Esemény
Hadifogoly magyarok a nagy háborúban – Vándorkiálltásunk Százhalombattán
Gyóni Géza, Rákosi Mátyás, Kuncz Aladár, Nagy Imre – ami ezeket a neveket összeköti, az az első világháború nyugtalanító problémáinak egyik legdrámaibb, legtöbbeket érintő fejezete: a hadifogság. Kevés magyar család van, amelyiket ne sújtotta volna.
2024.
okt.
17.
18:30
Köszöntő
Mi a magyar? Ki a magyar? Mi volt és mi lesz a magyar? Évszázadok óta visszhangzanak ezek a dilemmák a honi szellemi térben – hol a nemzeti ébredést serkentve és közösségi önképünket csiszolva, hol viszálykodó, meddő vitákat gerjesztve, hol dacos önvédelmi képességeket fejlesztve. De minden dilemma, viszály, dac mögött ott áll a rendíthetetlen tény: az a nemzeti és sorsközösség a Kárpát-medencében, amely annyi balszerencse közt, kulturális és politikai függetlenségében annyiszor megtépázva, sokszor még teljes pusztulásra ítélve is megmaradt – mégis megmaradt. Hogy mi ez a makacs meg- és összetartó erő, hogy mit jelent a XXI. század Európájában és globális világrendjében magyarnak lenni és maradni, hogy ez milyen kihívásokkal, feladatokkal, veszélyhelyzetekkel jár, és hogy milyen távlatai lehetnek a korszerű nemzeti azonosságtudatnak – ezeknek a kérdéseknek a kutatására hozta létre a Mathias Corvinus Collegium a Magyar Összetartozás Intézetét.
Hiszen minden magyarra szükség van.
Publikációk
Az aradi remény lapjai
Október 6-án, az aradi vértanúk emléknapján Kárpát-medence-szerte megemlékeztünk az 1848–49-es polgári forradalmunk és szabadságharcunk leverése után kivégzett aradi tizenháromról. A 175 évvel ezelőtt történt események misztériumát a nehéz évtizedeket túlélő antik aradi magyar képes levelezőlapok mindmáig hűen őrzik.
Magyar világok Kárpátalján
A huszadik század elején nyomtatott „kárpátaljai” képeslapok – idézőjelesen, hiszen a Trianon előtti időkben ilyen magyar közigazgatási egység nem létezett – még ma is ontják magukból az információkat a magyar múltról, amelyből a jövőben is lehet majd építkezni.
Fiume, a legnyugatibb magyar város
Fiume, a mai Rijeka mostanában már nem tartozik kiemelt célpontjaink közé, ám a magyar tengerhajózás bölcsőjéről pazar képeslapok sokasága született az első világháborúig, amikor a Balaton sem számított a magyar Riviérának. Fiume-Rijeka ma is megér egy látogatást.
Honnan jöttek a románok, hová mentek a dákok?
Dan Alexe román nyelvész vette magának a bátorságot, hogy a nyelvészet és a józan ész könyörtelen eszközeivel szétverje azt a meseszínházi díszletet, amely mind ez idáig makacsul eltakarta a román közvélemény elől a román nép és a román nyelv kialakulásának igaz történetét.
A világháló Trianonja
Száznégy esztendeje, 1920. június 4-én Trianonban megpróbálták eltörni a magyar nemzet gerincét. Ez sem a nagyhatalmaknak, sem az utódállamoknak nem sikerült, de a nyomás azóta is érezhető. Ennek egyik legújabb vetülete az interneten mutatkozik meg, ahol a magyar múlt Kárpát-medencei tagadása mindennapos jelenséggé vált.
Öt nemzet magyar katonája
Idén emlékezik meg az őt tisztelő közösség Fabriczy Kováts Mihály, az öt nemzet hadseregében is harcoló, nemes életét az amerikai függetlenség ügyéért feláldozó huszárezredes születésének 300., hősi halálának 245. évfordulójára.Projektek
Podcast
Háttal a császárnak – Hermann Róbert az elfeledett vértanúkról és az asszonyverető Haynauról
Golyó vagy kötél? Élet vagy halál? Szabadság vagy börtön? 175 évvel ezelőtt, az aradi vértanúk 1849. október 6-ai kivégzésekor ezek a kérdések foglalkoztatták a magyarokat. Mi, a (mérsékelten) hálás utókor már köznapibb kérdéseket teszünk fel. Kik voltak ők? Mi vezette őket? Miért így alakult a sorsuk? Podcastunk új epizódjában Hermann Róbert történésszel beszélgettünk minderről.Film
Bál a kastélyban
2023 őszén Nagykárolyban, a román–magyar határtól néhány kilométerre összegyűltek az erdélyi magyar főnemesek, hogy a Károlyiak lovagvárában bálozzanak. De a nagykárolyi kastélybál több volt mulatságnál: jól mutatta, hogy a rendszerváltás után született fiatal arisztokratanemzedék egyre határozottabb hangot üt meg. Egyre sürgetőbben fogalmazza meg kérdéseit identitásáról, társadalmi szerepéről, múltjának, családtörténetének sikeres és kudarcos mozzanatairól – valamint traumáiról. Arról, hogyan lehet és kell arisztokratának megmaradni a XXI. században.Film
Erdély és Románia „nagy egyesülése” 100
Erdély történelmi szíve a magyaroknak, Nagy-Románia központja, a „másik főváros” a románoknak. Gyulafehérvárt törésvonalak szelik át, ami 2018. december 1-jén különösen megmutatkozott. Erdély elcsatolása, azaz a mai Románia megszületése centenáriumán menekültek az erdélyi magyarok a városból – mi viszont minden figyelmeztetés ellenére éppen oda tartottunk, hogy hosszú ideig egyedüli magyarként forgassunk a kék-sárga-piros forgatagban, szóra bírva emlékezőket és ünneplőket. Egy évezred vagy egy évszázad határozza meg ma Gyulafehérvár arculatát? Gyász vagy diadal?Kiállítás
Hadifogoly magyarok a nagy háborúban
Kiállításunkon nem kívánjuk enciklopédikus ismereteit nyújtani az első világégés hadifogolytáborainak. Sokkal inkább arcokhoz, személyiségekhez, sorsokhoz közelebb hajolni, arra kérve látogatóinkat, hallgassák meg a soha el nem mondott, soha ki nem beszélt történeteket. Azokét, akikért nem szólt a harang.Események
2024.
okt.
14.
17:00
„Románok” és „táposok” – helycserés támadás, avagy ismerik-e egymást a magyar nemzetrészek?
A kommunizmus regnálása idején, majd a rendszer bukása utáni időszakban is gyakran megtörtént, de még napjainkban is előfordul, hogy a Magyarországra érkező erdélyi, felvidéki, kárpátaljai stb. magyarokat az anyaország lakói románként, szlovákként, ukránként stb. aposztrofálták/aposztrofálják. Számos kérdés merül fel a jelenség kapcsán: honnan indultunk, hogyan jutottunk idáig, hogyan és merre léptünk tovább?
2024.
okt.
8.
17:00
Tiltott kastélyok nyomában – Békéscsabán
A magyar irodalomtörténet egyik legnevezetesebb kastélyának sorsa jól szemlélteti, mi vár egy erdélyi főnemesi családra, amelynek tagjai visszaszerezték ugyan a történelmi „ingatlant”, ám a hozzá tartozó birtokokat a legkeservesebb jogi hercehurcával sem sikerül.
2024.
okt.
3.
18:00
Művészet és identitás – A kultúra identitásformáló ereje
A Scruton Közösségi Tér gondozásában működő Scruton Hub szervezésében októberben nyílik meg az Identitásunk változó alakzatai - nemzet, család, vallás című fotó- és irodalmi kiállítás, amelyen az Aquinói Szent Tamás Közéleti Egyesület által életre hívott pályázatra beérkezett egyedülálló művek legjobbjai tekinthetők meg. A tárlat fókuszában az identitás áll, amely a nemzet, család és vallás hármas egysége köré épül.Médiamegjelenések
Vetítés az erdélyi nemesség múltjáról és jövőjéről
behir.hu
Cikk
Kedd este az MCC békéscsabai képzési központjában ezúttal az erdélyi nemesség múltjával és kastélyaival foglalkozó előadást hallhattak az érdeklődők, akiket dr. Margittai vezetett be mélyebben a témába.
Összeállítás nemzeti gyásznapunk 175. évfordulójára
MÖI
Cikk
2024. 10. 05.
Golyó vagy kötél? Élet vagy halál? Szabadság vagy börtön? 175 évvel ezelőtt, az aradi vértanúk 1849. október 6-ai kivégzésekor ezek a kérdések foglalkoztatták a magyarokat. Mi, a (mérsékelten) hálás utókor már köznapibb kérdéseket teszünk fel. Kik voltak ők? Mi vezette őket? Miért így alakult a sorsuk? A Magyar Összetartozás Intézete multimédiás összeállítással tiszteleg azon honvédtisztek és kevésbé ismert civilek előtt, akik a megtorlás áldozataként nemzeti identitásunk, összetartozás-tudatunk megalapozójává váltak.
A történelmi emlékezet kutatói a kutatók éjszakáján
MCC
Cikk
2024. 10. 01.
Az idei kutatók éjszakája rendezvénysorozat keretében filmvetítéssel egybekötött beszélgetésen vett részt a szombathelyi közönség. A Magyar Összetartozás Intézetének képviseletében Major Anita, az intézet kutatója mesélt arról az emberarcú kutatásmódszertanról és -gyakorlatról, mely a felgyűjtött anyagokon túl közös élményeket, emlékeket és barátságokat adott számára és férje, alkotótársa, dr. Margittai Gábor számára, akivel közösen vezetik az intézetet.
Vastaps intézetünk programjának Pozsonyban
MÖI
Cikk
2024. 09. 23.
A Csemadok megalapításának 75. évfordulóját ünnepelte a Csemadok Pozsonyi Városi Választmánya 2024. szeptember 20-án a pozsonyi Prímási Palota Tükörtermében. Intézetünk a Hungaricus együttes és barátai műsorát mutatta be a gyönyörű, történelmi jelentőségű helyen.
Kult-óra: a magyar nyelv ápolásáról Lakatos Mihállyal
Spirit FM
Rádió
2024. 09. 16.
Lakatos Mihályt, az MCC Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatóját kérdezi Rónai Egon: „Most mi változunk azzal, hogy ennyire angol minden, és minden szakterületnek, minden új világnak, amelyet megismerünk, például mesterséges intelligencia, minden szava angolul van vagy valamilyen angol jövevényszó? Vagy ez így működött mindig is?” Lakatos szerint mindig is divatja volt ennek. Él az emberekben a vágy, hogy egy magasabbnak vélt kultúrához tartozzanak.