Esemény

Advent a kastélyban – A Hungaricus együttes és barátainak koncertje pódiumbeszélgetéssel Gödöllőn

Milyen szerepet játszhatott a Felvidék – mely több évszázadig viszonylagos szélcsendet élvezett a történelmi viharokban – a magyar népzenekincs megőrzésében és exportálásában? Azaz a nemzeti folytonosság és magyar összetartozás fenntartásában, kiterjesztésében. Koncert és beszélgetés a Gödőllői Királyi Kastély csodálatos Barokk Színházában!
2025.
dec.
14.
18:00

Köszöntő

Mi a magyar? Ki a magyar? Mi volt és mi lesz a magyar? Évszázadok óta visszhangzanak ezek a dilemmák a honi szellemi térben – hol a nemzeti ébredést serkentve és közösségi önképünket csiszolva, hol viszálykodó, meddő vitákat gerjesztve, hol dacos önvédelmi képességeket fejlesztve. De minden dilemma, viszály, dac mögött ott áll a rendíthetetlen tény: az a nemzeti és sorsközösség a Kárpát-medencében, amely annyi balszerencse közt, kulturális és politikai függetlenségében annyiszor megtépázva, sokszor még teljes pusztulásra ítélve is megmaradt – mégis megmaradt. Hogy mi ez a makacs meg- és összetartó erő, hogy mit jelent a XXI. század Európájában és globális világrendjében magyarnak lenni és maradni, hogy ez milyen kihívásokkal, feladatokkal, veszélyhelyzetekkel jár, és hogy milyen távlatai lehetnek a korszerű nemzeti azonosságtudatnak – ezeknek a kérdéseknek a kutatására hozta létre a Mathias Corvinus Collegium a Magyar Összetartozás Intézetét.

Hiszen minden magyarra szükség van.

Publikációk

Felfedező, főcserkész, indiánfőnök: Teleki Pál, Mindenszentek szülöttje

146 éve, 1879. november 1-jén született széki gróf Teleki Pál János Ede. Édesapja magyar nemesi családból származott, míg édesanyja Magyarországon élő görög család lánya volt.

1956 – Vihar előtti csönd vörös csillaggal, luxus Tátrával

A világ legszebb parlamentje és a világ egyik legtöbbet szenvedett fővárosa köszön vissza egy 1956-ban feladott levelezőlapon. A vihar előtti csendet tükrözi e felvétel, amely látszólagos egyszerűsége ellenére rengeteg mesélnivalót rejt.

A visszacsatolt Észak-Erdély időkapszulái

Idén nyolcvanöt esztendeje, hogy a második bécsi döntés révén Észak-Erdély néhány évre visszatért Magyarországhoz.

Fiume és a magyar tenger

Megkérdőjelezhetetlen magyar múlt – a nyár végén személyesen is megcsodáltuk a jelenkori Fiumét és Abbáziát. Jó néhány régi mesélő képeslap is útitársunk volt.

Világmegismerés – magyarul

„Minden kétséget kizáróan igaznak kell tartanunk, hogy az a nép, mely mindent idegen nyelvekből kölcsönöz, nagyon szerencsétlen, és az összes népek között legméltóbb a szánalomra” – írja a négyszáz éve, 1625 nyarán született Apáczai Csere János.

Támadják a magyar keresztény örökséget Nagyváradon

Trianon velünk élő hatása, hogy a román többségű nagyváradi önkormányzat kilakoltatási pert indított a váradhegyfoki premontrei apát, Fejes Rudolf Anzelm prépost-prelátus ellen. A cél a magyar kultúra egyik fontos partiumi, erdélyi bástyájának megtámadása.

Projektek
Film

Egy hordó vér – Pentaton történet 1956-ból

Miért fuvaroztak egy hordó vért a Nyírségből Budapestre 1956 őszén? Berecz András Kossuth-díjas énekes, mesemondó megrázó története a forradalom és szabadságharc Magyarországáról, 1956 új vérszerződéséről – az összetartozásról.
Podcast

A legolcsóbb élet – Molnár Tibor a balkáni halálmarsról, a szerbiai hadifogságról és az átfaragott hősi emlékművekről

Lezárható-e egy világháború, ha hősi halottainak, hadifoglyainak története még lezáratlan? Van-e esély ismertté tenni sok ezer ismeretlen katona nevét, sorsát, családtörténetét, ha a hadisírok hirtelen „átkerülnek” az egykori ellenség országába, majd lassan elenyésznek? Molnár Tibor, a délvidéki Zenta főlevéltárosa évtizedek óta kutatja az első világháború délvidéki, szerbiai vonatkozásait, járja és méri föl a látható és már láthatatlan sírkerteket – méltó emléket állítva a hazájukért hősi halált halt katonáknak. Margittai Gábor beszélgetett a kutatóval.
Film

„Nem hős halott, csak szürke rab”

A debreceni Déri Múzeumban megtekinthető Hadifogoly magyarok a nagy háborúban című tárlat nemcsak emlékezetpolitikai fegyvertény, de megszólítja a leszármazottakat is. A nagy háború hadifogsága, mely a „táborok évszázadának” nyitánya volt, Magyarországon mostoha területe a tudományos kutatásnak és az emlékezeti kultúrának ma is.
Kiadvány

Pákozd, az én falum – Másnak térkép e táj

Fontos, hogy a pákozdi gyermek megismerje hazája és a nagyvilág történetét, de legalább ennyire fontos, hogy ismerje faluja múltját, környezetét, utcáit, dűlőit, természeti értékeit, az itt élt és élő emberek szokásait, hagyományait, az általuk létrehozott értékeket is, amelyek jobbá, színesebbé tették és teszik a helyi közösség életét. Hogy ismerje Pákozd jeles személyiségeinek élettörténetét és teljesítményeit, és ösztönzést nyerjen ezekből ahhoz, hogy majdan maga is öregbítse szülőfaluja hírnevét az országban, sőt a nagyvilágban. Ezt a nemes célt szolgálja e könyv, amelynek megírását az MCC Magyar Összetartozás Intézete kezdeményezte és koordinálta a „Másnak térkép e táj” című mintaprogram keretében.
Események
2025.
nov.
5.
17:00

Mi a madzsar? – Magyarságkutató expedíciók a sztyeppétől a Szaharáig

Sok ezer kilométerre a Kárpát-medencétől, Törökország, Kazahsztán, Egyiptom és Franciaország területén élnek olyan közösségek, amelyek évszázadok óta töretlenül hiszik, hogy ősapáik magyarok voltak. Dr. Margittai Gábor vetített képes előadása az MCC veszprémi képzési központjában.
2025.
okt.
28.
17:00

A Csontbárótól Piszkos Fredig – A kortárs magyar animáció arcai

Székely legendák, véres harcmezők és rejtői pofonok: október 28-án, az animáció világnapján a Highlights of Hungary és a Magyar Összetartozás Intézete filmbemutatót és kerekasztal-beszélgetést szervez a magyar animációs film jeles képviselőinek részvételével.
2025.
okt.
22.
11:00-12:00

A Székelyföldtől Dél-Afrikáig – Egy család útja 1956 után, Budapest

1956 – az év, amely sok magyar családtörténetben kiforgatta négy sarkából a világot. A magyarság világnemzetté válásának egyik fontos állomása az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő politikai emigrációs hullám. Míg a legtöbb magyar Nyugat-Európába vagy az Amerikai Egyesült Államokba menekült a megtorlások elől, maroknyian Afrika déli csücskéig jutottak el. Visszaút nem volt: ha valaki hazatér, azt kivégezték volna.
2025.
okt.
21.
17:00-18:30

A Székelyföldtől Dél-Afrikáig – Egy család útja 1956 után, Debrecen

1956 – az év, amely sok magyar családtörténetben kiforgatta négy sarkából a világot. A magyarság világnemzetté válásának egyik fontos állomása az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő politikai emigrációs hullám.
2025.
okt.
15.
17:30-19:00

A Székelyföldtől Dél-Afrikáig – Egy család útja 1956 után, Győr

1956 – az év, amely sok magyar családtörténetben kiforgatta négy sarkából a világot. A magyarság világnemzetté válásának egyik fontos állomása az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő politikai emigrációs hullám.
2025.
okt.
15.
18:00-19:30

A székely atyafi esete a fél disznóval Szabadkán

Mennyire vagyunk humorosak mi, magyarok? Ha bennünket, magyarokat kérdeznek, a válasz: nagyon. Hiszen ki ne hallott volna a székely anekdotákról, a népi tréfákról, a pesti viccről vagy éppen a „sztendáposok” seregéről? De vajon más népek is ezt gondolják rólunk? Vajon a humorérzék tényleg a zsigereinkben van, valóban része nemzeti identitásunknak?
Médiamegjelenések

Varsányi Ferenc – Animációs film a Piszkos Fredből

Info Rádió
Rádió
Egész estés animációs film készül Rejtő Jenő legismertebb regénye, a Piszkos Fred a kapitány alapján. Az alkotásból részleteket vetítettek Highlights of Hungary és a Magyar Összetartozás Intézete közös keddi rendezvényén. A film rendezőjével hallhattunk beszélgetést.

A Székelyföldtől Dél-Afrikáig: az 1956-os forradalom szétszórta, magyarságuk visszahozta őket

Magyar Nemzet
Cikk
A Magyar Összetartozás Intézete október 22-én különleges előadással tiszteleg a forradalom emléke előtt. Egy olyan család történetét ismerhetik meg az érdeklődők, amely 1956-ban a kommunista megtorlás elől menekülve a világ déli csücskéig jutott, de magyarságát nem adta fel – így térhetett vissza két nemzedékkel később az ősök földjére.

A magyar humor mint identitásunk alkotóeleme

Pannon Televízió
Cikk
A székely atyafi esete a fél disznóval – a magyar humor mint identitásunk alkotóeleme címmel tartott előadást Lakatos Mihály, a Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója kedd este Zentán, a kis zsinagógában.

Szardínia, a rejtelmes sziget

MÖI
Cikk
Intézetünk szeptember 16-án rendezte meg Szardínia, a rejtelmes sziget – Európa ősi indentitásrétegei című hallgatói szimpóziumát. Az intézet szardíniai tanulmányútjának előzménye a konferencia, amelyen a különböző autonómiamodellek (mint a szárd, a dél-tiroli vagy a székelyföldi) elméleti elemzése mellett a résztvevők megismerkedhettek Szardínia történelmi, kulturális sokszínűségével, a szárd autonóm régió különleges státuszát rögzítő törvényeivel és a kisebbségi jogok érvényesítésének gyakorlatával.