Milyen lelkesítő dalokat énekeltek 48-as honvédeink a szabadságharc csataterei felé masírozva? És milyen zenére mulattak Thököly és Rákóczi fejedelem kuruc katonái két labancverés között?

Milyen szerepet játszhatott a Felvidék – mely több évszázadig viszonylagos szélcsendet élvezett a történelmi viharokban – a magyar népzenekincs megőrzésében és exportálásában? Azaz a nemzeti folytonosság és magyar összetartozás fenntartásában, kiterjesztésében. Milyen forradalmi felfedezést tehet egy eltökélt zenerégész, talán át is írva tudásunkat az erdélyi és partiumi népzene eredetéről?

Jánosi András gyakorló táncházas népzenész, zenetanár, zenekutató, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja több évtizede kutatja a magyar néphagyományban megőrzött, eleven táncdallamokat és a levéltárak mélyére temetett régi kottákat – összehasonlító munkájával meglepő eredményre jutva. 

Az 1848-as forradalom kitörésére, nemzeti függetlenségünk harcos mozgalmára, a márciusi ifjakra és a magyar népzenében megőrzött nemzeti egységre emlékezik a Magyar Összetartozás Intézete Jánosi András, a Hungaricus együttes és barátai koncertjével. Az előadást pódiumbeszélgetés követi Jánosi Andrással, akit Major Anita, az intézet igazgatóhelyettese kérdez zenerégészeti felfedezéseiről és a „kuruc slágerekről”.

A Hungaricus együttes tagjai:

Jánosi András – hegedű
Apró Anna – koboz
Légrády Eszter – citera, koboz

Közreműködik:

Szentimrey Panna – furulya
Bese Botond – duda
Lakat Bálint – dob

Program

– 17.00: köszöntőt mond Major Anita, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatóhelyettese

– 17.10: a Hungaricus együttes és barátai koncertje; Jánosi András népzenészt Major Anita kérdezi kutatásairól

Az eseményen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Regisztráció: ITT

(Borítókép: A Hungaricus együttes tagjai: Légrády Eszter, Jánosi András és Apró Anna.  Fotó: Hunyicska Ákos)