Esemény
A régi Magyarország elfeledett hangszeres zenéje Szombathelyen
Milyen szerepet játszhatott a Felvidék – mely több évszázadig viszonylagos szélcsendet élvezett a történelmi viharokban – a magyar népzenekincs megőrzésében és exportálásában? Azaz a nemzeti folytonosság és magyar összetartozás fenntartásában, kiterjesztésében. Milyen forradalmi felfedezést tehet egy eltökélt zenerégész, talán át is írva tudásunkat az erdélyi és partiumi népzene eredetéről?
2025.
márc.
21.
17:00
Köszöntő
Mi a magyar? Ki a magyar? Mi volt és mi lesz a magyar? Évszázadok óta visszhangzanak ezek a dilemmák a honi szellemi térben – hol a nemzeti ébredést serkentve és közösségi önképünket csiszolva, hol viszálykodó, meddő vitákat gerjesztve, hol dacos önvédelmi képességeket fejlesztve. De minden dilemma, viszály, dac mögött ott áll a rendíthetetlen tény: az a nemzeti és sorsközösség a Kárpát-medencében, amely annyi balszerencse közt, kulturális és politikai függetlenségében annyiszor megtépázva, sokszor még teljes pusztulásra ítélve is megmaradt – mégis megmaradt. Hogy mi ez a makacs meg- és összetartó erő, hogy mit jelent a XXI. század Európájában és globális világrendjében magyarnak lenni és maradni, hogy ez milyen kihívásokkal, feladatokkal, veszélyhelyzetekkel jár, és hogy milyen távlatai lehetnek a korszerű nemzeti azonosságtudatnak – ezeknek a kérdéseknek a kutatására hozta létre a Mathias Corvinus Collegium a Magyar Összetartozás Intézetét.
Hiszen minden magyarra szükség van.
Publikációk
Selmecbánya a magasban
Mai mércével mérve nehéz felfogni, milyen gazdagságot és stabilitást biztosított a Magyar Királyságnak egykoron Selmecbánya és a többi felvidéki bányaváros. Másfelől Selmec, a Felvidék ékköve fontos szerepet játszott az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc történetében is, ami talán még annyira sincs beépülve a köztudatba.
Teleki Julianna grófnő: Még a legsötétebb években is büszkék voltunk arra, hogy kik vagyunk
Két fő bűne volt: hogy grófnő és hogy magyar. Erdélyben, a soviniszta kommunizmus korában egyikre sem volt bocsánat.
Jókai Mór Magyarországa
Kétszáz esztendeje született a Kárpát-medencei magyar összetartozás egyik legjelentősebb képviselője, írófejedelmünk: Jókai Mór. Regényei mellett „szerelmes” tájleírásai döbbentik rá csak igazán a honi olvasót, milyen sokszínű országban élt.
Katasztrofális hadjárat „kutya” Szerbia ellen
1914 késő őszén kezdődött meg az Osztrák–Magyar Monarchia haláltánca a szerbiai hegyekben. A „disznópásztorok földje”, ahogy a korabeli propaganda emlegette, túl kemény diónak bizonyult a császári és királyi hadsereg számára.
„Drakulavár” magyar gyökerei
A régi Magyarország egyik gyöngyszeme, Törcsvár, amelyet Nagy Lajos királyunk épp a havasalföldi vajdák betörései ellen emeltetett, mára a romániai turizmus egyik legfőbb attrakciójává vált.
Mi öli meg a magyar nyelvet?
Éppen száznyolcvan éve, 1844. november 13-án vált a magyar nyelv államnyelvvé, felváltva a latint és a németet a törvényhozásban, a közigazgatásban és az oktatásban. Van-e ma okunk a felhőtlen örömre?Projektek
Film
Magas-Tátra, magyar Tátra
Mit jelent nekünk, magyaroknak a világ legkisebb magashegysége, síturisták és hegymászók paradicsoma? És jelent-e eleget?Podcast
Jókai, a burokban született – A legolvasottabb magyar író vagy „taníthatatlan” őskövület?
Miközben a Jókai-életmű a klasszikus magyar irodalom megkérdőjelezhetetlen értéke, az oktatási rendszerben a szakemberek egyre nehezebben találják meg az őt megillető helyet. Időszerűsége, taníthatósága körül időről-időre heves szakmai és társadalmi viták lángolnak fel.Film
A megmaradás helyei
Árpád-kori templomok és kassai magyar mélyszórvány – a megmaradás helyei és stratégiái. Őszi kutatóút és kurzus az Egyetemi Program és a Roma Tehetség Program diákjaival a Felvidéken. Intézetünk kisfilmje.Kiállítás
Hadifogoly magyarok a nagy háborúban
Kiállításunkon nem kívánjuk enciklopédikus ismereteit nyújtani az első világégés hadifogolytáborainak. Sokkal inkább arcokhoz, személyiségekhez, sorsokhoz közelebb hajolni, arra kérve látogatóinkat, hallgassák meg a soha el nem mondott, soha ki nem beszélt történeteket. Azokét, akikért nem szólt a harang.Események
2025.
márc.
25.
17:00
A székely atyafi esete a fél disznóval – a magyar humor mint identitásunk alkotóeleme
Mennyire vagyunk humorosak mi, magyarok? Ha bennünket, magyarokat kérdeznek, a válasz: nagyon. Hiszen ki ne hallott volna a székely anekdotákról, a népi tréfákról, a pesti viccről vagy a éppen a „sztendáposok” seregéről? De vajon más népek is ezt gondolják rólunk? Vajon a humorérzék tényleg a zsigereinkben van, valóban része nemzeti identitásunknak?
2025.
márc.
4.
17:00
A székely atyafi esete a fél disznóval
Mennyire vagyunk humorosak mi, magyarok? Ha bennünket, magyarokat kérdeznek, a válasz: nagyon. Hiszen ki ne hallott volna a székely anekdotákról, a népi tréfákról, a pesti viccről vagy a éppen a „sztendáposok” seregéről? De vajon más népek is ezt gondolják rólunk?
2025.
márc.
3.
17:00
Kassa, a skizofrén város
Major Anita és Margittai Gábor dokumentumfilmje a megmaradtak tudathasadásáról, asszimiláció elleni harcáról és a város ismert és kevésbé ismert zugairól.
2025.
febr.
17.
17:00
Jókai 200 – A legolvasottabb magyar író vagy „taníthatatlan” őskövület?
200 éve, 1825. február 18-án született Jókai Mór. Jeles regényírónk előtt tisztelegve, de (nem) olvasásának, „korszerűségének” XXI. századi dilemmáival is szembenézve Constantinovits Milán, az MCC szakmai főigazgató-helyettese, pedagógus, Császtvay Tünde művelődés- és irodalomtörténész, L. Simon László József Attila-díjas író, valamint Lakatos Mihály, a Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója, író beszél és beszélget a Jókai-életmű időszerűségéről és identitásteremtő szerepéről.
2025.
febr.
12.
17:00
Tiltott kastélyok nyomában Pécsett
Mi vár egy erdélyi főnemesi családra, amelynek tagjai visszaszerezték ugyan a történelmi „ingatlant”, ám a hozzá tartozó birtokokat a legkeservesebb jogi hercehurcával sem sikerül? Filmvetítés és beszélgetés Margittai Gáborral.Megjelent! Kardcsiszár királyfi és Dalderű királylány
Győzhet-e a jó, ha rozsdás a kardja, vagy ha csak a dalban bízhat? Kardcsiszár királyfi és Dalderű királylány meséje egyetlen történetté fonódik össze, ahogy erejük és sorsuk is összekapcsolódik. Hagyományra, összetartozásra, tisztességre, szeretetre tanítva – és arra, hogy toronyba zárva sem csak a megmentőt kell várni. Rendhagyó mese: egy történet két hős szemszögéből. Intézetünk karácsonyi kiadványa.Médiamegjelenések
Együtt az ördög ellen, a szerelemért
Magyar Nemzet
Cikk
2025. 03. 07.
Végre megszületett egy mesekönyv, amely egyensúlyban van. Nem csak egy hősről szól, akivel csak a kislányok vagy csak a kisfiúk tudnak azonosulni. Ez a történet mindkét nem szemszögéből bemutatja az eseményeket, majd összeér egy szép végkifejletben. A Magyar Összetartozás Intézetének Kardcsiszár királyfi és Dalderű királylány című mesekönyve régies történetet mesél el, hiszen királyfiakról, királyleányokról, tündérekről, sárkányokról és magáról az ördögről mesél, de mégis a jó értelemben vett korszerű és új köntösben.
Kassa, a skizofrén város
hirek.sk
Cikk
2025. 03. 05.
A kassai magyarság életét, az identitásuk megőrzése érdekében megvívott harcukat bemutató Kassa, a skizofrén város című dokumentumfilmet vetítették a MaJel Rovás Központban, ahol a film egyik készítőjével, Margittai Gáborral, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatójával is beszélgethetett a közönség.
Jókai 200 - A Librettó vendégei: Constantinovits Milán és Lakatos Mihály
M5
Video
2025. 02. 27.
A Librettó vendégei Constantinovits Milán, az MCC szakmai főigazgató-helyettese és Lakatos Mihály, a Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója, akikkel Sipos Szilvia és Pató Márton műsorvezetők beszélgetnek a Jókai-életmű korszerűségéről.