Esemény

Tiltott kastélyok nyomában Pécsett

Mi vár egy erdélyi főnemesi családra, amelynek tagjai visszaszerezték ugyan a történelmi „ingatlant”, ám a hozzá tartozó birtokokat a legkeservesebb jogi hercehurcával sem sikerül? Filmvetítés és beszélgetés Margittai Gáborral.
2025.
febr.
12.
17:00

Köszöntő

Mi a magyar? Ki a magyar? Mi volt és mi lesz a magyar? Évszázadok óta visszhangzanak ezek a dilemmák a honi szellemi térben – hol a nemzeti ébredést serkentve és közösségi önképünket csiszolva, hol viszálykodó, meddő vitákat gerjesztve, hol dacos önvédelmi képességeket fejlesztve. De minden dilemma, viszály, dac mögött ott áll a rendíthetetlen tény: az a nemzeti és sorsközösség a Kárpát-medencében, amely annyi balszerencse közt, kulturális és politikai függetlenségében annyiszor megtépázva, sokszor még teljes pusztulásra ítélve is megmaradt – mégis megmaradt. Hogy mi ez a makacs meg- és összetartó erő, hogy mit jelent a XXI. század Európájában és globális világrendjében magyarnak lenni és maradni, hogy ez milyen kihívásokkal, feladatokkal, veszélyhelyzetekkel jár, és hogy milyen távlatai lehetnek a korszerű nemzeti azonosságtudatnak – ezeknek a kérdéseknek a kutatására hozta létre a Mathias Corvinus Collegium a Magyar Összetartozás Intézetét.

Hiszen minden magyarra szükség van.

Publikációk

Meggondolatlanul és megfontolatlanul: katasztrofális hadjárat „kutya” Szerbia ellen

1914 késő őszén kezdődött meg az Osztrák–Magyar Monarchia haláltánca a szerbiai hegyekben. A „disznópásztorok földje”, ahogy a korabeli propaganda emlegette, túl kemény diónak bizonyult a császári és királyi hadsereg számára. Nemhogy a háborúnak nem lett vége, mire a levelek lehullottak, de egyre kegyetlenebb és kétségbeesettebb harcok követték egymást a balkáni frontszakaszon. Miért járt hatalmas veszteségekkel a szerbek elleni hadjárat? Milyen atrocitásokat követtek el egymással szemben a háborúzó felek?

„Drakulavár” magyar gyökerei

A régi Magyarország egyik gyöngyszeme, Törcsvár 104 éve, 1920. december 1-jén hullott Mária román királyné, országunk egyik megcsonkítója ölébe. A mesebeli várkastély, amelyet hajdan Nagy Lajos királyunk épp a havasalföldi vajdák betörései ellen emeltetett, mára a romániai turizmus egyik legfőbb attrakciójává vált, amely csak a tavalyi évben tízmillió eurós forgalmat termelt. Nem egészen függetlenül némi történelemhamisítástól, amelyet Drakula sötét mítosza jár át.

Mi öli meg a magyar nyelvet?

Éppen száznyolcvan éve, 1844. november 13-án vált a magyar nyelv államnyelvvé, felváltva a latint és a németet a törvényhozásban, a közigazgatásban és az oktatásban. 2011-ben az Országgyűlés ezt a napot választotta a magyar nyelv napjává, amikor nemzeti identitásunk alapját ünnepeljük. De van-e okunk a felhőtlen örömre? Lakatos Mihály írása.

Miért nem beszél Hunyadi János románul?

A napokban mutatják be Cannes-ban, Európa egyik legrangosabb televíziós eseményén, a MIPCOM CANNES premierjén a Hunyadi című történelmi sorozatot. Közvetlen szomszédságunkban is kiélezett figyelem övezi a Bán Mór regényfolyama alapján készült alkotást.

Projektek
Podcast

Felpofozott hős – Gudor Kund Botond a dél-erdélyi magyar szórványról

Dr. Gudor Kund Botond néhány évvel a rendszerváltás után lett missziós református lelkipásztor Dél-Erdélyben, a szórványban, annak is a legmélyén, egy tudós pap szellemi főhadiszállásán: Magyarigenben. Mi is ott találkoztunk vele jó két évtizede, azóta is sokszor keresztezve egymás útját a szórványkutató és -mentő expedíciókon. Akkoriban, amikor első beszélgetésünk megtörtént, a szórvány szó még nem nyert polgárjogot a magyar köznyelvben és köztudatban. Mára ez a helyzet sokat változott – de vajon eleget?
Film

Bál a kastélyban

2023 őszén Nagykárolyban, a román–magyar határtól néhány kilométerre összegyűltek az erdélyi magyar főnemesek, hogy a Károlyiak lovagvárában bálozzanak. De a nagykárolyi kastélybál több volt mulatságnál: jól mutatta, hogy a rendszerváltás után született fiatal arisztokratanemzedék egyre határozottabb hangot üt meg. Egyre sürgetőbben fogalmazza meg kérdéseit identitásáról, társadalmi szerepéről, múltjának, családtörténetének sikeres és kudarcos mozzanatairól – valamint traumáiról. Arról, hogyan lehet és kell arisztokratának megmaradni a XXI. században.
Film

Erdély és Románia „nagy egyesülése” 100

Erdély történelmi szíve a magyaroknak, Nagy-Románia központja, a „másik főváros” a románoknak. Gyulafehérvárt törésvonalak szelik át, ami 2018. december 1-jén különösen megmutatkozott. Erdély elcsatolása, azaz a mai Románia megszületése centenáriumán menekültek az erdélyi magyarok a városból – mi viszont minden figyelmeztetés ellenére éppen oda tartottunk, hogy hosszú ideig egyedüli magyarként forgassunk a kék-sárga-piros forgatagban, szóra bírva emlékezőket és ünneplőket. Egy évezred vagy egy évszázad határozza meg ma Gyulafehérvár arculatát? Gyász vagy diadal?
Kiállítás

Hadifogoly magyarok a nagy háborúban

Kiállításunkon nem kívánjuk enciklopédikus ismereteit nyújtani az első világégés hadifogolytáborainak. Sokkal inkább arcokhoz, személyiségekhez, sorsokhoz közelebb hajolni, arra kérve látogatóinkat, hallgassák meg a soha el nem mondott, soha ki nem beszélt történeteket. Azokét, akikért nem szólt a harang.
Események
2025.
febr.
17.
17:00

Jókai 200 – A legolvasottabb magyar író vagy „taníthatatlan” őskövület?

200 éve, 1825. február 18-án született Jókai Mór. Az író munkássága olyan szellemi örökség, amely kultúránk kitörölhetetlen része. 2025-öt Jeles regényíró előtt tisztelegve, de (nem) olvasásának, „korszerűségének” XXI. századi dilemmáival is szembenézve Constantinovits Milán, az MCC szakmai főigazgató-helyettese, pedagógus, Császtvay Tünde művelődés- és irodalomtörténész, L. Simon László József Attila-díjas író, valamint Lakatos Mihály, a Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója, író beszél és beszélget a Jókai-életmű időszerűségéről és identitásteremtő szerepéről.
2025.
jan.
22.
18:00

Beszélgetés a nemzeti himnuszról, az otthon- és hazaszeretetről

Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én tisztázta le Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból című versének kéziratát, amely később Magyarország nemzeti himnuszává vált. 1989 óta ezen a napon ünnepeljük a magyar kultúra napját, megemlékezve évezredes hagyományainkról, megőrizve és továbbadva a magyar nemzettudat szellemi örökségét.

Megjelent! Kardcsiszár királyfi és Dalderű királylány

Győzhet-e a jó, ha rozsdás a kardja, vagy ha csak a dalban bízhat? Kardcsiszár királyfi és Dalderű királylány meséje egyetlen történetté fonódik össze, ahogy erejük és sorsuk is összekapcsolódik. Hagyományra, összetartozásra, tisztességre, szeretetre tanítva – és arra, hogy toronyba zárva sem csak a megmentőt kell várni. Rendhagyó mese: egy történet két hős szemszögéből. Intézetünk karácsonyi kiadványa.
2024.
dec.
4.
17:00

„Románok” és „táposok” – helycserés támadás, avagy ismerik-e egymást a magyar nemzetrészek?

És éppen húsz éve, 2004. december 5-én zajlott le a kettős állampolgárságról szóló népszavazás, amely az anyaország és a külhoni magyarság kapcsolatát évekre tovább mérgezte. Honnan indultunk, hogyan jutottunk idáig, hogyan és merre léptünk, lépjünk tovább? Erről beszélget Nagy Koppány Zsolt József Attila-díjas író és Szentesi Zöldi László, a Magyar Nemzet lapszerkesztője Lakatos Mihállyal, a Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatójával.
2024.
nov.
21.
17:00

Magyarok tűzvonalban – Első világháborús hadifoglyok emlékezete Szardíniától Szibériáig (előadás és filmvetítés)

Gyóni Géza, Rákosi Mátyás, Kuncz Aladár, Nagy Imre – ami ezeket a neveket összeköti, az az első világháború nyugtalanító problémáinak egyik legdrámaibb, legtöbbeket érintő fejezete: a hadifogság. Kevés magyar család van, amelyiket ne sújtotta volna.
Médiamegjelenések

Margittai Gábor a magyar himnusz különlegességéről és a magyar kultúráról

Spirit FM
Rádió
A magyarság legfőbb szimbólumairól kérdezi Rónai Egon a Magyar Összetartozás Intézete igazgatóját, Margittai Gábort a magyar kultúra napján.

Lakatos Mihály: Magyar identitástudatunknak meghatározó része az irodalom

Kossuth Rádió
Rádió
Magyar identitástudatunknak mindig is fontos része volt az irodalom. Különösen igaz ez az erdélyi magyarságra, amely a történelem során számos alkalommal került olyan helyzetbe, hogy küzdenie kellett a megmaradásáért. Milyen szerepük volt az íróknak és egyáltalán az irodalomnak a közösségben? Erről beszélünk a Magyar Kultúra Napján. Az este a Mandinerrel – a mai házigazda Juhász Zsolt, vendége Lakatos Mihály író, költő, műfordító, a Mathias Corvinus Collegium Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója.

A Magyar Összetartozás Intézetének mozgalmas éve volt 2024

MÖI
Video
Intézetünk expedíciói, forgatásai, kocertjei, előadásai 2024-ben – videós összefoglalónk az év jellemző pillanatairól.

Nemzetárulás: elévülhet-e a december 5-i népszavazás bűne? – Ez itt a kérdés

M5
Video
Húsz évvel ezelőtt december 5-én tartottak ügydöntő népszavazást a kettős állampolgárság kérdésében. A referendum kimenetele, de főképp az azt megelőző kampány súlyos sebeket ejtett mind a határontúli magyarokon, mind az itthon élőkön. Megbocsátható-e a magyart magyar ellen uszító kampány?