Több ezer régi magyar gyümölcsfajtájával a pórszombati génbank Európa legnagyobb gyűjteménye, amely egy nép hagyatékát őrzi. Kovács Gyula erdész évtizedekkel ezelőtt szűkebb pátriája, a Göcsej gyümölcseit kezdte számba venni, munkája nyomán mára Kárpát-medence-szerte több száz „tündérkert” vált közösség-összetartó erővé, kultúrateremtő hellyé is. Van-e esélye néhány száz jóakaratú embernek a klímaváltozás korában és globalista világunkban arra, hogy Magyarországot Isten legszebb gyümölcsöskertjévé varázsolja? Gyümölcsök és praktikák a Tündérkertből című, nemrégiben megjelent könyvük kapcsán erről is beszélgetünk Ambrus Lajossal és Kovács Gyulával, akik még hisznek a tündérmesében.
„A kert-ember hivatása, hogy megforgassa a földet, de faggassa az eget is. Csak odavalót plántáljon, humuszhoz, klímához és hagyományhoz valót, bölcsen csak ettől remélheti kertjének virágzását.”
Ambrus Lajos József Attila-díjas író, pomológiai kiadványok szerzője és Kovács Gyula Prima Primissima díjas és Makovecz Imre-díjas erdész, a régi magyar gyümölcsök gyűjtője, szakértője lesz a Magyar Összetartozás Intézetének vendége, a Tündérkert mozgalom elnevezője, Szarvas József Kossuth- és Prima Primissima díjas színész, az őrségi Kaszás Attila Pajtaszínház és Galéria létrehozója pedig egy filmrészletben mondja el gondolatait arról, miért mutat túl önmagán minden egyes ősi magyar gyümölcsfajta megőrzése, gyökereztetése.
De olyan praktikus kérdésekre is választ kaphatunk, hogy miért járnánk jobban a csúnyával, mint a széppel, mire jó a pálinka, mire az ecet, vagy épp miért kellene fiókban tartanunk a metszőollót.
Szeretettel várjuk az érdeklődőket a 2024. május 29-én, szerdán 17 órakor az MCC budapesti központjában (1113 Budapest, Tas vezér utca 3–7.) a Hunyadi Mátyás Teremben tartandó pódiumbeszélgetésre, amelyet Major Anita, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatóhelyettese vezet.
Az eseményen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Regisztrálni az alábbi űrlap kitöltésével lehet: ITT