Lakatos Mihály

Mi öli meg a magyar nyelvet?

Éppen száznyolcvan éve, 1844. november 13-án vált a magyar nyelv államnyelvvé, felváltva a latint és a németet a törvényhozásban, a közigazgatásban és az oktatásban. 2011-ben az Országgyűlés ezt a napot választotta a magyar nyelv napjává, amikor nemzeti identitásunk alapját ünnepeljük. De van-e okunk a felhőtlen örömre? Lakatos Mihály írása.

Románia ötezer éve, avagy hogyan lopták el a magyarok a román géneket (is)?

A Hunyadi című filmsorozat cannes-i bemutatója előtt érdekes írás jelent meg a nagy múltú Adevărul című román napilap portálján Matei Blănaru, a Bukaresti Tudományegyetem doktorandusza tollából a filmről és annak kapcsán a „zsákmányszerző” magyar politikáról. Eszmefuttatás szerbek és magyarok szemérmetlen összeesküvéséről Románia ellen.

Miért nem beszél Hunyadi János románul?

A napokban mutatják be Cannes-ban, Európa egyik legrangosabb televíziós eseményén, a MIPCOM CANNES premierjén a Hunyadi című történelmi sorozatot Rise of the Raven (A holló felemelkedése) címmel. Nem véletlen, hogy közvetlen szomszédságunkban is kiélezett figyelem övezi a Bán Mór regényfolyama alapján készült alkotást. Érdekes írás jelent meg például a nagy múltú Adevărul című napilap portálján Matei Blănaru, a Bukaresti Tudományegyetem doktorandusza tollából A Hunyadi Jánosról készült film, a magyar soft power és Orbán Viktor álma címmel.

„Kriszpi csiken” és az apostolok akcentusa a Székelyföldön

A magyar nyelv állapota és a rá leselkedő veszélyek minden jel szerint nem hagyják közömbösen a Kárpát-medence lakóit, mert lám, a budapesti konferencia és a tusványosi pódiumbeszélgetés után a marosvásárhelyi nagy magyar esemény, a Vásárhelyi Forgatag szervezői is úgy gondolták: érdemes róla szót ejteni a rendezvényre kilátogató publikum előtt.

Változó magyar nyelv, változó Románia

2024. július 23-án, kedden délután elkezdődött a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, közismert nevén: a Tusványos. A „tusványos” napjainkra jószerivel köznevesült, fogalommá nőtte ki magát, valószínűleg már nincs is olyan magyar ember a glóbuszon, akinek hosszasan kellene elmagyarázni, hogy mit is jelent.

Honnan jöttek a románok, hová mentek a dákok?

Dan Alexe román nyelvész vette magának a bátorságot, hogy a nyelvészet és a józan ész könyörtelen eszközeivel szétverje azt a meseszínházi díszletet, amely mind ez idáig makacsul eltakarta a román közvélemény elől a román nép és a román nyelv kialakulásának igaz történetét.

A koporsótól a bölcsőig: Kőrösi Csoma Sándornak avattak emlékközpontot a Székelyföldön

„Ma nem csupán egy épületet avatunk, hanem olyan szellemi otthont, melyben a Csoma által keresett őshaza lakozik. Mert az őshaza bennünk van, gondolatainkban, döntéseinkben, cselekedeteinkben. Bennünk és szerte a világban, minden magyarban, aki hazagondol.”

Ha nem úszol, meghalsz

Az ember, amikor elmegy egy sporteseményre, a legritkább esetben végez kutatásokat a soron lévő meccsel kapcsolatban, és még ritkábban tekinti át a sportág történetét a kezdetektől napjainkig. Feltéve, hogy nem szakkommentátor, mert akkor viszont már-már létfontosságú, hogy legyenek kéznél statisztikák, múltbéli eredmények és intim kis „színesek”, amelyekkel kitöltheti azt az időt, amely alatt a pályán lévő sportemberek alibiznek vagy ahogy szaknyelven mondják: „ölik a játékot”.

A kultúra mi vagyunk

Az idén éppen 35 éve annak, hogy 1989 januárjában a Hazafias Népfront felhívására először ünnepelték meg hivatalosan is a magyar kultúra napját. A nap geneziséhez hozzátartozik, hogy elsőként Fasang Árpád zongoraművész vetette föl az ötletet még 1985-ben, mondván: „ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is”.