Miért nem beszél Hunyadi János románul?

A napokban mutatják be Cannes-ban, Európa egyik legrangosabb televíziós eseményén, a MIPCOM CANNES premierjén a Hunyadi című történelmi sorozatot Rise of the Raven (A holló felemelkedése) címmel. Nem véletlen, hogy közvetlen szomszédságunkban is kiélezett figyelem övezi a Bán Mór regényfolyama alapján készült alkotást. Érdekes írás jelent meg például a nagy múltú Adevărul című napilap portálján Matei Blănaru, a Bukaresti Tudományegyetem doktorandusza tollából A Hunyadi Jánosról készült film, a magyar soft power és Orbán Viktor álma címmel.

A szeptember 16-án publikált Adevărul-cikkben a román identitást érintő eltorzított médiaüzenetekkel és álhírekkel foglalkozó hallgató magyarokat megszégyenítő huszáros rohammal támad rá a még be sem mutatott filmre, és nyeri meg a csatát még azelőtt, hogy az ellenség megérkezett volna a csatamezőre. Ezt nevezik a haditudományok megelőző csapásnak. Lássuk hát, miféle „haditechnikát” használ a szerző ebben az egyoldalú hadi vállalkozásban!

Kulturális zsákmányszerzés

Matei Blănaru először is számba veszi, hogy Romániának miféle, egységes stratégiába foglalt, puha hatalmi eszközöket (soft power) kellene felhasználnia ahhoz, hogy a térségben biztonságos és megbecsült helyet vívjon ki magának az itt élő nemzetek sorában. E stratégiának – fejti ki a szerző –, amely megfelelő módon hasznosítja mind politikai, mind kulturális, mind az országkép tekintetében a románsághoz köthető történelmi eseményeket és személyiségeket, mindenképp különböznie kell az Erdoğan „neooszmán” Törökországa, Putyin Oroszországa és Orbán Viktor Magyarországa által követett stratégiától. Romániának utóbbiaktól eltérően olyan stratégiát kell alkalmaznia, amely elősegíti a térség jobb integrációját (nem pontosítja, hogy hová, de feltehetően az Európai Unióra gondol), a kapcsolatok erősítését, a kölcsönös bizalmatlanság eloszlatását és a régió biztonságpolitikai környezetének javulását.

Holló idegen tollakkal?

Ezután a cikk szerzője rátér arra, hogy a még be sem mutatott (ezt ő maga jegyzi meg) A holló felemelkedése című film miféle idegen tollakkal, azaz a román történelemből és kultúrából megfújt elemekkel fog ékeskedni az októberi cannes-i bemutatón.

Blănaru feltételezi, hogy a mű, amely Hunyadi János gyermekkorát is bemutatja, és amelyben a szereplők saját anyanyelvükön beszélnek, mindenképpen mellőzni fogja a román nyelvet, holott köztudomású, hogy a főhős román volt. Mert hát, ha az apa kiléte körül merülnek is fel kétségek (egyes történészek szerint Hunyadi Luxemburgi Zsigmond törvénytelen gyermeke volt), az anyja minden kétséget kizáróan román, ergo: az anyanyelve csak román lehetett. A film azonban magyar anyanyelvűként fogja ábrázolni – íme, a kulturális kisajátítás vérlázító példája. Akárcsak az, hogy „magyar hadvezérként” mutatja be, holott – bár a románok, a szerbek és a magyarok is a maguk hősének tartják – Hunyadi János nem volt magyar. Nyilván lesznek itt még egyéb tolvajlások is (ahol van kettő, ott lesz három is alapon) – írja a szerző, de azokra majd az ősbemutatón derül fény.

A fentiekből pedig rövid út vezet azon megállapításához, hogy az Orbán-kormány ellenérzéseket táplál a román nyelv iránt, innen pedig egy még rövidebb ahhoz, hogy ennek következményeként – a román döntéshozók asszisztálásával – a romániai magyar fiatalok nem fogják megtanulni a román nyelvet, ez pedig súlyosan veszélyeztetni fogja mind a jövőjüket, mind a román munkaerőpiacon való érvényesülésüket. Lám, miként növelheti egy játékfilm a munkanélküliségi rátát!

(Borítókép: Jelenet a Hunyadi című, tízrészes történelmi filmsorozatból. Fotó: Beta Film)