Erdély

Bál a kastélyban

2023 őszén Nagykárolyban, a román–magyar határtól néhány kilométerre összegyűltek az erdélyi magyar főnemesek, hogy a Károlyiak lovagvárában bálozzanak. De a nagykárolyi kastélybál több volt mulatságnál: jól mutatta, hogy a rendszerváltás után született fiatal arisztokratanemzedék egyre határozottabb hangot üt meg. Egyre sürgetőbben fogalmazza meg kérdéseit identitásáról, társadalmi szerepéről, múltjának, családtörténetének sikeres és kudarcos mozzanatairól – valamint traumáiról. Arról, hogyan lehet és kell arisztokratának megmaradni a XXI. században.

Arisztokraták bálja a nagykárolyi kastélyban

Elkészült a Magna Hungaria sorozat második része az erdélyi arisztokrácia traumáiról és újjáéledéséről.
2024.
máj.
16.
17:30

Tiltott kastélyok nyomában – az erdélyi magyar főnemesség múltja és jövője

Győr | Apor Vilmos Püspök tere 3.
A magyar irodalomtörténet egyik legnevezetesebb kastélyának sorsa jól szemlélteti, mi vár egy erdélyi főnemesi családra, amelynek tagjai visszaszerezték ugyan a történelmi „ingatlant”, ám a hozzá tartozó birtokokat a legkeservesebb jogi hercehurcával sem sikerül.

Torockói segélykiáltás

Torockó Erdély azon helyszíne, amely a magyarság számára különleges, már-már zarándokhelyi jelentőségű. Nem véletlenül készültek már a XIX. század végén csodás képeslapok róla és környékéről. Az utóbbi években viszont elmaradoztak a magyar utazók, amiért súlyos balkáni árat fizethet ez a kis magyar sziget.

A koporsótól a bölcsőig: Kőrösi Csoma Sándornak avattak emlékközpontot a Székelyföldön

„Ma nem csupán egy épületet avatunk, hanem olyan szellemi otthont, melyben a Csoma által keresett őshaza lakozik. Mert az őshaza bennünk van, gondolatainkban, döntéseinkben, cselekedeteinkben. Bennünk és szerte a világban, minden magyarban, aki hazagondol.”

Erdélyi irodalom és a közösség szolgálata

Lakatos Mihály József Attila-díjas költő, író, műfordító, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Magyar Összetartozás Intézetének kutatója és Dimény H. Árpád költő, műfordító, a Székely Hírmondó napilap egykori vezető szerkesztője voltak a meghívottjai annak a beszélgetésnek, melyet Szemet szóért – Erdélyi írók a közösség szolgálatában címmel az MCC szervezésében tartottak a sepsiszentgyörgyi Fidelitas Szálló konferenciatermében.
2024.
ápr.
10.
18:00

Szemet szóért – Erdélyi írók a közösség szolgálatában

Székelyudvarhely | Városháza tér 15.
„Hivatástudattal sokan bírnak, írók kevesen vannak” – szólt Szemlér Ferenc szigorú ítélete a transzilvanista írókkal szemben a Jelszó és mítosz (A második erdélyi nemzedék) című, Erdélyi Helikonban megjelent 1937-es írásában. Lakatos Mihály író, az MCC Magyar Összetartozás Intézetének kutatója és Simó Márton prózaíró, szerkesztő, az Élő Székelyföld Munkacsoport létrehozója történeti kitekintéssel keresik arra a választ, hogy lehet-e és kell-e a közösség szolgálatába állítani az irodalmat.
2024.
ápr.
9.
18:00

Szemet szóért – Erdélyi írók a közösség szolgálatában

Sepsiszentgyörgy | Gólya utca 14.
„Hivatástudattal sokan bírnak, írók kevesen vannak” – szólt Szemlér Ferenc szigorú ítélete a transzilvanista írókkal szemben a Jelszó és mítosz (A második erdélyi nemzedék) című, Erdélyi Helikonban megjelent 1937-es írásában. Lakatos Mihály író, az MCC Magyar Összetartozás Intézetének kutatója és Dimény H. Árpád költő, műfordító, a Székely Hírmondó napilap vezető szerkesztője történeti kitekintéssel keresik arra a választ, hogy lehet-e és kell-e a közösség szolgálatába állítani az irodalmat.

Tiltott kastélyok: a gernyeszegi Teleki-kastély és a grófi család története – Interjú Margittai Gábor filmrendezővel

Február végén mutatták be az erdélyi magyar arisztokrata család, a Telekiek sorsáról szóló alkotást. A Tiltott kastélyok című sorozatról, annak legfrissebb részéről, az Aranyszőnyegről, a romániai restitúciós perekről és a Teleki család történetéről Margittai Gáborral, a film egyik alkotójával beszélgettünk.

Pokoljárás Erdélyben

Hetvenöt évvel ezelőtt, 1949. március 2-án kezdődött meg az erdélyi magyar nemesség kényszerlakhelyre telepítése. Az évforduló emlékére szervezett mozipremiert és beszélgetést az MCC Magyar Összetartozás Intézete: az alkotópár, Margittai Gábor igazgató és Major Anita igazgatóhelyettes Aranyszőnyeg című dokumentumfilmje a gernyeszegi Teleki-kastély feltámadását és a hányatott sorsú család küzdelmeit állítja fókuszba.

Kell-e az irodalmat a közösség szolgálatába állítani?

Az irodalom közösségformáló szerepéről szervezett beszélgetést a Mathias Corvinus Collegium (MCC). A szerda délutáni Szemet szóért – Erdélyi írók a közösség szolgálatában című eseményen Karácsonyi Zsolt költő, a Helikon főszerkesztője és az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke, valamint Lakatos Mihály író, költő, műfordító, az MCC Magyar Összetartozás Intézetnek kutatója osztotta meg gondolatait arról, hogy a történelem során milyen szerepet vállaltak magukra az írók és költők, valamint milyen hatással volt mindez a közösségre. A kérdés nyitva maradt: lehet-e – vagy kell-e egyáltalán – az irodalmat a közösség szolgálatába állítani?
2024.
márc.
6.
18:00

Szemet szóért – Erdélyi írók a közösség szolgálatában

Kolozsvár | Huszár utca 1.
„Hivatástudattal sokan bírnak, írók kevesen vannak” – szólt Szemlér Ferenc szigorú ítélete a transzilvanista írókkal szemben a Jelszó és mítosz (A második erdélyi nemzedék) című, Erdélyi Helikonban megjelent 1937-es írásában. Lakatos Mihály író, az MCC Magyar Összetartozás Intézetének kutatója és Karácsonyi Zsolt költő, a Helikon főszerkesztője és az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke történeti kitekintéssel keresik arra a választ, hogy lehet-e és kell-e a közösség szolgálatába állítani az irodalmat.

Többszörös kisebbségben

Margittai Gábor, az intézet igazgatója nyilatkozott az M5 Librettó című műsorában az Aranyszőnyeg premierjéről.

A történelmi böjt kezdete

Hetvenöt éve, 1949 húshagyókeddjén, március 2-áról 3-ára virradó éjszaka néhány óra alatt a történelem szuterénjába taszították a magyar főnemesi családokat Erdélyben. Volt, akit lágerekbe deportáltak; volt, hogy több ezer négyzetméteres kastélyok urait kényszerítettek néhány négyzetméteres pincelakásokba.

Bemutatták az erdélyi magyar arisztokrata család, a Telekiek sorsáról szóló dokumentumfilmet

A Puskin mozi adott otthont február 28-án este a Major Anita és Margittai Gábor által készített Aranyszőnyeg című dokumentumfilm premierjének. Az alkotás az egyik legjelentősebb erdélyi magyar arisztokrata család, a Telekiek sorsát idézi meg. Az MCC Magyar Összetartozás Intézete által szervezett rendezvényen a filmvetítést pódiumbeszélgetés követte, amelyen az alkotók mellett két díszvendég, gróf Teleki Julianna, illetve gróf Teleki Kálmán, a film főszereplői is jelen voltak.

Példaadó XXI. századi nemesség

Major Anita, az intézet igazgatóhelyettese nyilatkozott az M5 Agenda című műsorában az Aranyszőnyeg filmszínházi premierjéről.

Filmpremier a Puskinban: Aranyszőnyeg – A gernyeszegi Teleki-ház feltámadása

Erdély és Magyarország egyik legjelentősebb arisztokrata családja, a Telekiek sorsa elevenedik meg Major Anita és Margittai Gábor Aranyszőnyeg című dokumentumfilmjében. Az alkotás premierjét február 28-án, szerdán tartja az MCC Magyar Összetartozás Intézete a budapesti Puskin moziban két díszvendég jelenlétében.

Aranyszőnyeg – A gernyeszegi Teleki-ház feltámadása

Erdély és Magyarország egyik legjelentősebb arisztokrata családja, a Telekiek sorsa elevenedik meg Major Anita és Margittai Gábor Aranyszőnyeg című dokumentumfilmjében. Az alkotás premierjét február 28-án tartja az MCC Magyar Összetartozás Intézete a budapesti Puskin moziban két díszvendég jelenlétében.
2024.
febr.
27.
17:00

Tiltott kastélyok nyomában – az erdélyi magyar főnemesség múltja és jövője

Kaposvár | Nagy Imre tér 2.
A Mathias Corvinus Collegium kaposvári képzési központja „Tiltott kastélyok nyomában – az erdélyi magyar főnemesség múltja és jövője” címmel szervez szakmai estet február 27-én, kedden 17 órától.

Verespatak magyar öröksége

„Már megszoktam, hogy miniszterelnökként nekem nyújtják be a számlát a mások ostobasága miatt” – nyilatkozta Marcel Ciolacu román miniszterelnök egy sajtóértekezleten a napokban. Verespatak bányaprojektje ugyanis újra terítékre került: a kanadai Gabriel Resources vállalat busás kártérítésre tart igényt a kitermelés meghiúsulása miatt. Balázs D. Attila sorozatának első írása az egykor szebb napokat látott erdélyi kisvárosba kalauzolja el olvasóinkat.
2024.
febr.
28.
17:30-19:30

Aranyszőnyeg – A gernyeszegi Teleki-ház feltámadása – Premier a Puskin moziban

Budapest | Kossuth Lajos u. 18.
A gernyeszegi Teleki-kastély nem „csupán” a magyar művelődéstörténet kiemelt helyszíne, de a XXI. századi erdélyi főnemesi restitúciós kálvária fontos állomása is. A csaknem fél évezredig Teleki-tulajdonban lévő Gernyeszeg szülőhelye volt többek között a marosvásárhelyi Teleki Tékát megalapító Teleki Sámuel grófnak, de itt született a tragikus sorsú miniszterelnök, Bethlen István is. 75 éve, 1949. március 2-án kezdődött meg az erdélyi magyar nemesség pokoljárása. Filmbemutatónkkal erről az évfordulóról emlékezünk meg.

Felégették, kirabolták, lerombolták, de itt dőlt el Erdély sorsa

Az erdélyi Gyulafehérvár a magyar történelem egyik központi helyszíne – még ha manapság már csak maroknyi magyarság lakja is. És még ha magyar–román emlékezetpolitikai ütközőzónában fekszik is. E város szívében áll egy épület, amely nem csak kő, gerenda, vakolat együttese. Története pedig nem csak egy impozáns erdélyi épület története. E palota az Erdélyi Fejedelemségnek, egy városnak, az itt élő népeknek az identitását is meghatározza, kifejezi. Hittel épült a várhegyre – egy országot megmenteni, annak világítani. És nem mellesleg többször e falak között dőlt el Erdély sorsa. Intézetünk felkérésére Gudor Kund Botond történész, gyulafehérvári református esperes ismerteti tanulmányában ennek az épületnek a históriáját és régi-új sorsát.

A kultúra mi vagyunk

Az idén éppen 35 éve annak, hogy 1989 januárjában a Hazafias Népfront felhívására először ünnepelték meg hivatalosan is a magyar kultúra napját. A nap geneziséhez hozzátartozik, hogy elsőként Fasang Árpád zongoraművész vetette föl az ötletet még 1985-ben, mondván: „ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is”.

Nemzeti érdekek határok nélkül

A legutóbbi román népszámlálási adatok szerint csökkent a magyarok száma Romániában, Tőkés László szerint egyenesen „veszélyeztetett népcsoporttá” vált az erdélyi magyar közösség. De mi az oka az évtizedes tendenciáknak? Hogyan segíthetjük az identitás megőrzését és mit tehetünk azért, hogy a magyarok szülőföldjükön maradjanak? Lakatos Mihály, az intézet kutatója az Ez itt a kérdés című műsorban.

Csillagfordulások

Gudor András nyugalmazott református lelkipásztor regénybe illő figura: egész életében azért buzgólkodott, hogy sebezhető vagy éppen halálra sebzett erdélyi gyülekezetekben tartsa a lelket. Ha kellett, a paprikaföldeken görnyedt, mert megfogyatkozott hívei nem tudták eltartani a papot. És ha kellett, Erdély ellenséges szívében, Gyulafehérvárott csábította vissza a magyarokat. A november 27-én az Uránia Nemzeti Filmszínházban bemutatott film egyik legfontosabb állításait ő fogalmazta meg.

Margittai Gábor a PS-nek: fontos a kommunikáció az egyes elszakított magyar területek között

Hétfőn az MCC Magyar Összetartozás Intézete bemutatta az Erdély és Románia „nagy egyesülése” című filmet. Az alkotás célja, hogy az 1918–2018 között eltelt száz év december elsejéit tágabb történeti és emlékezetpolitikai kontextusba helyezzék, egyúttal bemutatva a Kárpát-medencei magyarság szórványosodásának legdrámaibb pillanatait.

Románia schengeni csatlakozása csökkenti az Erdély körüli feszültséget?

Csökken majd az ellentét Erdély elveszítését illetően, ha Románia csatlakozhat a schengeni övezethez, és így kevesebb jelentősége lesz a határnak – mondta Valer Moga történész. A gyulafehérvári 1918. december 1. Egyetem oktatója ezt az Erdély és Románia „nagy egyesülése” című dokumentumfilm budapesti filmszínházi premierjén jelentette ki.

A héten történt

Hazánkban először játszották pár nappal ezelőtt filmszínházban az „Erdély és Románia „nagy egyesülése” című dokumentumfilmet. A két alkotó: Dr. Margittai Gábor, a Magyar Összetartozás Intézet igazgatója és Major Anita igazgató-helyettes. Margittai Gábor nyilatkozik.

Erdély és Románia „nagy egyesülése”

Az Uránia Nemzeti Filmszínház dísztermében tartották az Erdély és Románia „nagy egyesülése” című dokumentumfilm filmszínházi premierjét. A vetítést követően az alkotók és az érintett történészek beszélgettek arról, hogyan élték meg a magyarok és a románok az 1918-as eseményeket, és még inkább arról, mi történt azóta.

„Ahol egy városnak több történelme is van”

A Magyar Összetartozás Intézete 2023. november 27-én mutatta be Major Anita és Margittai Gábor Erdély és Románia „nagy egyesülése” című dokumentumfilmjét. A bemutatót pódiumbeszélgetés követte az alkotókkal, valamint erdélyi magyar és román történészekkel.

Román történész: A schengeni övezet bővítése után kevésbé fájhat a magyaroknak Erdély elveszítése

Az Uránia Nemzeti Filmszínház dísztermében megtartották az Erdély és Románia „nagy egyesülése” című dokumentumfilm filmszínházi premierjét. A vetítést követően az alkotók és a történészek beszéltek arról, hogyan élték meg a magyarok és a románok az 1918-as eseményeket és azok következményeit.

Erdély és Románia „nagy egyesülése” – Dokumentumfilm-premier az Urániában

A történelmi tudathasadásban szenvedő Romániáról ad látleletet az Erdély és Románia „nagy egyesülése”. Margittai Gábor és Major Anita dokumentumfilmjét november 27-én, hétfőn mutatják be az Uránia Nemzeti Filmszínházban.

Különdíjas lett Kerelőszentpáli Hallerek című filmünk a XXII. Lakiteleki Filmszemlén

A Sára Sándor emlékezetére meghirdetett XXII. Lakiteleki Filmszemlére két kategóriában lehetett nevezni: művelődés – hungarikumok, helyi értékek a Kárpát-medencében; valamint „Most mutasd meg” – 18 év alatti fiatalok mobiltelefonnal készített filmje – „Helyi értékek a településemen és környezetemben” témakörben.

Kerelőszentpáli Hallerek

A kerelőszentpáli kastély Erdély egyik legbotrányosabb sorsú építménye, amelynek sem teteje, sem méltósága, tégláról téglára hordják el, amíg valakinek a fejére nem omlik az egész. A polgármester bocsánatot kért a falu nevében a családtól, amiért ilyen gyalázatosan szétlopták kastélyukat. Van-e esély az épület és a múlt rehabilitációjára?

Kell-e nekünk szórványmagyarság?

Büszkeség tölt el mindig, amikor csak Kassán járok. Még most is van valami mélyen és háboríthatatlanul polgári ebben a városban. Maga a városiasság mint civilizációs lehetőség sugárzik az Óváros falaiból, közismert műemlékeiből, nemesi palotáiból, katonai építményeiből és hosszú átjáróházaiból.

Újabb erdélyi faluban némultak el a harangok

Erdélyi barátaimtól kapom a hírt, hogy november 7-én meghalt Szabó Irma. Rövid szenvedés után, kilencvenedik életévében. Ki volt Szabó Irma?

A szórvány erkölcse

Emberi sorsok alkotta periferikus, láthatatlan tájakat mutat be immár több évtizede Margittai Gábor és felesége. Az Isonzónál elhunyt magyar katonák nyomait kutatva vagy a kifosztott erdélyi „belső főnemesek” hányattatásait feltárva is egy a céljuk: bizonyítani, hogy vert helyzetből is van kiút.