népzene

Balassitól Jumurdzsákig – Erdal Şalikoğlu a magyar kultúra szenvedélyéről és a toleranciáról

Eger csak kisebb vereség volt a törököknek, de megérti, hogy a magyaroknak ez miért nemzeti büszkeség. Török létére szenvedélyesen szereti, műveli, muzsikálja és tolmácsolja a magyar kultúrát, olyan harcos költőt is megszólaltatva, mint a hódoltsági háborúk hőse, Balassi Bálint. Erdal Şalikoğlu szenvedélye a hídépítés: a török–magyar testvérkultúra felmutatása. A muzsikus, aki „civilben” reumatológus szakorvos, a szaz lant mestere. Az MCC Magyar Összetartozás Intézete is vendégül látta őt a két ország barátsági szerződésének századik évfordulójára emlékezve. Margittai Gábor és Major Anita beszélget vele – mélyinterjú sok muzsikával.

A szabadságért ki kell állni!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcra, a márciusi ifjakra és a magyar népzenében megőrzött, megóvott nemzeti egységre emlékezett a Magyar Összetartozás Intézete. Ám a zenés-beszélgetéses rendezvényen nem csupán 1848 muzsikái csendültek fel, hanem az egykori Magyarország csaknem valamennyi tájának dallamai is. A rendezvényen Deák Dóra beszélgetett Major Anitával, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatóhelyettesével és Jánosi András népzenésszel.

Forradalom és népzene

Margittai Gábor intézetigazgató nyilatkozik a Hungaricus együttes március 13-i koncertjéről.

Thököly és Rákóczi kurucai is erre a zenére táncolhattak

Egyedülálló zenetörténeti felfedezést tett Jánosi András népzenész, zenekutató. Összehasonlító kutatómunkája alapján felfedi, hogy egykor viszonylag egységes lehetett a magyar hangszeres zenei hagyomány, amely az erdélyi és partiumi falvakban maradhatott fönn a legtovább, valószínűleg felvidéki gyökerekkel. Interjú március 13-i rendezvényünk művészével.

„Szabadságért ki kell állni…” – A régi Magyarország elfeledett muzsikája

Milyen lelkesítő dalokat énekeltek 48-as honvédeink a szabadságharc csataterei felé masírozva? És milyen zenére mulattak Thököly és Rákóczi fejedelem kuruc katonái két labancverés között?