Dél-Erdély évszázadok óta a magyarság fogyásának és elfogyásának szimbolikus tere. Előszeretettel mutatjuk fel ezt a régiót, amikor a nemzethalál képeivel akarunk példálózni. Megrogyott középkori templomok, házak alapjába épített sírkövek, népirtások láthatatlan tömegsírjai – és mindenekelőtt: egy-két lelket számláló magyar közösségek. Dr. Gudor Kund Botond néhány évvel a rendszerváltás után lett missziós református lelkipásztor ezen a vidéken, a szórványban, annak is a legmélyén, egy tudós pap szellemi főhadiszállásán: Magyarigenben. Mi is ott találkoztunk vele jó két évtizede, azóta is sokszor keresztezve egymás útját a szórványkutató és -mentő expedíciókon. Akkoriban, amikor első beszélgetésünk megtörtént, a szórvány szó még nem nyert polgárjogot a magyar köznyelvben és köztudatban. Mára ez a helyzet sokat változott – de vajon eleget?
A Kárpát-medencei magyar mélyszórványról ma is kevés és töredékes ismeretünk van az anyaországban. Mondják a népek temetőjének, egy etnikum léte végpontjának. Ez az a világ, ahol a történelemnek teljesen más az akusztikája, és ahol a többségi nemzet tagjai olykor gúnyos nevetéssel kísérnek egy-egy temetést, mondván: „Elindult a visszaszámlálás, tiszteletes úr?!” Gudor Kund Botond történész és gyulafehérvári református tiszteletes szerint a szórvány azonban nem végpont, hanem valaminek a kezdete, trambulin, ahonnan el lehet és el is kell rugaszkodni. Amikor mindenki lehúzná a rolót, Gudor tiszteletes építkezik, gyülekezetet szervez, és nekifeszül valami új megalkotásának, ami ellentmond minden matematikának. És ami a megmaradás és újjászületés csodája.
Beszélgetésünk során szó lesz:
• a szórványról mint a tömb védőbástyájáról, a szórvány és az anyaország ambivalens viszonyáról;
• a bukaresti magyarokat mentő és közösségépítő, majd mindezért bebörtönzött nagyapa példaadásáról;
• az egyházat és népet szolgáló családról;
• a lelkészi pályakezdésről: tetőfedési gyakorlatokról Magyarigenben, hogy ne folyjon be a víz a parókiába;
• Bod Péter kútjának kereséséről;
• a szórvány keletkezésének és a népirtásoknak az összefüggéseiről;
• hogy miért nem szerencsés háborús időkben főváros mellett lakni;
• hogyan lehetett (volna) jóvá tenni ötezer magyar halálát egyetlen bírósági ítélettel;
• hogy miért jelent gyökeresen mást 1848 Erdélyben, mint az anyaországban;
• a román nemzeti hős, Avram Iancu megtébolyodásáról;
• a szórványmentés indulatos vitáiról;
• hogy miért jelent mást egy templom a szórványban, mint a tömbben
• és arról, hogy a dél-afrikaiak szerint miért jók a magyarok.
A podcast meghallgatható az alábbi felületeken:
