Margittai Gábor

Margittai Gábor: Fantomfájdalom

Hogy történhet meg az, hogy még száz évvel az események után, Európa közepén is olyan horderejű felfedezéseket lehet tenni, amelyek arra kényszerítenek, hogy alaposan át- és újragondoljuk történelmi tudásunk bizonyos fejezeteit? Hogyan lehetnek az emlékezetben ekkora hasadások, amelyek szakadékként nyelnek el történelmet, emberi sorsot, hősi és alávaló tettet? Hogyan, miféle mesterkedésekkel fednek, titkolnak el, retusálnak, hamisítanak, közömbösítenek sorsfordító eseményeket, taszítanak emberek millióit, akár egész társadalmakat a Léthé sodrába?

Tiltott kastélyok nyomában – Az erdélyi magyar főnemesség múltja és jövője (filmvetítéssel)

Mi vár egy erdélyi főnemesi családra, amelynek tagjai visszaszerezték ugyan a történelmi „ingatlant”, ám a hozzá tartozó birtokokat a legkeservesebb jogi hercehurcával sem sikerül?

Napi jegyzet - Margittai Gábor osztotta meg gondolatait a Kossuth Rádióban

Napi jegyzet című rovatunkban ezúttal Margittai Gábor író, filmrendező, szórványkutató, az MCC Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója osztja meg gondolatait a magyar szórvány napja alkalmából.

A „nagy egyesülés” – az 1918. december 1-i gyulafehérvári román nemzetgyűlés és a centenáriumon készült magyar dokumentumfilm vetítése

Még történelmi témákban tájékozott emberek sem feltétlenül értik, hogy Romániában miért december 1. és nem június 4. számít a legfontosabb nemzeti ünnepnek. A magyarázat a gyulafehérvári román nemzetgyűlés: keleti szomszédaink történelemfelfogása szerint ugyanis ez alkalommal önrendelkezés útján egyesült Erdély Romániával, míg ezt csak szentesítette a másfél évvel később aláírt trianoni békediktátum.

Kassán megint magyar katonák...

„A város, mely előző este sokáig nem tudott nyugovóra térni – a nagy székesegyház tornyát magyar színeket sugárzó lámpákkal világították ki, az utcákon mindenfelé lecsavarták a gázlámpák üvegkupakját, s a gáz fáklyaszerűlánggal lobogott a novemberi este hűvös szélfúvásában, álmatlan, boldog izgalommal készült a mai napra."

"Merre van a magyar hazám?"

110 éve, 1915. november 10-én kezdődött meg a 4. isonzói csata, a csak néhány hónappal korábban hadba lépett Olaszország újabb véres és hiábavaló kísérlete arra, hogy áttörje az osztrák–magyar védelmi vonalakat, majd elfoglalja Triesztet és Ljubljanát – és akár egészen Bécsig meg Budapestig nyomuljon előre.

Mi a madzsar? – Magyarságkutató expedíciók a sztyeppétől a Szaharáig

Sok ezer kilométerre a Kárpát-medencétől, Törökország, Kazahsztán, Egyiptom és Franciaország területén élnek olyan közösségek, amelyek évszázadok óta töretlenül hiszik, hogy ősapáik magyarok voltak. Dr. Margittai Gábor vetített képes előadása az MCC veszprémi képzési központjában.

Szamár-sziget: pokol a paradicsomban

Szardínia Európa legősibb hagyományainak őrzője. És nekünk, magyaroknak nem csupán turistaparadicsom… Asinara – kalózfészekből a maffia börtönszigete. És magyar hadifoglyok szenvedésének helyszíne.

Szardínia, a rejtelmes sziget – Szimpózium Európa ősi identitásrétegeiről

Intézetünk szeptember 16-án rendezte meg Szardínia, a rejtelmes sziget – Európa ősi indentitásrétegei című hallgatói szimpóziumát. Az intézet szardíniai tanulmányútjának előzménye a konferencia, amelyen a különböző autonómiamodellek (mint a szárd, a dél-tiroli vagy a székelyföldi) elméleti elemzése mellett a résztvevők megismerkedhettek Szardínia történelmi, kulturális sokszínűségével, a szárd autonóm régió különleges státuszát rögzítő törvényeivel és a kisebbségi jogok érvényesítésének gyakorlatával.

„Nem hős halott, csak szürke rab” – Magyar hadifogolysorsok Gyóni Gézától Rákosi Mátyásig – Múzeumok Éjszakája a debreceni Déri Múzeumban

Intézetünk Hadifogoly magyarok a nagy háborúban című kiállítása, amely a Déri Múzeum debreceni gyűjteményével és Antal Péter műgyűjtő festményeivel kiegészítve látogatható, a június 21-i országos rendezvénysorozat egyik kiemelt helyszíne lesz. Dr. Margittai Gábor intézetigazgató tart tárlatvezetést 18 órától.

Ideje van árnyaltabb arisztokráciakép kialakításának

Az erdélyi nemesség 1949. március 2-án kezdődött kényszerlakhelyre telepítésének 75. évfordulójára emlékező tavalyi, Puskin moziban tartott filmszínházi premier után 2025. május 31-én, szombat délelőtt is pompás környezetben, a Grassalkovich-stílusú gernyeszegi Teleki-kastély gödöllői nagy testvérének zsúfolásig megtelt barokk színháztermében vetíthette le a Magyar Összetartozás Intézete Margittai Gábor és Major Anita Aranyszőnyeg – A gernyeszegi Teleki-ház feltámadása című dokumentumfilmjét, amit pódiumbeszélgetés követett.

„Nem hős halott, csak szürke rab”

A debreceni Déri Múzeumban megtekinthető Hadifogoly magyarok a nagy háborúban című tárlat nemcsak emlékezetpolitikai fegyvertény, de megszólítja a leszármazottakat is. A nagy háború hadifogsága, mely a „táborok évszázadának” nyitánya volt, Magyarországon mostoha területe a tudományos kutatásnak és az emlékezeti kultúrának ma is.

Hadifogoly magyarok a debreceni Déri Múzeumban

Interjú az Európa Rádióban Margittai Gábor intézetigazgatóval a Déri Múzeumban megnyílt hadifogoly-kiállításról.

A személyes sorstragédiák most tárgyakkal üzennek a múltból Debrecenben

Hadifogoly magyarok a nagy háborúban címmel nyílt kiállítás szombaton a Déri Múzeumban. A nagy háború hadifogsága, mely a „táborok évszázadának” nyitánya volt, Magyarországon mégis mostoha területe a tudományos kutatásnak és az emlékezeti kultúrának ma is.

Hadifogoly magyarok a nagy háborúban

Kevés magyar család van, amelyiket ne sújtott volna hadifogság. Apák, fiúk, testvérek százezrei tűntek el a lágerek bugyraiban – Szibériától Szardíniáig. A nagy háború hadifogsága, amely a „táborok évszázadának” nyitánya volt, Magyarországon mégis mostoha területe a tudományos kutatásnak és az emlékezeti kultúrának ma is. Ezt az adósságot szeretné törleszteni a multimédia korszerű eszközeivel és egyedülálló gyűjteménye bemutatásával az MCC Magyar Összetartozás Intézete. A Hadifogoly magyarok a nagy háborúban című kiállítás kurátorai, Margittai Gábor intézetigazgató és Major Anita igazgatóhelyettes több mint egy évtizede térképezik föl a magyar történelem e fehér foltját.

Vita és önvizsgálat Kassán

A kassai szórványmagyarság életét bemutató, Kassa, a skizofrén város című dokumentumfilmet vetítették a MaJel Rovás Központban, ahol a film készítőjével, Margittai Gáborral, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatójával is beszélgethetett a közönség.

Kassa, a skizofrén város

A kassai magyarság életét, az identitásuk megőrzése érdekében megvívott harcukat bemutató Kassa, a skizofrén város című dokumentumfilmet vetítették a MaJel Rovás Központban, ahol a film egyik készítőjével, Margittai Gáborral, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatójával is beszélgethetett a közönség.

Kassa, a skizofrén város

Kassa magyarsága – alig néhány kilométerre határainktól – az egyik legveszélyeztetettebb és legdrámaibb múltú mélyszórványunk, amely napi harcot folytat azért, hogy ne tűnjön el végleg. Major Anita és Margittai Gábor dokumentumfilmje a megmaradtak tudathasadásáról, asszimiláció elleni harcáról és a város ismert és kevésbé ismert zugairól.

Thököly Imre táncától Kassa skizofréniájáig

Tiltott kastélyok nyomában – Az erdélyi magyar főnemesség múltja és jövője (filmvetítéssel)

Mi vár egy erdélyi főnemesi családra, amelynek tagjai visszaszerezték ugyan a történelmi „ingatlant”, ám a hozzá tartozó birtokokat a legkeservesebb jogi hercehurcával sem sikerül?

Margittai Gábor a magyar himnusz különlegességéről és a magyar kultúráról

A magyarság legfőbb szimbólumairól kérdezi Rónai Egon a Magyar Összetartozás Intézete igazgatóját, Margittai Gábort a magyar kultúra napján.

Kult-óra: Margittai Gáborral beszélgetett Rónai Egon

Erdélyről, turizmus és identitás kérdéseiről, a műemlékek fenntarthatóságáról, a főnemesi kultúra újjáéleszthetőségéről.

Margittai Gábor és a magyarságkutató expedíciók

Margittai Gábor, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója, író, dokumentumfilm-rendező, szerkesztő február 23-án, pénteken 18 órakor Csabdin, a könyvtárban Külső magyarok – Magyarságkutató expedíciók a sztyeppétől a Szaharáig címmel tart előadást.

Kerengő – közéleti beszélgetések

A Mathias Corvinus Collegium Magyar Összetartozás Intézete az MCC hatodik intézete, amely a magyarság történetét évtizedek óta kutató Margittai Gábor és Major Anita vezetésével jött létre. Margittai Gáborral, az intézet igazgatójával beszélgetünk.

Kiosztották a XIX. Göcsej Filmszemle idei díjait Zalaegerszegen

Major Anita és Margittai Gábor Erdély és Románia „nagy egyesülése” című alkotása nyerte el a XIX. Göcsej Filmszemle fődíját. A hagyományokhoz híven az egész napos filmvetítést követően négy kategóriában adták át a legjobbaknak a az elismeréseket.

A szórvány erkölcse

Emberi sorsok alkotta periferikus, láthatatlan tájakat mutat be immár több évtizede Margittai Gábor és felesége. Az Isonzónál elhunyt magyar katonák nyomait kutatva vagy a kifosztott erdélyi „belső főnemesek” hányattatásait feltárva is egy a céljuk: bizonyítani, hogy vert helyzetből is van kiút.

A Tiltott kastélyok sorozat új epizódja a Hír Tv-n

A Hír Tv február 10-én tűzte műsorára Major Anita és Margittai Gábor Tiltott kastélyok című sorozatának új epizódját, a Küküllővári Hallereket. Vendégünk a két rendező.