Lakatos Mihály

Habsburgként született, magyarként halt meg

250 éve, 1776. március 9-én született József nádor, akit az utókor a „legmagyarabb Habsburg” címmel illetett. És méltán.

Nyolc mondatért nyolc év börtön

97 esztendővel ezelőtt, 1929. március 7-én született Székely János író, költő, drámaíró és szerkesztő, az erdélyi és az egyetemes magyar irodalom kiemelkedő jelentőségű alkotója.

A horvátországi magyarság jelene és jövője

2026. február 27-én ismerkedési esttel vette kezdetét az MCC pécsi képzési központjában a Magyar Összetartozás Intézete által szervezett háromnapos, A horvátországi magyarság jelene és jövője című Tavaszi Akadémia Hétvége.

Össztűz alatt a kárpátaljai magyarság megmaradása

Pódiumbeszélgetés Lőrincz P. Gabriella kárpátaljai származású József Attila-díjas írónővel

Mátyás király és az igazság

583 éve, 1443. február 23-án született Hunyadi Mátyás, Magyarország egyik leghíresebb uralkodója.

A császár, aki a közjónak élt

236 évvel ezelőtt, 1790. február 20-án hunyt el II. József osztrák császár és magyar király.

A székely atyafi esete a fél disznóval – A magyar humor mint identitásunk alkotóeleme

Jókai írja A magyar néphumorról című akadémiai székfoglalójában (1859): „Oly gazdag és oly kiválólag sajátságos adománya a humorra ritka népnek van, mint a magyarnak.” Nagy regényírónk oly nagy becsben tartotta a humort, hogy fent említett előadásában azt is kijelentette: egész írói életművénél fontosabbnak tartja azt, hogy összegyűjtötte, az általa szerkesztett élclapokban közzé tette, és ilyen formában az utókorra hagyta „a magyar néphumor elszórt adalékait”.

Egy báró, aki bankettek helyett a munkának szentelte életét

197 éve, 1829. február 3-án született Orbán Balázs magyar író, néprajzi gyűjtő, fotográfus, országgyűlési képviselő.

Akinek a halálát Sissi is megkönnyezte

150 évvel ezelőtt, 1876. január 28-án hunyt el Deák Ferenc politikus, „a haza bölcse”.

Egy forradalmi ábránd vértanúi

174 évvel ezelőtt, 1852. január 24-én leplezték le a székelyföldi Makk-féle összeesküvést.

Rugósdiból foci

125 évvel ezelőtt, 1901. január 19-én alakult meg a Magyar Labdarúgók Szövetsége.

„Senki kényszerítéssel ne kényszerítse”

458 esztendővel ezelőtt, 1568. január 13-án született meg Erdélyben az az országgyűlési határozat, amely a világon először foglalta törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot.

Akarod-e a szent hitet megtartani?

1025 esztendővel ezelőtt, 1000. december 25-én koronázták meg I. István magyar fejedelmet és Bajorföldről származó nejét, Gizellát. E koronázási aktussal új keresztény királyság jelent meg Európa térképén.

„A Magyar Akadémiának mondania kell valamit”

160 évvel ezelőtt, 1865. december 11-én ünnepi közgyűléssel („ünnepélyes közüléssel”, ahogy akkor mondták) avatták fel a Magyar Tudományos Akadémia székházát.

Előbb véres csillag, majd félhold

175 évvel ezelőtt, 1850. december 10-én hunyt el Bem József, az 1848–49-es magyar szabadságharc lengyel tábornoka.

Az összetartozás elbukott vizsgája

21 évvel ezelőtt, 2004. december 5-én buktuk el a Trianon óta első alkalommal kiírt nemzeti összetartozási vizsgát.

Nélküled a panteonban

A napokban Nyíregyházán, a háborúellenes nagygyűlésen elhangzott egy hátborzongatóan szép dal Radics Gigi és Nyerges Attila előadásában. A világhálón megjelent hozzászólásokból az derül ki, hogy a dal mondanivalója és az előadók személye sokak számára olyan szimbolikus üzenetet hordozott, amely túlmutat a hétköznapokon, és túlmutat az előadók személyén is. Ez nem véletlen. Az alábbiakban a Nélküled (mert erről a dalról van szó) megszületéséről és pályaívéről értekezünk röviden. A megérdemeltnél rövidebben.

Napóleon előmozdítja a magyar nyelv ügyét

220 esztendővel ezelőtt, 1805. november 28-án sikerült elérnie az Országgyűlésnek, hogy a bécsi udvar engedélyezze a magyar nyelv használatát a közigazgatásban.

Egy anya, aki gyermeke halálát kívánta

325 esztendeje, 1700. november 25-én látta meg a napvilágot Bethlen Sámuelnek, Kis-Küküllő vármegye főispánjának és borsai Nagy Borbálának a negyedik gyermeke. Mivel Katalin napján született, a leánygyermek, akit az utókor majd Árva Bethlen Kataként ismer meg, értelemszerűen ezt a nevet kapja a keresztségben a vallásos szülőktől.

Víg november – szomorú november: az évszázad mérkőzése

72 évvel ezelőtt, 1953. november 25-én hajnalban nagy napra virradt a magyar labdarúgás, igaz: egészen délutánig kellett várni, hogy ez kiderüljön.

A visszavásárolt ágyú

177 évvel ezelőtt, 1848. november 16-án jelentette ki Sepsiszentgyörgyön, Háromszék Honvédelmi Bizottmányának gyűlésén Gábor Áron, hogy: „Lészen ágyú!” Az utókor szereti a lelkesítő, lekerekített történeteket, és szeret kedvenc hősei szájába aforizmaszerű, azaz kevés szóval sokat mondó kijelentéseket adni.

Hervadó magyar nyelv?

„Szívemnek nagy örömével írhatom, hogy hazánk Naggyai közzűl igen sokan hajlanak immár a’ Magyar Nyelv bé hozására.”

Agyon lettek lőve

81 évvel ezelőtt, 1944. november 9-én lőtték tarkón keretlegények további huszonegy társával együtt a Rábca-parti Abda község határában a magyar irodalom kiválóságát, Radnóti Miklós költőt.

Mentés másként – vagy sehogy

36 évvel ezelőtt, 1989. november 8-án Őszi István külügyminiszter-helyettes bekérette Traian Pop román nagykövetet, és tiltakozó jegyzéket nyújtott át neki.

Világmegismerés – magyarul

„Minden kétséget kizáróan igaznak kell tartanunk, hogy az a nép, mely mindent idegen nyelvekből kölcsönöz, nagyon szerencsétlen, és az összes népek között legméltóbb a szánalomra” – írja a négyszáz éve, 1625 nyarán született Apáczai Csere János. Gondolatai ma, amikor az angol nyelv inváziója zajlik mind a magyar tudományos, mind a köznyelvben, nem is lehetnének időszerűbbek. Ahogy a szülőhaza iránti mély elkötelezettsége és a kecsegtető nyugati tudományos életből hazatérése is példát adhat.

Szemben az árral

Bözödújfalu története tipikusan olyan történet, amelyet – ha népünk a múlt század második felében nem adta volna fel végleg a balladaszerzés nemes hagyományát – késő korok folkloristái ballada formájában gyűjtöttek volna be a nép ajkáról. De feladta, és ebben elévülhetetlen szerepük volt a kommunistáknak, akik módszeresen verték szét az érkezésükig még jószerivel érintetlenül élő és viruló paraszttársadalmat. Mint ahogy elévülhetetlen a szerepük Bözödújfalu sorsának tragikus végkifejletében is. A 2024-ben felavatott Összetartozás temploma azonban múlt és túlélő emlékezet erejét mutatja.

Igazság táppénzen

A Vatra Românească elnevezésű soviniszta mozgalom a kormányerők támogatásával környékbeli románokat szállított szervezetten Marosvásárhelyre 1990 márciusában. A felbőszített románság feldúlta az akkor még magyar többségű város központját, majd rátámadt a mindaddig békésen tiltakozó magyarokra.

Második Trianon? – Húsz éve rendezték meg a kettős állampolgárságról szóló népszavazást

Éppen húsz esztendeje annak, hogy elbuktunk a nemzeti összetartozás-tudat kapcsán rögtönzött szigorlaton. De azóta nagyot fordult velünk a világ. S ha minden zöld ablakban nincs is még piros-fehér virág, azért több mint egymillió új magyar állampolgárral gyarapodtunk, van közös nemzetstratégiánk, és hétről hétre telt házas stadionokban zeng a Nélküled című dal. S bár nehéz időket élünk, a történelem ismét népek sorsa fölött dönt, jó érzés tudni, hogy már nem nélkülünk.

Mi öli meg a magyar nyelvet?

Éppen száznyolcvan éve, 1844. november 13-án vált a magyar nyelv államnyelvvé, felváltva a latint és a németet a törvényhozásban, a közigazgatásban és az oktatásban. 2011-ben az Országgyűlés ezt a napot választotta a magyar nyelv napjának, amikor nemzeti identitásunk alapját ünnepeljük. De van-e okunk a felhőtlen örömre? Lakatos Mihály írása.

Románia ötezer éve, avagy hogyan lopták el a magyarok a román géneket (is)?

A Hunyadi című filmsorozat cannes-i bemutatója előtt érdekes írás jelent meg a nagy múltú Adevărul című román napilap portálján Matei Blănaru, a Bukaresti Tudományegyetem doktorandusza tollából a filmről és annak kapcsán a „zsákmányszerző” magyar politikáról. Eszmefuttatás szerbek és magyarok szemérmetlen összeesküvéséről Románia ellen.

Miért nem beszél Hunyadi János románul?

A napokban mutatják be Cannes-ban, Európa egyik legrangosabb televíziós eseményén, a MIPCOM CANNES premierjén a Hunyadi című történelmi sorozatot Rise of the Raven (A holló felemelkedése) címmel. Nem véletlen, hogy közvetlen szomszédságunkban is kiélezett figyelem övezi a Bán Mór regényfolyama alapján készült alkotást. Érdekes írás jelent meg például a nagy múltú Adevărul című napilap portálján Matei Blănaru, a Bukaresti Tudományegyetem doktorandusza tollából A Hunyadi Jánosról készült film, a magyar soft power és Orbán Viktor álma címmel.

„Kriszpi csiken” és az apostolok akcentusa a Székelyföldön

A magyar nyelv állapota és a rá leselkedő veszélyek minden jel szerint nem hagyják közömbösen a Kárpát-medence lakóit, mert lám, a budapesti konferencia és a tusványosi pódiumbeszélgetés után a marosvásárhelyi nagy magyar esemény, a Vásárhelyi Forgatag szervezői is úgy gondolták: érdemes róla szót ejteni a rendezvényre kilátogató publikum előtt.

Változó magyar nyelv, változó Románia

2024. július 23-án, kedden délután elkezdődött a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, közismert nevén: a Tusványos. A „tusványos” napjainkra jószerivel köznevesült, fogalommá nőtte ki magát, valószínűleg már nincs is olyan magyar ember a glóbuszon, akinek hosszasan kellene elmagyarázni, hogy mit is jelent.

Honnan jöttek a románok, hová mentek a dákok?

Dan Alexe román nyelvész vette magának a bátorságot, hogy a nyelvészet és a józan ész könyörtelen eszközeivel szétverje azt a meseszínházi díszletet, amely mind ez idáig makacsul eltakarta a román közvélemény elől a román nép és a román nyelv kialakulásának igaz történetét.

A koporsótól a bölcsőig: Kőrösi Csoma Sándornak avattak emlékközpontot a Székelyföldön

„Ma nem csupán egy épületet avatunk, hanem olyan szellemi otthont, melyben a Csoma által keresett őshaza lakozik. Mert az őshaza bennünk van, gondolatainkban, döntéseinkben, cselekedeteinkben. Bennünk és szerte a világban, minden magyarban, aki hazagondol.”

Ha nem úszol, meghalsz

Az ember, amikor elmegy egy sporteseményre, a legritkább esetben végez kutatásokat a soron lévő meccsel kapcsolatban, és még ritkábban tekinti át a sportág történetét a kezdetektől napjainkig. Feltéve, hogy nem szakkommentátor, mert akkor viszont már-már létfontosságú, hogy legyenek kéznél statisztikák, múltbéli eredmények és intim kis „színesek”, amelyekkel kitöltheti azt az időt, amely alatt a pályán lévő sportemberek alibiznek vagy ahogy szaknyelven mondják: „ölik a játékot”.

A kultúra mi vagyunk

Az idén éppen 35 éve annak, hogy 1989 januárjában a Hazafias Népfront felhívására először ünnepelték meg hivatalosan is a magyar kultúra napját. A nap geneziséhez hozzátartozik, hogy elsőként Fasang Árpád zongoraművész vetette föl az ötletet még 1985-ben, mondván: „ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is”.