Kiadvány
Megjelent! Kardcsiszár királyfi és Dalderű királylány
Győzhet-e a jó, ha rozsdás a kardja, vagy ha csak a dalban bízhat? Kardcsiszár királyfi és Dalderű királylány meséje egyetlen történetté fonódik össze, ahogy erejük és sorsuk is összekapcsolódik. Hagyományra, összetartozásra, tisztességre, szeretetre tanítva – és arra, hogy toronyba zárva sem csak a megmentőt kell várni. Rendhagyó mese: egy történet két hős szemszögéből.
Köszöntő
Mi a magyar? Ki a magyar? Mi volt és mi lesz a magyar? Évszázadok óta visszhangzanak ezek a dilemmák a honi szellemi térben – hol a nemzeti ébredést serkentve és közösségi önképünket csiszolva, hol viszálykodó, meddő vitákat gerjesztve, hol dacos önvédelmi képességeket fejlesztve. De minden dilemma, viszály, dac mögött ott áll a rendíthetetlen tény: az a nemzeti és sorsközösség a Kárpát-medencében, amely annyi balszerencse közt, kulturális és politikai függetlenségében annyiszor megtépázva, sokszor még teljes pusztulásra ítélve is megmaradt – mégis megmaradt. Hogy mi ez a makacs meg- és összetartó erő, hogy mit jelent a XXI. század Európájában és globális világrendjében magyarnak lenni és maradni, hogy ez milyen kihívásokkal, feladatokkal, veszélyhelyzetekkel jár, és hogy milyen távlatai lehetnek a korszerű nemzeti azonosságtudatnak – ezeknek a kérdéseknek a kutatására hozta létre a Mathias Corvinus Collegium a Magyar Összetartozás Intézetét.
Hiszen minden magyarra szükség van.
Publikációk
„Drakulavár” magyar gyökerei
A régi Magyarország egyik gyöngyszeme, Törcsvár 104 éve, 1920. december 1-jén hullott Mária román királyné, országunk egyik megcsonkítója ölébe. A mesebeli várkastély, amelyet hajdan Nagy Lajos királyunk épp a havasalföldi vajdák betörései ellen emeltetett, mára a romániai turizmus egyik legfőbb attrakciójává vált, amely csak a tavalyi évben tízmillió eurós forgalmat termelt. Nem egészen függetlenül némi történelemhamisítástól, amelyet Drakula sötét mítosza jár át.
Mi öli meg a magyar nyelvet?
Éppen száznyolcvan éve, 1844. november 13-án vált a magyar nyelv államnyelvvé, felváltva a latint és a németet a törvényhozásban, a közigazgatásban és az oktatásban. 2011-ben az Országgyűlés ezt a napot választotta a magyar nyelv napjává, amikor nemzeti identitásunk alapját ünnepeljük. De van-e okunk a felhőtlen örömre? Lakatos Mihály írása.
Mit üzennek a békeidők Európa sírásóinak?
Történelmi időket élünk, 2024 végéig Magyarország tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. De mit mutatnak fel a boldogult békeidők régi képeslapjai nekünk, uniós polgároknak abból a korból, amikor még távol volt az államszövetség, mely mára mély árkokkal szabdalt?
Miért nem beszél Hunyadi János románul?
A napokban mutatják be Cannes-ban, Európa egyik legrangosabb televíziós eseményén, a MIPCOM CANNES premierjén a Hunyadi című történelmi sorozatot. Közvetlen szomszédságunkban is kiélezett figyelem övezi a Bán Mór regényfolyama alapján készült alkotást.
Az aradi remény lapjai
Október 6-án, az aradi vértanúk emléknapján Kárpát-medence-szerte megemlékeztünk az 1848–49-es polgári forradalmunk és szabadságharcunk leverése után kivégzett aradi tizenháromról. A 175 évvel ezelőtt történt események misztériumát a nehéz évtizedeket túlélő antik aradi magyar képes levelezőlapok mindmáig hűen őrzik.Projektek
Film
Bál a kastélyban
2023 őszén Nagykárolyban, a román–magyar határtól néhány kilométerre összegyűltek az erdélyi magyar főnemesek, hogy a Károlyiak lovagvárában bálozzanak. De a nagykárolyi kastélybál több volt mulatságnál: jól mutatta, hogy a rendszerváltás után született fiatal arisztokratanemzedék egyre határozottabb hangot üt meg. Egyre sürgetőbben fogalmazza meg kérdéseit identitásáról, társadalmi szerepéről, múltjának, családtörténetének sikeres és kudarcos mozzanatairól – valamint traumáiról. Arról, hogyan lehet és kell arisztokratának megmaradni a XXI. században.Film
Erdély és Románia „nagy egyesülése” 100
Erdély történelmi szíve a magyaroknak, Nagy-Románia központja, a „másik főváros” a románoknak. Gyulafehérvárt törésvonalak szelik át, ami 2018. december 1-jén különösen megmutatkozott. Erdély elcsatolása, azaz a mai Románia megszületése centenáriumán menekültek az erdélyi magyarok a városból – mi viszont minden figyelmeztetés ellenére éppen oda tartottunk, hogy hosszú ideig egyedüli magyarként forgassunk a kék-sárga-piros forgatagban, szóra bírva emlékezőket és ünneplőket. Egy évezred vagy egy évszázad határozza meg ma Gyulafehérvár arculatát? Gyász vagy diadal?Kiállítás
Hadifogoly magyarok a nagy háborúban
Kiállításunkon nem kívánjuk enciklopédikus ismereteit nyújtani az első világégés hadifogolytáborainak. Sokkal inkább arcokhoz, személyiségekhez, sorsokhoz közelebb hajolni, arra kérve látogatóinkat, hallgassák meg a soha el nem mondott, soha ki nem beszélt történeteket. Azokét, akikért nem szólt a harang.Események
2024.
dec.
4.
17:00
„Románok” és „táposok” – helycserés támadás, avagy ismerik-e egymást a magyar nemzetrészek?
És éppen húsz éve, 2004. december 5-én zajlott le a kettős állampolgárságról szóló népszavazás, amely az anyaország és a külhoni magyarság kapcsolatát évekre tovább mérgezte. Honnan indultunk, hogyan jutottunk idáig, hogyan és merre léptünk, lépjünk tovább? Erről beszélget Nagy Koppány Zsolt József Attila-díjas író és Szentesi Zöldi László, a Magyar Nemzet lapszerkesztője Lakatos Mihállyal, a Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatójával.
2024.
nov.
21.
17:00
Magyarok tűzvonalban – Első világháborús hadifoglyok emlékezete Szardíniától Szibériáig (előadás és filmvetítés)
Gyóni Géza, Rákosi Mátyás, Kuncz Aladár, Nagy Imre – ami ezeket a neveket összeköti, az az első világháború nyugtalanító problémáinak egyik legdrámaibb, legtöbbeket érintő fejezete: a hadifogság. Kevés magyar család van, amelyiket ne sújtotta volna.
2024.
okt.
22.
17:00
Tiltott kastélyok nyomában – az erdélyi magyar főnemesség múltja és jövője (filmvetítéssel)
Mi vár egy erdélyi főnemesi családra, amelynek tagjai visszaszerezték ugyan a történelmi „ingatlant”, ám a hozzá tartozó birtokokat a legkeservesebb jogi hercehurcával sem sikerül?
2024.
okt.
3.
18:00
Művészet és identitás – A kultúra identitásformáló ereje
A Scruton Közösségi Tér gondozásában működő Scruton Hub szervezésében októberben nyílik meg az Identitásunk változó alakzatai - nemzet, család, vallás című fotó- és irodalmi kiállítás, amelyen az Aquinói Szent Tamás Közéleti Egyesület által életre hívott pályázatra beérkezett egyedülálló művek legjobbjai tekinthetők meg. A tárlat fókuszában az identitás áll, amely a nemzet, család és vallás hármas egysége köré épül.Médiamegjelenések
Húsz éve: egy népszavazás megrázkódtatásai
MÖI
Cikk
2024. 12. 10.
Az MCC Scrutonban a „Románok” és „táposok” – helycserés támadás, avagy ismerik-e egymást a magyar nemzetrészek? című pódiumbeszélgetés meghívott vendégei Nagy Koppány Zsolt József Attila-díjas író és Szentesi Zöldi László Tácsics Mihály-díjas lapszerkesztő voltak, az esemény moderátora Lakatos Mihály, a Magyar Összetartozás Intézetének kutatója.
Őszi akadémia a Felvidéken
MÖI
Cikk
2024. 11. 30.
A Magyar Összetartozás Intézete idei őszi akadémiájának hídfőállása Miskolc volt, ahonnan mind térben, mind időben szerteágazó utakat tettünk meg az Egyetemi Program és a Roma Tehetség Program diákjaival. A kurzus hallgatói a magyarság megmaradásának csomópontjául is szolgáló felvidéki műemlék templomok bejárásától az „újrajátszható” nemzeti traumák tanulmányozásán át az azonosságtudatunkat megalapozó hőskultuszig és filmes feldolgozásukig vehettek részt terepmunkában és előadásokon, amelyeket intézetünk kutatói és felvidéki szakemberek tartottak.
A magyar nyelv napjára
MCC
Video
2024. 11. 13.
„S. O. S.! A magyar nyelv kiált segítségért. Ha nem hallgatjuk meg, elpusztul. […] Mind rosszabbul beszélünk és írunk, azaz lassanként megöljük a nyelvet.” Éppen száznyolcvan éve, 1844. november 13-án vált a magyar nyelv államnyelvvé, felváltva a latint és a németet a törvényhozásban, a közigazgatásban és az oktatásban. 2011-ben az Országgyűlés ezt a napot választotta a magyar nyelv napjának, amikor nemzeti identitásunk alapját ünnepeljük. De van-e okunk a felhőtlen örömre?
Kemény üzenet érkezett Európa sírásóinak
Magyar Nemzet
Cikk
A Magyar Összetartozás Intézetének Látkép című sorozatában Balázs D. Attila írt tanulmányt arról, hogy mit üzen a múlt Európa sírásóinak.