Románia

Miért nem beszél Hunyadi János románul?

A napokban mutatják be Cannes-ban, Európa egyik legrangosabb televíziós eseményén, a MIPCOM CANNES premierjén a Hunyadi című történelmi sorozatot Rise of the Raven (A holló felemelkedése) címmel. Nem véletlen, hogy közvetlen szomszédságunkban is kiélezett figyelem övezi a Bán Mór regényfolyama alapján készült alkotást. Érdekes írás jelent meg például a nagymúltú Adevărul című napilap portálján Matei Blănaru, a Bukaresti Tudományegyetem doktorandusza tollából A Hunyadi Jánosról készült film, a magyar soft power és Orbán Viktor álma címmel.

Vetítés az erdélyi nemesség múltjáról és jövőjéről

Kedd este az MCC békéscsabai képzési központjában ezúttal az erdélyi nemesség múltjával és kastélyaival foglalkozó előadást hallhattak az érdeklődők, akiket dr. Margittai vezetett be mélyebben a témába.

Honnan jöttek a románok, hová mentek a dákok?

Tabudöntő könyv született a román nép születéséről. Maga a kötet szerzője is román.

Honnan jöttek a románok, hová mentek a dákok?

Dan Alexe román nyelvész vette magának a bátorságot, hogy a nyelvészet és a józan ész könyörtelen eszközeivel szétverje azt a meseszínházi díszletet, amely mind ez idáig makacsul eltakarta a román közvélemény elől a román nép és a román nyelv kialakulásának igaz történetét.

A szobor marad!

Nagykároly tavaly áprilisban azzal került be a sajtóba, hogy Novák Katalin köztársasági elnököt feldühödött, skandáló román tömeg fogadta a Kölcsey-szobor avatásakor. Valóban ekkora a román–magyar ellentét a határ közelében fekvő, méltatlanul alulértékelt városkában és környékén? Utánajártunk.

A kultúra mi vagyunk

Az idén éppen 35 éve annak, hogy 1989 januárjában a Hazafias Népfront felhívására először ünnepelték meg hivatalosan is a magyar kultúra napját. A nap geneziséhez hozzátartozik, hogy elsőként Fasang Árpád zongoraművész vetette föl az ötletet még 1985-ben, mondván: „ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is”.

Margittai Gábor a PS-nek: fontos a kommunikáció az egyes elszakított magyar területek között

Hétfőn az MCC Magyar Összetartozás Intézete bemutatta az Erdély és Románia „nagy egyesülése” című filmet. Az alkotás célja, hogy az 1918–2018 között eltelt száz év december elsejéit tágabb történeti és emlékezetpolitikai kontextusba helyezzék, egyúttal bemutatva a Kárpát-medencei magyarság szórványosodásának legdrámaibb pillanatait.

Románia schengeni csatlakozása csökkenti az Erdély körüli feszültséget?

Csökken majd az ellentét Erdély elveszítését illetően, ha Románia csatlakozhat a schengeni övezethez, és így kevesebb jelentősége lesz a határnak – mondta Valer Moga történész. A gyulafehérvári 1918. december 1. Egyetem oktatója ezt az Erdély és Románia „nagy egyesülése” című dokumentumfilm budapesti filmszínházi premierjén jelentette ki.

A héten történt

Hazánkban először játszották pár nappal ezelőtt filmszínházban az „Erdély és Románia „nagy egyesülése” című dokumentumfilmet. A két alkotó: Dr. Margittai Gábor, a Magyar Összetartozás Intézet igazgatója és Major Anita igazgató-helyettes. Margittai Gábor nyilatkozik.

Erdély és Románia „nagy egyesülése” – Filmpremier az Uránia Nemzeti Filmszínházban