 27-én az Uránia Nemzeti Filmszínházban bemutatott film egyik legfontosabb állításait ő fogalmazta meg.

Kell-e nekünk szórványmagyarság?

10:39
Büszkeség tölt el mindig, amikor csak Kassán járok. Még most is van valami mélyen és háboríthatatlanul polgári ebben a városban. Maga a városiasság mint civilizációs lehetőség sugárzik az Óváros falaiból, közismert műemlékeiből, nemesi palotáiból, katonai építményeiből és hosszú átjáróházaiból.

Újabb erdélyi faluban némultak el a harangok

15:35
Erdélyi barátaimtól kapom a hírt, hogy november 7-én meghalt Szabó Irma. Rövid szenvedés után, kilencvenedik életévében. Ki volt Szabó Irma?

Villámsújtotta emberek: Boris Kálnoky erdélyi főnemesi családeposza

10:26
Ilyesmi ritkán kerül a történelemkönyvek szilárd tényei közé, de villámsújtotta emberek nélkül feltehetően ma nem volna erdélyi főnemesi történet.

Úszók és szörnyek barlangja

8:02
Ha van olyan hely a világon, ahol az embernek a legkevésbé jutna eszébe a magyar kultúrát ünnepelni – vagy akármilyen nacionáléjú kultúrát –, a Líbiai-sivatag biztosan ilyen.