Esemény
Fantomfájdalom – Könyvbemutató és kiállításmegnyitó Bicskén
Hogyan lehetnek nemzeti emlékezetünkben akkora hasadások, amelyek szakadékként nyelnek el történelmet, emberi sorsot, hősi és alávaló tetteket? Margittai Gábor és Major Anita könyvbemutatója és kiállításmegnyitója Bicskén.
2026.
máj.
6.
17:30
Köszöntő
Mi a magyar? Ki a magyar? Mi volt és mi lesz a magyar? Évszázadok óta visszhangzanak ezek a dilemmák a honi szellemi térben – hol a nemzeti ébredést serkentve és közösségi önképünket csiszolva, hol viszálykodó, meddő vitákat gerjesztve, hol dacos önvédelmi képességeket fejlesztve. De minden dilemma, viszály, dac mögött ott áll a rendíthetetlen tény: az a nemzeti és sorsközösség a Kárpát-medencében, amely annyi balszerencse közt, kulturális és politikai függetlenségében annyiszor megtépázva, sokszor még teljes pusztulásra ítélve is megmaradt – mégis megmaradt. Hogy mi ez a makacs meg- és összetartó erő, hogy mit jelent a XXI. század Európájában és globális világrendjében magyarnak lenni és maradni, hogy ez milyen kihívásokkal, feladatokkal, veszélyhelyzetekkel jár, és hogy milyen távlatai lehetnek a korszerű nemzeti azonosságtudatnak – ezeknek a kérdéseknek a kutatására hozta létre a Mathias Corvinus Collegium a Magyar Összetartozás Intézetét.
Hiszen minden magyarra szükség van.
Publikációk
Az összetartozás óriáslapjai
Igen különleges, ritkán felbukkanó kiadvány mutatkozott be nemrég a torockói Duna-Házban a Mesélő múlt – torockói emlékek régi könyvek lapjain című kerekasztal-beszélgetésen.
Roncsfilm forog a kiszipolyozott Félixfürdőn
A több száz éves múltra visszatekintő Félixfürdőn szilveszterkor kihűlt a termálvíz, ami különösen meglepő annak fényében, hogy a 49 fokos gyógyvíz Európa leggazdagabb hőforrásából tör fel. A partiumi fürdőhelyen ezzel párhuzamosan felütötte fejét az illegális fakitermelés is.
A sötétségből a fénybe (1989–1990)
Erdély magyarságának 1990 elején kinyílt a világ. Ekkorra már könnyen meg lehetett szerezni a szabad mozgást biztosító útlevelet, amellyel át lehetett végre utazni Magyarországra. Legtöbbeknek, kiváltképp Nagyvárad felől az első állomás általában Biharkeresztes és Berettyóújfalu volt. Két helyszín, amely a világ közepét jelentette.
Régi nagy magyar telek
Ma már lassan olyan a havas téli táj a trianoni Magyarországon, mint a fehér holló. A Kárpát-medence fehérlő magashegységei viszont most is reményt sugároznak a régi képeslapokon keresztül, hogy egyszer csak nálunk is leeshet a friss hó. Amely talán nem olvad el olyan könnyen, mint a jégszobrok a Dobsinai barlangban.
Nélküled a panteonban
A napokban Nyíregyházán, a háborúellenes nagygyűlésen elhangzott egy hátborzongatóan szép dal Radics Gigi és Nyerges Attila előadásában. A világhálón megjelent hozzászólásokból az derül ki, hogy a dal mondanivalója és az előadók személye sokak számára szimbolikus üzenetet hordozott.
Pannóniák, Hungáriák, Koronák: a magyar elegancia bástyái
A jellegzetes hazai életérzést sok híres szálláshely a nevében is hordozta. Ilyen volt többek között Szatmárnémeti csillaga, a Pannónia Szálló, amelynek példás külső felújítása nemrég fejeződött be.
Suboticai magyarok?
A Délvidéken, ahogy a többi elcsatolt területen is, a magyar földrajzi neveknek fontos szerepük van a helyi közösségek identitásának megőrzésében. E nevek ezen túlmenően a máshonnan, sok esetben más magyarlakta területekről odalátogatóknak is jelzik, hogy ott magyarok élnek.Projektek
Film
A hűtlen vár
Hamisítatlan gyepűvidéken, a régi Magyarország egyik legmeghökkentőbb pontján áll a nedeci sasfészek, a felvidéki Szepesség várcsodája. Bár most a lengyel–szlovák határt őrzi, minden szegletéhez magyar történelem tapad. Amikor Trianon után ez a vidék Kis-Lengyelország része lett, a csalódott Csehszlovákia szerette volna, ha lengyel vér is tapad hozzá.Film
Összetartozás
Mit jelent a XXI. század Európájában és globális világrendjében magyarnak lenni és maradni? Mit jelent ragaszkodni szülőföldünkhöz, identitásunkhoz, emlékezeti kultúránkhoz, hagyományainkhoz, vagyis összességében összetartozásunkhoz? Mit jelent hazatalálni a világ másik végéről is a nagyapák szenvedéseinek és hősiességének a nyomain? A Magyar Összetartozás Intézetének rövidfilmje. Rendezte: Margittai Gábor és Major Anita. Szerkesztő-riporter: Bárány Krisztián. A XXIV. Lakiteleki Filmszemle különdíjas alkotása.Film
Egy hordó vér – Pentaton történet 1956-ból
Miért fuvaroztak egy hordó vért a Nyírségből Budapestre 1956 őszén? Berecz András Kossuth-díjas énekes, mesemondó megrázó története a forradalom és szabadságharc Magyarországáról, 1956 új vérszerződéséről – az összetartozásról.Podcast
A legolcsóbb élet – Molnár Tibor a balkáni halálmarsról, a szerbiai hadifogságról és az átfaragott hősi emlékművekről
Lezárható-e egy világháború, ha hősi halottainak, hadifoglyainak története még lezáratlan? Van-e esély ismertté tenni sok ezer ismeretlen katona nevét, sorsát, családtörténetét, ha a hadisírok hirtelen „átkerülnek” az egykori ellenség országába, majd lassan elenyésznek? Molnár Tibor, a délvidéki Zenta főlevéltárosa évtizedek óta kutatja az első világháború délvidéki, szerbiai vonatkozásait, járja és méri föl a látható és már láthatatlan sírkerteket – méltó emléket állítva a hazájukért hősi halált halt katonáknak. Margittai Gábor beszélgetett a kutatóval.Események
2026.
ápr.
22.
17:00
A székely atyafi esete a fél disznóval Kecskeméten
„Az élet sokkal, de sokkal boldogabb lenne, ha 80 évesen születnénk, és onnan közelítenénk fokozatosan a 18 felé” – mondotta Mark Twain, amiből mindjárt két fontos dologra következtethetünk: 1. a bennünket körülvevő világot, életünk eseményeit lehet rendhagyó módon is szemlélni, s ha ezt tesszük, nagy az esély a humorral való találkozásra, s az ebből fakadó derűs világszemlélet birtoklására 2. az amerikaiak humorérzéke rendben van, képesek elrugaszkodni a hétköznapjainkat elsekélyesítő rutintól, sablonoktól. De mennyire vagyunk humorosak mi, magyarok? Vajon a humorérzék a közkeletű vélekedésnek megfelelően valóban a zsigereinkben van? Valóban része nemzeti identitásunknak?
2026.
ápr.
14.
17:00
Hagyomány és modernitás
Akár egy ősi legendában, Kassai Lajos lovasíjászt megvadult ló ragadta el, s vitte egy eldugott zselici völgybe, ahol aztán felépítette különleges birodalmát. Ám ez volt az ő belső honfoglalásának nyitánya is.
2026.
márc.
20.
17:00
Fantomfájdalom – Van-e szabadulás nemzeti traumáink fogságából?
Margittai Gábor új könyvének bemutatója és kerekasztal-beszélgetés
2026.
márc.
4.
17:00
Össztűz alatt a kárpátaljai magyarság megmaradása
Pódiumbeszélgetés Lőrincz P. Gabriella kárpátaljai származású József Attila-díjas írónővel Egerben
2026.
febr.
18.
18:00
Tiltott kastélyok nyomában – Az erdélyi magyar főnemesség múltja és jövője Csíkszeredában
Különös történetekkel bástyázhatja körül magát az ember, ha a kisemmizett, de javaihoz tűzön-vízen át ragaszkodó erdélyi főnemesség sorsát kutatja.Médiamegjelenések
„Hagyományaink nélkül senkik és semmik vagyunk”
Podcast
2026. 04. 14.
Mit jelent ma magyarnak lenni egy globalizált világban? Hogyan őrizhető meg az identitás itthon és a diaszpórában? Erről beszélgettünk Margittai Gáborral, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatójával.
Gyógyulás a fantomfájdalomból
Magyar Nemzet
Cikk
Szerfelett őszinte, és minden oldala egy-egy emlékezetpolitikai felkiáltójel. Ez lehetne Margittai Gábor legújabb kötetének, a Fantomfájdalomnak a rövid sommázata. Balázs D. Attila recenziója.
A Tátra magyarjai
Magyar Krónika
Video
Az MCC Magyar Összetartozás Intézete és a Magyar Krónika együttműködésének gyümölcse Magna Hungaria című sorozatunk. Az első részben olyan helyet mutatunk be a kronika.hu-n, ahonnan nemcsak a Tátrára, de történelmünkre is kitűnő és elgondolkodtató kilátás nyílik.
A Fantomfájdalom az MTV Agenda című műsorában
M5
Video
2026. 03. 21.
Hogyan lehetnek nemzeti emlékezetünkben akkora hasadások, amelyek szakadékként nyelnek el történelmet és emberi sorsokat? Erre a kérdésre keresi a választ tegnap bemutatott kötetében Margittai Gábor, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója.
A horvátországi magyarság jelene és jövője
MÖI
Cikk
2026. 03. 03.
2026. február 27-én ismerkedési esttel vette kezdetét az MCC pécsi képzési központjában a Magyar Összetartozás Intézete által szervezett háromnapos, A horvátországi magyarság jelene és jövője című Tavaszi Akadémia Hétvége.
Másnak térkép e táj – A Magyar Összetartozás Intézetének mintaprogramja a Székelyföldön
MÖI
Cikk
2026. 03. 03.
Simó Márton író, újságíró (és immár szociográfus is) több mint egy évtizede járja a történelmi Udvarhelyszék falvait és vizsgálja az építkezési hagyományokban és szokásokban az utóbbi három évtizedben bekövetkezett változásokat. És ha már arra jár (egyfajta modern Orbán Balázsként vagy Bözödi Györgyként), szóba áll a települések vezetőivel, lakóival, történeteket jegyez le, dokumentálja azokat a változásokat, amelyek a rendszerváltás óta a helyiek gazdálkodási szokásaiban, életmódjában és életvitelében bekövetkeztek.