Major Anita

Fantomfájdalom – Van-e szabadulás nemzeti traumáink fogságából?

Hogyan lehetnek nemzeti emlékezetünkben akkora hasadások, amelyek szakadékként nyelnek el történelmet, emberi sorsot, hősi és alávaló tetteket? Miféle mesterkedések titkolnak el vagy hamisítanak meg sorsfordító eseményeket még napjainkban is, átírva a történelmét régi tájainknak, várainknak, templomainknak? Könyvbemutató és kiállításmegnyitó Bicskén.

Fantomfájdalom – Van-e szabadulás nemzeti traumáink fogságából?

Margittai Gábor új könyvének bemutatója és kerekasztal-beszélgetés

Törököt fogtam, nem ereszt

A Magyar Összetartozás Intézete az idei téli táborban is megtisztelő feladatot vállalt: a tavalyihoz hasonlóan a nyitó nap esti rendezvényét szervezte és valósította meg. Mint a „Törököt fogtam, nem ereszt” című program felelőse, Major Anita intézetigazgató-helyettes bevezetőjében elmondta: a magyar történelmet, identitásunkat és emlékezetpolitikai viszonyainkat a középkortól egészen napjainkig alapjaiban határozza meg a törökökhöz, a mindenkori török birodalomhoz való viszony.

Advent a kastélyban – A régi Magyarország elfeledett hangszeres zenéje

Izgatott telefonhívásokra kellett válaszolnia Jánosi András kutatónak, zenésznek autóvezetés közben, amikor december 14-én, advent harmadik vasárnapján a Mathias Corvinus Collegium Magyar Összetartozás Intézetének gödöllői rendezvényére araszoltunk a dugóban: „Már nem tudtam regisztrálni, betelt, merjek elindulni, nem teszik ki a szűrömet a koncertről?” – kérdezték aggódva a prímást rajongói, ismerősei.

Advent a kastélyban – A régi Magyarország elfeledett hangszeres zenéje – A Hungaricus együttes és barátainak koncertje pódiumbeszélgetéssel

Milyen szerepet játszhatott a Felvidék – mely több évszázadig viszonylagos szélcsendet élvezett a történelmi viharokban – a magyar népzenekincs megőrzésében és exportálásában? Azaz a nemzeti folytonosság és magyar összetartozás fenntartásában, kiterjesztésében. Milyen forradalmi felfedezést tehet egy eltökélt zenerégész, talán át is írva tudásunkat az erdélyi és partiumi népzene eredetéről? Koncert és beszélgetés a Gödőllői Királyi Kastély csodálatos Barokk Színházában!

Szamár-sziget: pokol a paradicsomban

Szardínia Európa legősibb hagyományainak őrzője. És nekünk, magyaroknak nem csupán turistaparadicsom… Asinara – kalózfészekből a maffia börtönszigete. És magyar hadifoglyok szenvedésének helyszíne.

Szardínia, a rejtelmes sziget – Szimpózium Európa ősi identitásrétegeiről

Intézetünk szeptember 16-án rendezte meg Szardínia, a rejtelmes sziget – Európa ősi indentitásrétegei című hallgatói szimpóziumát. Az intézet szardíniai tanulmányútjának előzménye a konferencia, amelyen a különböző autonómiamodellek (mint a szárd, a dél-tiroli vagy a székelyföldi) elméleti elemzése mellett a résztvevők megismerkedhettek Szardínia történelmi, kulturális sokszínűségével, a szárd autonóm régió különleges státuszát rögzítő törvényeivel és a kisebbségi jogok érvényesítésének gyakorlatával.

Előtérben a háttér – Interjú Major Anitával a Katolikus Rádióban

Másnak térkép e táj címmel konferenciát tartott a helyi identitásról a Magyar Összetartozás Intézete. Elsőként erről beszélgetünk Major Anita igazgatóhelyettessel.

A régi Magyarország elfeledett zenéje

Milyen szerepet játszhatott a Felvidék – mely több évszázadig viszonylagos szélcsendet élvezett a történelmi viharokban – a magyar népzenekincs megőrzésében és exportálásában? Azaz a nemzeti folytonosság és magyar összetartozás fenntartásában, kiterjesztésében. Milyen forradalmi felfedezést tehet egy eltökélt zenerégész, talán át is írva tudásunkat az erdélyi és partiumi népzene eredetéről? Major Anita, az intézet igazgatóhelyettese beszélgetett Jánosi Andrással, a Hungaricus együttes vezetőjével Kassán 2025. június 9-én.

Megbélyegzés vagy felmentés a részképességzavar megállapítása a tanuló számára?

Major Anita (az Öveges József Középiskola egykori magyartanára, a Mathias Corvinus Collegium Magyar Összetartozás Intézetének igazgatóhelyettese) egy volt övegeses diákjának megindító történetén keresztül világította meg, milyen nehézségeik, bizonytalanságaik és speciális igényeik lehetnek a diszlexiás diákoknak. Szólt arról is, hogy pedagógusként milyen kihívásokat és örömöket jelentett számára a diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás diákok tanítása.

Ideje van árnyaltabb arisztokráciakép kialakításának

Az erdélyi nemesség 1949. március 2-án kezdődött kényszerlakhelyre telepítésének 75. évfordulójára emlékező tavalyi, Puskin moziban tartott filmszínházi premier után 2025. május 31-én, szombat délelőtt is pompás környezetben, a Grassalkovich-stílusú gernyeszegi Teleki-kastély gödöllői nagy testvérének zsúfolásig megtelt barokk színháztermében vetíthette le a Magyar Összetartozás Intézete Margittai Gábor és Major Anita Aranyszőnyeg – A gernyeszegi Teleki-ház feltámadása című dokumentumfilmjét, amit pódiumbeszélgetés követett.

„Nem hős halott, csak szürke rab”

A debreceni Déri Múzeumban megtekinthető Hadifogoly magyarok a nagy háborúban című tárlat nemcsak emlékezetpolitikai fegyvertény, de megszólítja a leszármazottakat is. A nagy háború hadifogsága, mely a „táborok évszázadának” nyitánya volt, Magyarországon mostoha területe a tudományos kutatásnak és az emlékezeti kultúrának ma is.

A személyes sorstragédiák most tárgyakkal üzennek a múltból Debrecenben

Hadifogoly magyarok a nagy háborúban címmel nyílt kiállítás szombaton a Déri Múzeumban. A nagy háború hadifogsága, mely a „táborok évszázadának” nyitánya volt, Magyarországon mégis mostoha területe a tudományos kutatásnak és az emlékezeti kultúrának ma is.

Hadifogoly magyarok a nagy háborúban

Kevés magyar család van, amelyiket ne sújtott volna hadifogság. Apák, fiúk, testvérek százezrei tűntek el a lágerek bugyraiban – Szibériától Szardíniáig. A nagy háború hadifogsága, amely a „táborok évszázadának” nyitánya volt, Magyarországon mégis mostoha területe a tudományos kutatásnak és az emlékezeti kultúrának ma is. Ezt az adósságot szeretné törleszteni a multimédia korszerű eszközeivel és egyedülálló gyűjteménye bemutatásával az MCC Magyar Összetartozás Intézete. A Hadifogoly magyarok a nagy háborúban című kiállítás kurátorai, Margittai Gábor intézetigazgató és Major Anita igazgatóhelyettes több mint egy évtizede térképezik föl a magyar történelem e fehér foltját.

Tündérkertészek – Ambrus Lajos és Kovács Gyula a Kárpát-medence ősi gyümölcshagyatékáról és Mátyás király kedvenc almájáról

Március 25-e, Gyümölcsoltó Boldogasszony napja a Kárpát-medencei magyarság piros betűs dátuma: hajdan feltehetően az egyetlen olyan Mária-ünnep volt, amelyet mindenütt megtartottak a Székelyföldtől a Göcsejig, ahol magyarok éltek, és magyarul imádkoztak. Társintézetünk, a Klímapolitikai Intézet a Magyar Környezetgazdálkodási és Vidékfejlesztési Társasággal, valamint az Agrárminisztériummal karöltve tavaly életre hívta a magyar gyümölcstájfajták napját, amelyet ugyancsak ezen a napon tartunk. A kezdeményezés célja a hazai gyümölcstermesztési hagyományok népszerűsítése és megőrzése. Mindennek úttörője Ambrus Lajos József Attila-díjas író, pomológiai kiadványok szerzője és Kovács Gyula Prima Primissima díjas és Makovecz Imre-díjas erdész, a régi magyar gyümölcsök gyűjtője, szakértője, akikkel Major Anita beszélgetett a Magyar Összetartozás Intézetének podcastjában.

Megbélyegzés vagy felmentés?

Március 6-án rendezték meg a DISZ30 – Három évtizede a tanulási zavarral küzdő középiskolásokért konferenciát, amelyen intézetünk igazgatóhelyettese, Major Anita Megbélyegzés vagy felmentés a részképességzavar megállapítása a tanuló számára? című előadását is hallhatták a résztvevők.

A régi Magyarország elfeledett hangszeres zenéje – A Hungaricus együttes és barátai koncertje pódiumbeszélgetéssel

Milyen szerepet játszhatott a Felvidék – mely több évszázadig viszonylagos szélcsendet élvezett a történelmi viharokban – a magyar népzenekincs megőrzésében és exportálásában? Azaz a nemzeti folytonosság és magyar összetartozás fenntartásában, kiterjesztésében. Milyen forradalmi felfedezést tehet egy eltökélt zenerégész, talán át is írva tudásunkat az erdélyi és partiumi népzene eredetéről?

Vannak vidékek – Jókai Mór Magyarországa

Kell-e, szabad-e, érdemes-e ma Jókai Mórt olvasni? Nem túl hímsoviniszta, nem túl bonyolult, nem túl hosszú-e a diákoknak? 200 éve született az „írás Herkulese”, a Kárpát-medencei magyarság összetartozásának jelképes írója, aki eltökélten és csillapíthatatlan tudásszomjjal járta a történelmi Magyarország tájait, azt vallva, hogy „Vannak vidékek, amiknek igéző hatása az emberi kedélyre el nem tagadható, amiknek múltja belesugall a jelenbe”. Most ennek szellemében mi is Jókai nyomába eredünk.

Thököly Imre táncától Kassa skizofréniájáig

A történelmi emlékezet kutatói a kutatók éjszakáján

Az idei kutatók éjszakája rendezvénysorozat keretében filmvetítéssel egybekötött beszélgetésen vett részt a szombathelyi közönség. A Magyar Összetartozás Intézetének képviseletében Major Anita, az intézet kutatója mesélt arról az emberarcú kutatásmódszertanról és -gyakorlatról, mely a felgyűjtött anyagokon túl közös élményeket, emlékeket és barátságokat adott számára és férje, alkotótársa, dr. Margittai Gábor számára, akivel közösen vezetik az intézetet.

Hogyan köthető össze a gyümölcsészet a magyarsággal?

Összeállítás a Kossuth rádióban Tündérkertészek című rendezvényünkről.

A szabadságért ki kell állni!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcra, a márciusi ifjakra és a magyar népzenében megőrzött, megóvott nemzeti egységre emlékezett a Magyar Összetartozás Intézete. Ám a zenés-beszélgetéses rendezvényen nem csupán 1848 muzsikái csendültek fel, hanem az egykori Magyarország csaknem valamennyi tájának dallamai is. A rendezvényen Deák Dóra beszélgetett Major Anitával, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatóhelyettesével és Jánosi András népzenésszel.

Kiosztották a XIX. Göcsej Filmszemle idei díjait Zalaegerszegen

Major Anita és Margittai Gábor Erdély és Románia „nagy egyesülése” című alkotása nyerte el a XIX. Göcsej Filmszemle fődíját. A hagyományokhoz híven az egész napos filmvetítést követően négy kategóriában adták át a legjobbaknak a az elismeréseket.

A szórvány erkölcse

Emberi sorsok alkotta periferikus, láthatatlan tájakat mutat be immár több évtizede Margittai Gábor és felesége. Az Isonzónál elhunyt magyar katonák nyomait kutatva vagy a kifosztott erdélyi „belső főnemesek” hányattatásait feltárva is egy a céljuk: bizonyítani, hogy vert helyzetből is van kiút.

A Tiltott kastélyok sorozat új epizódja a Hír Tv-n

A Hír Tv február 10-én tűzte műsorára Major Anita és Margittai Gábor Tiltott kastélyok című sorozatának új epizódját, a Küküllővári Hallereket. Vendégünk a két rendező.