A nyelv páncélszekrény: benne őrizzük múltunkat, a világ jellegzetesen magyar értelmezéseit, történeteinket, hitvilágunkat, gondolkodásunk és világszemléletünk elemeit, apáról fiúra örökített hagyományainkat.
Azonban a nyelvnek is, mint minden élő szervezetnek, szüksége van a karbantartásra, különben nemkívánatos jelenségek terjedhetnek el. Az utóbbi években ilyen a magyar nyelv háttérbe szorulása a tudományos diszkurzusban, illetve az angol szavak, kifejezések egyre markánsabb térhódítása a sajtóban és egyes szakmai csoportok nyelvezetében.
A probléma még ennél is bonyolultabb a határon túli magyar közösségek, azon belül a szórványmagyarság esetében, ahol a magyar nyelv gyakran már csak a túlélésért küzd. A beszélgetésen az erdélyi kulturális intézményrendszerünkben felmerülő anyanyelvhasználati kérdéseket is elemezzük. Megvizsgáljuk a nyelvhasználati rendszert, különös tekintettel az erdélyi magyar közösség szempontjaira.
A 11. Vásárhelyi Forgatagon e kérdéskört járják körül a meghívott szakemberek az MCC-sátorban:
• Botházi Mária újságíró, egyetemi oktató (BBTE)
• Dr. Gudor Kund Botond gyulafehérvári lelkipásztor, a Nagyenyedi Református Egyházmegye esperese
• Dr. Miklós Zoltán-István muzeológus-néprajzkutató, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója
• Lakatos Mihály író, költő, műfordító, az MCC Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója