gyümölcs

Tündérkertészek – Ambrus Lajos és Kovács Gyula a Kárpát-medence ősi gyümölcshagyatékáról és Mátyás király kedvenc almájáról

Március 25-e, Gyümölcsoltó Boldogasszony napja a Kárpát-medencei magyarság piros betűs dátuma: hajdan feltehetően az egyetlen olyan Mária-ünnep volt, amelyet mindenütt megtartottak a Székelyföldtől a Göcsejig, ahol magyarok éltek, és magyarul imádkoztak. Társintézetünk, a Klímapolitikai Intézet a Magyar Környezetgazdálkodási és Vidékfejlesztési Társasággal, valamint az Agrárminisztériummal karöltve tavaly életre hívta a magyar gyümölcstájfajták napját, amelyet ugyancsak ezen a napon tartunk. A kezdeményezés célja a hazai gyümölcstermesztési hagyományok népszerűsítése és megőrzése. Mindennek úttörője Ambrus Lajos József Attila-díjas író, pomológiai kiadványok szerzője és Kovács Gyula Prima Primissima díjas és Makovecz Imre-díjas erdész, a régi magyar gyümölcsök gyűjtője, szakértője, akikkel Major Anita beszélgetett a Magyar Összetartozás Intézetének podcastjában.

Hogyan köthető össze a gyümölcsészet a magyarsággal?

Összeállítás a Kossuth rádióban Tündérkertészek című rendezvényünkről.

Tündérkertészek – Gyümölcsészeti örökségünk megmentői

Több ezer régi magyar gyümölcsfajtájával a pórszombati génbank Európa legnagyobb gyűjteménye, amely egy nép hagyatékát őrzi. Kovács Gyula erdész évtizedekkel ezelőtt szűkebb pátriája, a Göcsej gyümölcseit kezdte számba venni, munkája nyomán mára Kárpát-medence-szerte több száz „tündérkert” vált közösség-összetartó erővé, kultúrateremtő hellyé is. Van-e esélye néhány száz jóakaratú embernek a klímaváltozás korában és globalista világunkban arra, hogy Magyarországot Isten legszebb gyümölcsöskertjévé varázsolja? Gyümölcsök és praktikák a Tündérkertből című, nemrégiben megjelent könyvük kapcsán erről is beszélgetünk Ambrus Lajossal és Kovács Gyulával, akik még hisznek a tündérmesében.