szabadságharc

A javíthatatlan forradalmár

„Vallástalan, könnyelmű, ha szolid ismeretekre vetné magát, még mindig igen használható egyénné válhatna” – jegyzi fel a császári rendőrség spiclije Beniczky Lajosról, Zólyom vármegye alispánjáról, aki mégis olyannyira használható egyénné vált, hogy az 1848 márciusában kitört forradalom egyik legkeményebb harcosa lett – aki még a kiegyezés után sem volt hajlandó letenni a fegyvert. 1848–49 ismeretlen hőséről és a Felvidék egyik legizgalmasabb, még felfedezésre váró várkastélyáról emlékezik meg kisfilmünk.

Forradalmárok honfoglalása – Gazsó Dániel a nyugati magyar szigetekről és az ötvenhatosok unokáiról

Az 1956. november 4-én hajnalban kezdődő szovjet invázióval a nemzet elbukta a szabadságharcot. Ám a káosz rövid időre lehetőséget adott magyarok százezreinek arra, hogy Nyugaton kezdjenek – ha nem is nyugodt, de kommunizmusmentes – új életet. Kik fogadták őket? Milyen forradalom- és Magyarország-képet vittek magukkal? Hogy alakult a nyugati magyar közösségek sorsa és számaránya 1956 után? És hogy viszonyul az amerikai magyarság ma a soron lévő elnökválasztáshoz? Erről beszélgettünk Gazsó Dániellel, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet szakemberével.

Az aradi remény lapjai

Október 6-án, az aradi vértanúk emléknapján Kárpát-medence-szerte megemlékezünk az 1848–49-es polgári forradalmunk és szabadságharcunk leverése után kivégzett aradi tizenháromról. A 175 évvel ezelőtt történt események misztériumát a nehéz évtizedeket túlélő antik aradi magyar képes levelezőlapok mindmáig hűen őrzik.