Golyó vagy kötél? Élet vagy halál? Szabadság vagy börtön? 175 évvel ezelőtt, az aradi vértanúk 1849. október 6-ai kivégzésekor ezek a kérdések foglalkoztatták a magyarokat. Mi, a (mérsékelten) hálás utókor már köznapibb kérdéseket teszünk fel. Kik voltak ők? Mi vezette őket? Miért így alakult a sorsuk? Podcastunk új epizódjában Hermann Róbert történésszel beszélgettünk minderről.
Ahogy az október 6-ai megemlékezéseknek, úgy a megtorlásról szóló történelmi előadásoknak, történészinterjúknak is szabott menetük és kiszámítható tartalmuk van, ami érthető, hiszen a korszak forrásai jól feltártak, még nem ismert kivégzett honvédtábornok felbukkanására nincs esély. A kutatás azonban folyamatos, számos olyan apró tény rejlik az újabban megjelent tanulmányokban, amelyek csokorba rendezve már alkalmasak arra, hogy átszínezzék a bennünk kialakult és kissé már plakátszerűvé egyszerűsödött képet. Az idei évfordulón Hermann Róbert, a korszak legkiválóbb hazai szakértője mesél nekünk a megtorlás történetéről a legfrissebb kutatási eredmények alapján.
Beszélgetésünk során szó lesz:
- egy kóspallagi parasztember és egy magyar gróf életének és halálának metszéspontjairól;
- az emlékünnepekről kiszorult magyar és nem magyar mártírjainkról;
- a szerencséről és a balszerencséről, illetve a bitó alá vezető út szeszélyes kanyarjairól;
- a testvérharc elkerülésére tett kísérletekről;
- az Aradon kivégzett tábornokok viszonyáról a magyarsághoz, a magyar nyelvhez és a magyar helyesíráshoz;
- a nőkre osztott szerepekről, illetve megvesszőztetésükről
- és olyan női kezdeményezésről, amelyben (megint) megelőztük a Nyugatot, csak éppen senki sem tartja ezt számon.
A podcast meghallgatható az alábbi felületeken:
