Az erdélyi nemesség 1949. március 2-án kezdődött kényszerlakhelyre telepítésének 75. évfordulójára emlékező tavalyi, Puskin moziban tartott filmszínházi premier után 2025. május 31-én, szombat délelőtt is pompás környezetben, a Grassalkovich-stílusú gernyeszegi Teleki-kastély gödöllői nagy testvérének zsúfolásig megtelt barokk színháztermében vetíthette le a Magyar Összetartozás Intézete Margittai Gábor és Major Anita Aranyszőnyeg – A gernyeszegi Teleki-ház feltámadása című dokumentumfilmjét, amit pódiumbeszélgetés követett.

IMG_1849.JPG
Major Anita, Jeney János és Teleki Julianna grófnő pódiumbeszélgetése a Gödöllői Királyi Kastély barokk színházában, 2025. május 31.

A Teleki Pál Egyesület kezdeményezésére és társszervezésével létrejött alkalom nyitóbeszédében a házigazda, dr. Jeney László elnök megköszönte a Gödöllői Királyi Kastélynak, hogy támogató partnerként biztosította e csodás rendezvényhelyszínt. Kiemelte, hogy egyesületük tagjai személyesen is jártak már Gernyeszegen, és sejtik, mire utalhat a film főcíme.

Dr. Margittai Gábor, az MCC Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója, a dokumentumfilm egyik rendezője szólt arról a hárompillérű Tiltott kastély programról, amely az erdélyi nemesek kastély-visszafoglaló mozgalmát dolgozza fel könyvben, dokumentumfilmen és vándorkiállítás formájában.

IMG_4830.jpg
Dr. Margittai Gábor intézetigazgató köszönti a rendezvény résztvevőit

A filmvetítést pódiumbeszélgetés követte Major Anita intézetigazgató-helyettes vezetésével, aki a film társrendezőjeként beavatta a hallgatóságot a forgatás kulisszatitkaiba; megkísérelte felfejteni, hogy a fő- és alcím milyen gazdag jelentésréteget hordozhat; illetve kiemelte, hogy alkotótársával miért tartják fontosnak a restitúciós harcok bemutatását, különösen az olyan pozitív példák kidomborítását, amelyek útmutatóul szolgálhatnak a jövő nemzedékeknek. A régi főúri hajlékok visszaperlése, az épületek felújítása és funkcióval való ellátása az alkotók számára hőstett, minden szempontból nemes cselekedet.

A díszvendég ezúttal is – „lelépve a filmvászonról” – a mű egyik főszereplője, gróf Teleki Julianna volt. Ő további részleteket árult el a családját ért atrocitásokról a nacionalista kommunizmus Romániájában, Erzsébet nővérének elhurcolásáról, bebörtönzéséről; és beszámolt arról, hogy a Hívogató Románia program keretében öccse, gróf Teleki Kálmán irányításával zajló gernyeszegi „kastélyfeltámadás” milyen szakaszba lépett. Megemlékezett szeretve tisztelt szüleikről, akik a legtöbbet veszítettek a kitelepítéskor, mégis méltósággal viselték a történelem „forgandóságát”. Édesapja, a fanyar humorú Teleki Mihály a fellelt és beépített archív felvételeknek hála a dokumentumfilm népszerű harmadik főszereplőjévé válhatott.

A grófnő mellett Jeney János György térképészt, Teleki-kutatót faggatta Major Anita. Ő a családi tulajdon fontosságáról, valamint arról beszélt, hogy miért fontos az építészet az erdélyi magyar kultúra megőrzésében. Példákkal illusztrálta a többgenerációs tudós Teleki család történelemalakító jelentőségét – hangsúlyozva Teleki Pál erényeit.

A pódiumon helyet foglalók mind egyetértettek abban: eljött az ideje a még mindig a múlt árnyékában élő nemesek rehabilitációjának és árnyaltabb arisztokráciakép kialakításának.