Esemény
A Felvidék elfelejtett muzsikája – koncertprogramunk Pozsonyban
A Szlovákiai Magyar Közművelődési és Kulturális Szövetség, a Csemadok 1949. március 5-én alakult meg Pozsonyban. 2024. szeptember 20-án kerül sor az ünnepi akadémiára a Prímási palota Tükörtermében Matúš Vallo főpolgármester védnökségével, intézetünk részvételével.
2024.
szept.
20.
18:00
Köszöntő
Mi a magyar? Ki a magyar? Mi volt és mi lesz a magyar? Évszázadok óta visszhangzanak ezek a dilemmák a honi szellemi térben – hol a nemzeti ébredést serkentve és közösségi önképünket csiszolva, hol viszálykodó, meddő vitákat gerjesztve, hol dacos önvédelmi képességeket fejlesztve. De minden dilemma, viszály, dac mögött ott áll a rendíthetetlen tény: az a nemzeti és sorsközösség a Kárpát-medencében, amely annyi balszerencse közt, kulturális és politikai függetlenségében annyiszor megtépázva, sokszor még teljes pusztulásra ítélve is megmaradt – mégis megmaradt. Hogy mi ez a makacs meg- és összetartó erő, hogy mit jelent a XXI. század Európájában és globális világrendjében magyarnak lenni és maradni, hogy ez milyen kihívásokkal, feladatokkal, veszélyhelyzetekkel jár, és hogy milyen távlatai lehetnek a korszerű nemzeti azonosságtudatnak – ezeknek a kérdéseknek a kutatására hozta létre a Mathias Corvinus Collegium a Magyar Összetartozás Intézetét.
Hiszen minden magyarra szükség van.
Publikációk
Magyar világok Kárpátalján
A huszadik század elején nyomtatott „kárpátaljai” képeslapok – idézőjelesen, hiszen a Trianon előtti időkben ilyen magyar közigazgatási egység nem létezett – még ma is ontják magukból az információkat a magyar múltról, amelyből a jövőben is lehet majd építkezni.
Fiume, a legnyugatibb magyar város
Fiume, a mai Rijeka mostanában már nem tartozik kiemelt célpontjaink közé, ám a magyar tengerhajózás bölcsőjéről pazar képeslapok sokasága született az első világháborúig, amikor a Balaton sem számított a magyar Riviérának. Fiume-Rijeka ma is megér egy látogatást.
Honnan jöttek a románok, hová mentek a dákok?
Dan Alexe román nyelvész vette magának a bátorságot, hogy a nyelvészet és a józan ész könyörtelen eszközeivel szétverje azt a meseszínházi díszletet, amely mind ez idáig makacsul eltakarta a román közvélemény elől a román nép és a román nyelv kialakulásának igaz történetét.
A világháló Trianonja
Száznégy esztendeje, 1920. június 4-én Trianonban megpróbálták eltörni a magyar nemzet gerincét. Ez sem a nagyhatalmaknak, sem az utódállamoknak nem sikerült, de a nyomás azóta is érezhető. Ennek egyik legújabb vetülete az interneten mutatkozik meg, ahol a magyar múlt Kárpát-medencei tagadása mindennapos jelenséggé vált.
Öt nemzet magyar katonája
Idén emlékezik meg az őt tisztelő közösség Fabriczy Kováts Mihály, az öt nemzet hadseregében is harcoló, nemes életét az amerikai függetlenség ügyéért feláldozó huszárezredes születésének 300., hősi halálának 245. évfordulójára.
Torockói segélykiáltás
Torockó Erdély azon helyszíne, amely a magyarság számára különleges, már-már zarándokhelyi jelentőségű. Nem véletlenül készültek már a XIX. század végén csodás képeslapok róla és környékéről. Az utóbbi években viszont elmaradoztak a magyar utazók, amiért súlyos balkáni árat fizethet ez a kis magyar sziget.Projektek
Film
Bál a kastélyban
2023 őszén Nagykárolyban, a román–magyar határtól néhány kilométerre összegyűltek az erdélyi magyar főnemesek, hogy a Károlyiak lovagvárában bálozzanak. De a nagykárolyi kastélybál több volt mulatságnál: jól mutatta, hogy a rendszerváltás után született fiatal arisztokratanemzedék egyre határozottabb hangot üt meg. Egyre sürgetőbben fogalmazza meg kérdéseit identitásáról, társadalmi szerepéről, múltjának, családtörténetének sikeres és kudarcos mozzanatairól – valamint traumáiról. Arról, hogyan lehet és kell arisztokratának megmaradni a XXI. században.Film
Balassitól Jumurdzsákig
Eger csak kisebb vereség volt a törököknek, de megérti, hogy a magyaroknak ez miért nemzeti büszkeség. Török létére szenvedélyesen szereti, műveli és tolmácsolja a magyar kultúrát, olyan harcos költőt is megszólaltatva, mint a hódoltsági háborúk hőse, Balassi Bálint. Erdal Şalikoğlu szenvedélye a hídépítés: a török–magyar testvérkultúra felmutatása.Film
Erdély és Románia „nagy egyesülése” 100
Erdély történelmi szíve a magyaroknak, Nagy-Románia központja, a „másik főváros” a románoknak. Gyulafehérvárt törésvonalak szelik át, ami 2018. december 1-jén különösen megmutatkozott. Erdély elcsatolása, azaz a mai Románia megszületése centenáriumán menekültek az erdélyi magyarok a városból – mi viszont minden figyelmeztetés ellenére éppen oda tartottunk, hogy hosszú ideig egyedüli magyarként forgassunk a kék-sárga-piros forgatagban, szóra bírva emlékezőket és ünneplőket. Egy évezred vagy egy évszázad határozza meg ma Gyulafehérvár arculatát? Gyász vagy diadal?Kiállítás
Hadifogoly magyarok a nagy háborúban
Kiállításunkon nem kívánjuk enciklopédikus ismereteit nyújtani az első világégés hadifogolytáborainak. Sokkal inkább arcokhoz, személyiségekhez, sorsokhoz közelebb hajolni, arra kérve látogatóinkat, hallgassák meg a soha el nem mondott, soha ki nem beszélt történeteket. Azokét, akikért nem szólt a harang.Események
2024.
szept.
27.
17:00
Aranyszőnyeg – A gernyeszegi Teleki-ház feltámadása – Filmvetítés és előadás
A gernyeszegi Teleki-kastély nem „csupán” a magyar művelődéstörténet kiemelt helyszíne, de a XXI. századi erdélyi főnemesi restitúciós kálvária fontos állomása is. A csaknem fél évezredig Teleki-tulajdonban lévő Gernyeszeg szülőhelye volt többek között a marosvásárhelyi Teleki Tékát megalapító Teleki Sámuel grófnak, de itt született a tragikus sorsú miniszterelnök, Bethlen István is. Major Anita, intézetünk igazgatóhelyettese tart előadást és filmvetítést az MCC szombathelyi központjában a kutatók éjszakáján.
2024.
szept.
27.
20:00
Miért nem mondjuk magyarul? – Kutatók éjszakája
A nyelv páncélszekrény: benne őrizzük múltunkat, a világ jellegzetesen magyar értelmezéseit, történeteinket, hitvilágunkat, gondolkodásunk és világszemléletünk elemeit, apáról fiúra örökített hagyományainkat. Minderről Lakatos Mihály, intézetünk szenior kutatója beszélget Dr. Rancsó Andrea pedagógussal és Dr. Balázs Géza nyelvésszel a kutatók éjszakáján.
2024.
szept.
30.
18:00
Tiltott kastélyok nyomában – Debrecenben
A magyar irodalomtörténet egyik legnevezetesebb kastélyának sorsa jól szemlélteti, mi vár egy erdélyi főnemesi családra, amelynek tagjai visszaszerezték ugyan a történelmi „ingatlant”, ám a hozzá tartozó birtokokat a legkeservesebb jogi hercehurcával sem sikerül.
2024.
szept.
9.
18:00
Össztűz alatt – A kárpátaljai magyarság megmaradása az orosz–ukrán háború tükrében
Kárpátalján sohasem volt könnyű magyarnak lenni, de talán sosem volt annyira nehéz, mint az elmúlt évtizedben. Magyarország miniszterelnöke nem véletlenül jegyezte meg a Magyar Állandó Értekezlet 2023. évi ülésén, hogy „a kárpátaljai magyarság helyzete a Kárpát-medencei magyar élet legnehezebb és legfájdalmasabb pontja, és itt van a legkisebb esélye, hogy a felhők rövid távon eltűnjenek.”Médiamegjelenések
Kult-óra: a magyar nyelv ápolásáról Lakatos Mihállyal
Spirit FM
Rádió
2024. 09. 16.
Lakatos Mihályt, az MCC Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatóját kérdezi Rónai Egon: „Most mi változunk azzal, hogy ennyire angol minden, és minden szakterületnek, minden új világnak, amelyet megismerünk, például mesterséges intelligencia, minden szava angolul van vagy valamilyen angol jövevényszó? Vagy ez így működött mindig is?” Lakatos szerint mindig is divatja volt ennek. Él az emberekben a vágy, hogy egy magasabbnak vélt kultúrához tartozzanak.
Megőrizhető-e nemzeti kincsünk, a kézművesség?
Magyar Nemzet
Cikk
Élő népművészet vagy szellemi skanzen? – megőrizhető-e nemzeti kincsünk, a kézművesség? címmel tartott pódiumbeszélgetést az MCC Magyar Összetartozás Intézete az MCC Feszten. Az eldobható tárgyak és eldobott hagyományok korában kérdésessé vált a magyar kézművesség helyzete, a mesterek úgy érzik, drámaian romlottak körülményeik, létformájuk jövője bizonytalanná vált. Az elgondolkodtató témáról Margittai Gábor, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója beszélgetett a kézműves szakma néhány képviselőjével.
Változó magyar nyelv, változó Románia
MÖI
Cikk
2024. július 23-án, kedden délután elkezdődött a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, közismert nevén: a Tusványos. A „tusványos” napjainkra jószerivel köznevesült, fogalommá nőtte ki magát, valószínűleg már nincs is olyan magyar ember a glóbuszon, akinek hosszasan kellene elmagyarázni, hogy ez mit is jelent.