Esemény

A felejtéspolitikától az emlékezetpolitikáig – Magyar katonahősök ünnepe

A magyar hősök kultuszáról és ellenkultuszáról, egy világhírű huszárezredesről, huszárvirtusról, valamint az emlékezetpolitika temetetlen halottairól beszélgetünk a Magyar Összetartozás Intézetének hősök napi rendezvényén szakértőkkel és hagyományőrzőkkel.
2024.
máj.
28.
17:00

Köszöntő

Mi a magyar? Ki a magyar? Mi volt és mi lesz a magyar? Évszázadok óta visszhangzanak ezek a dilemmák a honi szellemi térben – hol a nemzeti ébredést serkentve és közösségi önképünket csiszolva, hol viszálykodó, meddő vitákat gerjesztve, hol dacos önvédelmi képességeket fejlesztve. De minden dilemma, viszály, dac mögött ott áll a rendíthetetlen tény: az a nemzeti és sorsközösség a Kárpát-medencében, amely annyi balszerencse közt, kulturális és politikai függetlenségében annyiszor megtépázva, sokszor még teljes pusztulásra ítélve is megmaradt – mégis megmaradt. Hogy mi ez a makacs meg- és összetartó erő, hogy mit jelent a XXI. század Európájában és globális világrendjében magyarnak lenni és maradni, hogy ez milyen kihívásokkal, feladatokkal, veszélyhelyzetekkel jár, és hogy milyen távlatai lehetnek a korszerű nemzeti azonosságtudatnak – ezeknek a kérdéseknek a kutatására hozta létre a Mathias Corvinus Collegium a Magyar Összetartozás Intézetét.

Hiszen minden magyarra szükség van.

Publikációk

Torockói segélykiáltás

Torockó Erdély azon helyszíne, amely a magyarság számára különleges, már-már zarándokhelyi jelentőségű. Nem véletlenül készültek már a XIX. század végén csodás képeslapok róla és környékéről. Az utóbbi években viszont elmaradoztak a magyar utazók, amiért súlyos balkáni árat fizethet ez a kis magyar sziget.

A koporsótól a bölcsőig

„Ma nem csupán egy épületet avatunk, hanem olyan szellemi otthont, melyben a Csoma által keresett őshaza lakozik. Mert az őshaza bennünk van, gondolatainkban, döntéseinkben, cselekedeteinkben. Bennünk és szerte a világban, minden magyarban, aki hazagondol.”

Rejtett történelemhamisítás Nagyváradon

Az utóbbi évek látványos román térnyerése komoly veszélyt jelent Nagyvárad magyar kulturális múltjára, arculatára is. A történelemhamisítás legújabb formája az „utcai művészet”, más néven „street art” térfeléről támad – egyenesen a település szívében.

Ha nem úszol, meghalsz

Az ember, amikor elmegy egy sporteseményre, a legritkább esetben végez kutatásokat a soron lévő meccsel kapcsolatban, és még ritkábban tekinti át a sportág történetét a kezdetektől napjainkig.

Lemberg, Báthory utca

Lapozgatom a 2010-ben, Budapesten kiadott Kárpátalja – Lemberg és Csernovic útikönyvet. A térségről ez ma az egyik „legfrissebb” bédekker, amelyben a fülszöveg még azt hirdeti, hogy: „Az elmúlt években kisebb gazdasági csoda történt Kárpátalján.”

A történelmi böjt kezdete

Hetvenöt éve, 1949 húshagyókeddjén, március 2-áról 3-ára virradó éjszaka néhány óra alatt a történelem szuterénjába taszították a magyar főnemesi családokat Erdélyben.

Projektek
Film

Bál a kastélyban

2023 őszén Nagykárolyban, a román–magyar határtól néhány kilométerre összegyűltek az erdélyi magyar főnemesek, hogy a Károlyiak lovagvárában bálozzanak. De a nagykárolyi kastélybál több volt mulatságnál: jól mutatta, hogy a rendszerváltás után született fiatal arisztokratanemzedék egyre határozottabb hangot üt meg. Egyre sürgetőbben fogalmazza meg kérdéseit identitásáról, társadalmi szerepéről, múltjának, családtörténetének sikeres és kudarcos mozzanatairól – valamint traumáiról. Arról, hogyan lehet és kell arisztokratának megmaradni a XXI. században.
Film

Balassitól Jumurdzsákig

Eger csak kisebb vereség volt a törököknek, de megérti, hogy a magyaroknak ez miért nemzeti büszkeség. Török létére szenvedélyesen szereti, műveli és tolmácsolja a magyar kultúrát, olyan harcos költőt is megszólaltatva, mint a hódoltsági háborúk hőse, Balassi Bálint. Erdal Şalikoğlu szenvedélye a hídépítés: a török–magyar testvérkultúra felmutatása.
Film

Erdély és Románia „nagy egyesülése” 100

Erdély történelmi szíve a magyaroknak, Nagy-Románia központja, a „másik főváros” a románoknak. Gyulafehérvárt törésvonalak szelik át, ami 2018. december 1-jén különösen megmutatkozott. Erdély elcsatolása, azaz a mai Románia megszületése centenáriumán menekültek az erdélyi magyarok a városból – mi viszont minden figyelmeztetés ellenére éppen oda tartottunk, hogy hosszú ideig egyedüli magyarként forgassunk a kék-sárga-piros forgatagban, szóra bírva emlékezőket és ünneplőket. Egy évezred vagy egy évszázad határozza meg ma Gyulafehérvár arculatát? Gyász vagy diadal?
Kiállítás

Hadifogoly magyarok a nagy háborúban

Kiállításunkon nem kívánjuk enciklopédikus ismereteit nyújtani az első világégés hadifogolytáborainak. Sokkal inkább arcokhoz, személyiségekhez, sorsokhoz közelebb hajolni, arra kérve látogatóinkat, hallgassák meg a soha el nem mondott, soha ki nem beszélt történeteket. Azokét, akikért nem szólt a harang.
Események
2024.
máj.
23.
18:00

Aranyszőnyeg – filmbemutató a nagybányai Teleki Napok rendezvénysorozatán

Major Anita és Margittai Gábor Aranyszőnyeg című 52 perces filmje egyedülálló kordokumentumként mutatja be az erdélyi arisztokrácia sorsát, múltját, jelenét és jövőjét.
2024.
máj.
29.
17:00

Tündérkertészek – Gyümölcsészeti örökségünk megmentői

Több ezer régi magyar gyümölcsfajtájával a pórszombati génbank Európa legnagyobb gyűjteménye, amely egy nép hagyatékát őrzi. Van-e esélye néhány száz jóakaratú embernek a klímaváltozás korában és globalista világunkban arra, hogy Magyarországot Isten legszebb gyümölcsöskertjévé varázsolja? Gyümölcsök és praktikák a Tündérkertből című, nemrégiben megjelent könyvük kapcsán erről is beszélgetünk Ambrus Lajossal és Kovács Gyulával, akik még hisznek a tündérmesében.
2024.
jún.
3.
10:00-17:00

Hol vagy otthon? Csak a nyelvben

Konferenciát rendez a Magyar Összetartozás Intézete a magyar tudományos és köznyelv aktuális helyzetéről és fenyegetettségéről.
2024.
máj.
16.
17:30

Tiltott kastélyok nyomában – az erdélyi magyar főnemesség múltja és jövője

A magyar irodalomtörténet egyik legnevezetesebb kastélyának sorsa jól szemlélteti, mi vár egy erdélyi főnemesi családra, amelynek tagjai visszaszerezték ugyan a történelmi „ingatlant”, ám a hozzá tartozó birtokokat a legkeservesebb jogi hercehurcával sem sikerül.
2024.
ápr.
26.
17:00

A nemzeti maximum: futball-Eb és olimpia – Pódiumbeszélgetés Vaskuti Istvánnal

A sorozat következő estjén Vaskuti Istvánnal, a Nemzet Sportolójával, olimpiai, tízszeres világ- és tizennyolcszoros magyar bajnok kenussal, edzővel, sportvezetővel beszélget Lakatos Mihály, az MCC Magyar Összetartozás Intézetének kutatója.
Médiamegjelenések

Regényes történelem: A Szamár-sziget szellemkatonái

Kossuth Rádió
Rádió
Olaszországban, Szardínia partvidékén található Asinara, azaz a Szamár-sziget, amely a magyar történelemkutatás szempontjából rég elfeledett emlékeket őriz. Az első világháború idején, 1915 végén az Osztrák–Magyar Monarchia több tízezer katonáját szállították oda hadifogolyként. Major Anita és Margitai Gábor e drámai témát dolgozta fel, a feltáró munkát a mai napig folytatva. A magyar katonák viszontagságos sorsáról beszélget a két kutató Farkas Szabolcs szerkesztővel a Kossuth Rádió Regényes történelem című műsorában.

Óvatosan tippel Párizsra a Nemzet Sportolója

Mandiner
Cikk
Az olimpiai bajnok kenus, Vaskuti István a vízi élet jellemformáló erejéről, a Wichmann Tamáshoz fűződő barátságáról, az olimpia bojkottjáról is beszélt az MCC rendezvényén.