Erdély

Szemben az árral

Bözödújfalu története tipikusan olyan történet, amelyet – ha népünk a múlt század második felében nem adta volna fel végleg a balladaszerzés nemes hagyományát – késő korok folkloristái ballada formájában gyűjtöttek volna be a nép ajkáról. De feladta, és ebben elévülhetetlen szerepük volt a kommunistáknak, akik módszeresen verték szét az érkezésükig még jószerivel érintetlenül élő és viruló paraszttársadalmat. Mint ahogy elévülhetetlen a szerepük Bözödújfalu sorsának tragikus végkifejletében is. A 2024-ben felavatott Összetartozás temploma azonban múlt és túlélő emlékezet erejét mutatja.

Ideje van árnyaltabb arisztokráciakép kialakításának

Az erdélyi nemesség 1949. március 2-án kezdődött kényszerlakhelyre telepítésének 75. évfordulójára emlékező tavalyi, Puskin moziban tartott filmszínházi premier után 2025. május 31-én, szombat délelőtt is pompás környezetben, a Grassalkovich-stílusú gernyeszegi Teleki-kastély gödöllői nagy testvérének zsúfolásig megtelt barokk színháztermében vetíthette le a Magyar Összetartozás Intézete Margittai Gábor és Major Anita Aranyszőnyeg – A gernyeszegi Teleki-ház feltámadása című dokumentumfilmjét, amit pódiumbeszélgetés követett.

Szélsőségek harapófogójában Erdély magyarsága

A régi képeslapokon is visszaköszön a román szélsőségesség – derült ki az MCC Magyar Összetartozás Intézete legújabb tanulmányából. A Látkép című sorozatban megjelent írásban Balázs D. Attila a legújabb felkavaró esetről is beszámol, amely mindössze egy nappal a romániai elnökválasztás után történt Nagyváradon.

A parajdi sóbánya tragédiája felerősítheti az autonómiatörekvéseket

Bukarest erdélyi „szipolykultúrája” állhat a parajdi sóbánya elárasztása mögött. Az a fajta kizsigerelés, amely elindította annak idején a mára kissé elcsendesedett autonómiamozgalmakat. Nem lenne meglepő, ha ezek az igények most ismét felerősödnének területi alapon is, és célt is érnének, hiszen családok százainak a megélhetése és biztonsága került veszélybe a központosított profitéhség miatt a székelyföldi Sóvidéken.

Kastélyról a kastélyban: az Aranyszőnyeg című film bemutatója Gödöllőn

Bemutatták Margittai Gábor és Major Anita Aranyszőnyeg – A gernyeszegi Teleki-ház feltámadása című dokumentumfilmjét a Gödöllői Királyi Kastély barokk színházában. Az Agenda tudósítása.

Szélsőségek harapófogójában Erdély magyarsága

A román szélsőségesség nem ismer határokat. Mindez közhelynek tűnik, ám történelmi vetületben bátran kijelenthető, hiszen az „első körös”, XVIII. századi magyarellenes etnikai tisztogatások óta már többször szembekerült egymással a két nemzetiség, döntő részt mi húztuk a rövidebbet. A dákoromán eredetmesén nyugvó sovinizmus viszont nemcsak a dokumentált pogromokban mutatkozott meg, hanem számos más, újabb kori jelenségben is. Mindez különösen érdekes a nemrég lezajlott romániai elnökválasztás tükrében.

A székely atyafi esete a fél disznóval – a magyar humor mint identitásunk alkotóeleme

Mennyire vagyunk humorosak mi, magyarok? Ha bennünket, magyarokat kérdeznek, a válasz: nagyon. Hiszen ki ne hallott volna a székely anekdotákról, a népi tréfákról, a pesti viccről vagy éppen a „sztendáposok” seregéről? De vajon más népek is ezt gondolják rólunk? Vajon a humorérzék tényleg a zsigereinkben van, valóban része nemzeti identitásunknak?

Aranyszőnyeg – A gernyeszegi Teleki-ház feltámadása – Filmvetítés pódiumbeszélgetéssel a Gödöllői Királyi Kastélyban

A gernyeszegi Teleki-kastély a magyar művelődéstörténet kiemelt helyszíne, de a XXI. századi erdélyi főnemesi restitúciós kálvária fontos állomása is. A csaknem fél évezredig Teleki-tulajdonban lévő Gernyeszeg szülőhelye volt többek között a marosvásárhelyi Teleki Tékát megalapító Teleki Sámuel grófnak, de itt született a tragikus sorsú miniszterelnök, Bethlen István is. Intézetünk filmbemutatója a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Miért nem „kisebbségbarát” az Európai Unió?

Május 12-én pódiumbeszélgetést rendezett intézetünk a nemzeti kisebbségek védelméről.

Erdély és Románia „nagy egyesülése” – Hogyan hódítja el a külhoni magyarság tereit a történelemhamisítás?

1918. december 1. mind a magyar, mind a román nemzet számára sorsdöntő pillanat: a magyarság azóta Erdély elvesztésére, a románság az ígéret földjének megnyerésére emlékezik minden évben ezen a napon.

Teleki Julianna grófnő: Még a legsötétebb években is büszkék voltunk arra, hogy kik vagyunk

Két fő bűne volt: hogy grófnő és hogy magyar. Erdélyben, a soviniszta kommunizmus korában egyikre sem volt bocsánat. Bár már gyerekként átélte az „osztályidegenek” pokoljárását, családja szétszóratását s a vagyon felprédálását, személye jól példázza, hogy az igaz arisztokratizmus nem elpusztítható.

Jókai Mór Magyarországa

Kétszáz esztendeje született a Kárpát-medencei magyar összetartozás egyik legjelentősebb képviselője, írófejedelmünk: Jókai Mór. Regényei mellett „szerelmes” tájleírásai döbbentik rá csak igazán a honi olvasót, hogy milyen nagyszerű és földrajzilag is hatalmas országban élt Torockótól a Hortobágyon és a Tátrán át a Balatonig. Jókai születésének jubileuma, valamint a régi Magyarországot keresztülszelő utazásai előtt tiszteleg most Látkép című sorozatunk olyan antik képeslapokkal, amelyek akkor láttak napvilágot, amikor nagy írónk is élt még, sőt a rajtuk megörökített helyszíneken ő maga is megfordult.

Hová lett Kölcsey Ferenc szülőfalujának magyarsága?

A román–magyar határtól csak néhány kilométerre fekvő Sződemeteren született Kölcsey Ferenc, a magyar Himnusz megalkotója, a magyarságtudat egyik legjelentősebb vonatkoztatási pontjának megteremtője. Ma már mégis alig van itt magyar?

Tiltott kastélyok nyomában – Az erdélyi magyar főnemesség múltja és jövője (filmvetítéssel)

Mi vár egy erdélyi főnemesi családra, amelynek tagjai visszaszerezték ugyan a történelmi „ingatlant”, ám a hozzá tartozó birtokokat a legkeservesebb jogi hercehurcával sem sikerül?

Felpofozott hős – Gudor Kund Botond a dél-erdélyi magyar szórványról, az újjászületés és a megmaradás csodájáról

Dél-Erdély évszázadok óta a magyarság fogyásának és elfogyásának szimbolikus tere. Előszeretettel mutatjuk fel ezt a régiót, amikor a nemzethalál képeivel akarunk példálózni. Megrogyott középkori templomok, házak alapjába épített sírkövek, népirtások láthatatlan tömegsírjai – és mindenekelőtt: egy-két lelket számláló magyar közösségek. Dr. Gudor Kund Botond néhány évvel a rendszerváltás után lett missziós református lelkipásztor ezen a vidéken, a szórványban, annak is a legmélyén, egy tudós pap szellemi főhadiszállásán: Magyarigenben. Mi is ott találkoztunk vele jó két évtizede, azóta is sokszor keresztezve egymás útját a szórványkutató és -mentő expedíciókon. Akkoriban, amikor első beszélgetésünk megtörtént, a szórvány szó még nem nyert polgárjogot a magyar köznyelvben és köztudatban. Mára ez a helyzet sokat változott – de vajon eleget?

„Drakulavár” magyar gyökerei

A régi Magyarország egyik gyöngyszeme, Törcsvár 104 éve, 1920. december 1-jén hullott Mária román királyné, országunk egyik megcsonkítója ölébe. A mesebeli várkastély, amelyet hajdan Nagy Lajos királyunk épp a havasalföldi vajdák betörései ellen emeltetett, mára a romániai turizmus egyik legfőbb attrakciójává vált, amely csak a tavalyi évben tízmillió eurós forgalmat termelt. Nem egészen függetlenül némi történelemhamisítástól, amelyet Drakula sötét mítosza jár át.

Az este a Mandinerrel – Margittai Gábor Nagybánya magyar szórványáról

Noha a nagybányai szórvány helyzete reménykeltő – köszönhetően főként az ott működő Teleki Magyar Háznak –, a szakértők szerint nem ez a jellemző Erdély-szerte. Sőt! A Székelyföld tulajdonképpen hamisnak nevezhető biztonságérzete aggasztó. Az este a Mandinerrel – a mai házigazda Völgyi Tóth Zsuzsa, vendége Margittai Gábor.

Fenntartható erdélyiség – Soós Zoltán polgármester Marosvásárhely sebeiről és a székely autonómia esélyeiről

December 1. a románság nagy „államalapító” ünnepe, idén azonban a romániai parlamenti választások nagy napja is. Az erdélyi, partiumi és moldvai magyarság számára kétséges, hogy az új kormány miként fogja átalakítani az ország közigazgatási beosztását. Hiszen mára világossá vált, hogy a szocializmus megyerendszere, amely nem vette figyelembe a térségnek sem a történelmi, sem a kulturális, sem a gazdasági realitásait, nem működőképes. Azonban a reform a magyar többségű régiókat tovább forgácsolhatja, és román többségű megyékhez csatolhatja őket.

Feol Podcast - Vendégünk Margittai Gábor, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója

Podcaststúdiónk és Bokányi Zsolt vendége Margittai Gábor, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója, író, dokumentumfilm-rendező, szerkesztő volt, aki izgalmas előadással készült a Mathias Corvinus Collegium székesfehérvári képzési központjának aktuális eseményén.

Kult-óra: Margittai Gáborral beszélgetett Rónai Egon

Erdélyről, turizmus és identitás kérdéseiről, a műemlékek fenntarthatóságáról, a főnemesi kultúra újjáéleszthetőségéről.

Miként jutottunk el az „erdélyi véreink”-től a „románozásig”?

A kommunizmus időszakában vált sajnálatos „divattá”, hogy a Magyarországra érkező külhoni magyarokat lerománozták, leszlovákozták, leszerbezték, leosztrákozták. A téma vonzerejét és a nemzetrészek közötti kapcsolatok kibeszéletlenségét jól mutatta, hogy Lakatos Mihályt, intézetünk szenior kutatóját és Nagy Koppány Zsolt írót telt ház várta az MCC debreceni képviseletén, az Aranybikában október 14-én.

Határok és hatások: történelem, irodalom, identitás

„A Trianon utáni határhúzásokkal magyar családok milliói kerültek más országok területére, ami nemcsak politikai, hanem társadalmi és kulturális kihívások elé is állította ezeket a közösségeket" — mutatott rá az MCC debreceni képzési központjában tartott előadásán Lakatos Mihály, a Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója és Nagy Koppány Zsolt József Attila-díjas író.

Aktuális – Tiltott kastélyok nyomában

A mai vendég dr. Margittai Gábor, az MCC Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója, író és dokumentumfilm-rendező. Az MCC békéscsabai képviseletén tartott előadást Tiltott kastélyok nyomában – az erdélyi magyar főnemesség múltja és jövője címmel.

Kiakadtak a románok az új Hunyadi-sorozat miatt

Nehezményezik többek között, hogy a Hunyadi János gyermekkorát is bemutató filmben, amelyben a szereplők anyanyelvükön beszélnek, az alkotók mellőzni fogják a román nyelvet, holott a főhős szerintük román volt.

Tiltott kastélyok nyomában – az erdélyi magyar főnemesség múltja és jövője (filmvetítéssel)

Mi vár egy erdélyi főnemesi családra, amelynek tagjai visszaszerezték ugyan a történelmi „ingatlant”, ám a hozzá tartozó birtokokat a legkeservesebb jogi hercehurcával sem sikerül?

Vetítés az erdélyi nemesség múltjáról és jövőjéről

Kedd este az MCC békéscsabai képzési központjában ezúttal az erdélyi nemesség múltjával és kastélyaival foglalkozó előadást hallhattak az érdeklődők, akiket dr. Margittai vezetett be mélyebben a témába.

„Románok” és „táposok” – helycserés támadás, avagy ismerik-e egymást a magyar nemzetrészek?

A kommunizmus regnálása idején, majd a rendszer bukása utáni időszakban is gyakran megtörtént, de még napjainkban is előfordul, hogy a Magyarországra érkező erdélyi, felvidéki, kárpátaljai stb. magyarokat az anyaország lakói románként, szlovákként, ukránként stb. aposztrofálták/aposztrofálják. Számos kérdés merül fel a jelenség kapcsán: honnan indultunk, hogyan jutottunk idáig, hogyan és merre léptünk tovább? Erről beszélget Nagy Koppány Zsolt József Attila-díjas író és Lakatos Mihály, a Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója.

Az erdélyi kastélyok megmentése sokkal több mint műemlékvédelem

Ezek az épületek a magyar nemzeti identitás és kultúra fontos jelképei.

A történelmi emlékezet kutatói a kutatók éjszakáján

Az idei kutatók éjszakája rendezvénysorozat keretében filmvetítéssel egybekötött beszélgetésen vett részt a szombathelyi közönség. A Magyar Összetartozás Intézetének képviseletében Major Anita, az intézet kutatója mesélt arról az emberarcú kutatásmódszertanról és -gyakorlatról, mely a felgyűjtött anyagokon túl közös élményeket, emlékeket és barátságokat adott számára és férje, alkotótársa, dr. Margittai Gábor számára, akivel közösen vezetik az intézetet.

Tiltott kastélyok nyomában – az erdélyi magyar főnemesség múltja és jövője

A magyar irodalomtörténet egyik legnevezetesebb kastélyának sorsa jól szemlélteti, mi vár egy erdélyi főnemesi családra, amelynek tagjai visszaszerezték ugyan a történelmi „ingatlant”, ám a hozzá tartozó birtokokat a legkeservesebb jogi hercehurcával sem sikerül.

Tiltott kastélyok nyomában – Küküllővári Hallerek. Filmvetítés és beszélgetés

Filmvetítéssel egybekötött beszélgetésen fedezhetjük fel a küküllővári Bethlen–Haller-kastély történetét és jelenét, az erdélyi visszaszolgáltatás problémáit. Tiltott kastélyok nyomában – Marosvásárhelyen.

„Kriszpi csiken” és az apostolok akcentusa a Székelyföldön

A magyar nyelv állapota és a rá leselkedő veszélyek minden jel szerint nem hagyják közömbösen a Kárpát-medence lakóit, mert lám, a budapesti konferencia és a tusványosi pódiumbeszélgetés után a marosvásárhelyi nagy magyar esemény, a Vásárhelyi Forgatag szervezői is úgy gondolták: érdemes róla szót ejteni a rendezvényre kilátogató publikum előtt.

Tiltott kastélyok nyomában – az erdélyi magyar főnemesség múltja és jövője

A magyar irodalomtörténet egyik legnevezetesebb kastélyának sorsa jól szemlélteti, mi vár egy erdélyi főnemesi családra, amelynek tagjai visszaszerezték ugyan a történelmi „ingatlant”, ám a hozzá tartozó birtokokat a legkeservesebb jogi hercehurcával sem sikerül.

Vásárhelyi Forgatag

Miért nem mondjuk magyarul (is)?

A nyelv páncélszekrény: benne őrizzük múltunkat, a világ jellegzetesen magyar értelmezéseit, történeteinket, hitvilágunkat, gondolkodásunk és világszemléletünk elemeit, apáról fiúra örökített hagyományainkat.

„Megmutatni, hogy még vagyunk” – Erdélyi magyar arisztokraták hazáról, hitről és humorról

2023 őszén a partiumi Nagykárolyban, a román–magyar határtól néhány kilométerre összegyűltek az erdélyi magyar főnemesek, hogy a Károlyiak lovagvárában bálozzanak. Az eseményen készített beszélgetésből kiderül, hogy a rendszerváltás után született fiatal arisztokratanemzedék egyre sürgetőbben fogalmazza meg kérdéseit identitásáról, társadalmi szerepéről, múltjának, családtörténetének sikeres és kudarcos mozzanatairól – valamint traumáiról. Arról, hogyan lehet és kell arisztokratának megmaradni a XXI. században.

Honnan jöttek a románok, hová mentek a dákok?

Dan Alexe román nyelvész vette magának a bátorságot, hogy a nyelvészet és a józan ész könyörtelen eszközeivel szétverje azt a meseszínházi díszletet, amely mind ez idáig makacsul eltakarta a román közvélemény elől a román nép és a román nyelv kialakulásának igaz történetét.

Az „erdélyi Loire-völgyben” – tiltott kastélyok nyomában

Erdélyi kastélyaink soraiból kaphattak ízelítőt azok, akik ellátogattak a győri MCC-be, ahol Margittai Gábor, az MCC Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója tartott előadást a témáról.

Bál a kastélyban

2023 őszén Nagykárolyban, a román–magyar határtól néhány kilométerre összegyűltek az erdélyi magyar főnemesek, hogy a Károlyiak lovagvárában bálozzanak. De a nagykárolyi kastélybál több volt mulatságnál: jól mutatta, hogy a rendszerváltás után született fiatal arisztokratanemzedék egyre határozottabb hangot üt meg. Egyre sürgetőbben fogalmazza meg kérdéseit identitásáról, társadalmi szerepéről, múltjának, családtörténetének sikeres és kudarcos mozzanatairól – valamint traumáiról. Arról, hogyan lehet és kell arisztokratának megmaradni a XXI. században.

Arisztokraták bálja a nagykárolyi kastélyban

Elkészült a Magna Hungaria sorozat második része az erdélyi arisztokrácia traumáiról és újjáéledéséről.