identitás

Fantomfájdalom – Expedíciók a magyarság határvidékeire, kiállításmegnyitó és előadás

Hogyan lehetnek nemzeti emlékezetünkben akkora hasadások, amelyek szakadékként nyelnek el történelmet, emberi sorsot, hősi és alávaló tetteket? Miféle mesterkedések titkolnak el vagy hamisítanak meg sorsfordító eseményeket még napjainkban is, átírva a történelmét régi tájainknak, várainknak, templomainknak? Miért kell emberek millióit, akár egész társadalmakat a felejtés sodrába taszítani? Kigyógyulhatunk-e nemzeti traumáinkból? – Margittai Gábor és Major Anita Fantomfájdalom című kiállítása – amely azonos című könyvükhöz is kapcsolódik – ezekre a kérdésekre keresi a választ.

Otthonról haza? – Külhoniként Magyarországon

A költözés egyes pszichológusok szerint a 3. legnagyobb általános stresszforrás a válás és a közeli hozzátartozó halála után. Az emberek rendszerint szorosan kötődnek lakóhelyükhöz, az ember és lakóhelye közötti kötelék mélyen gyökerező érzelmi, kognitív és viselkedési folyamat. Az otthon bizonyos idő után már nem csupán egy fizikai térként jelenik meg az életünkben, hanem identitásunk szerves részévé is válik. Éppen ezért lakóhelyünk szándékos vagy kényszerű megváltoztatása fokozott érzelmi megpróbáltatásokkal jár, hiszen az ismertet az ismeretlen váltja, a biztosat a bizonytalan, a védettség érzését a kiszolgáltatottságé.

Fantomfájdalom - Van-e szabadulás nemzeti traumáink fogságából?

Mohács, Arad, Trianon, Corvin köz, világháborúk, haláltáborok, kitelepítések, diktátumok és dekrétumok – történelmünk drámai fordulópontjai napjainkig meghatározzák Kárpát-medencei létünket, közösségi és egyéni sorsunkat is.

Mi tartja meg a magyart? – Agócs Gergely, Margittai Gábor és Kántor Zoltán kerekasztal-beszélgetése

Beszélgetés a nemzeti összetartozás napja alkalmából a Scruton Salonban Mi tartja meg a magyart? címmel arról, hogy milyen kulturális és közösségi mintázatok képesek hosszú távon megtartani és összekapcsolni a Kárpát-medence magyar közösségeit.

Magyar hősök emlékezete

109 évvel ezelőtt, 1917-ben, amikor még véget sem ért az első világháború, Magyarországon már jogszabályt hoztak arról, hogy a háborúban elesett hősi halottak emlékét méltó módon kifejezésre kell juttatni és meg kell örökíteni az utókor számára. Az 1917. évi VIII. törvény célja az volt, hogy minden település állítson emléket saját hősi elhunytjainak, és az utókor számára is megőrizze azok emlékét, akik életüket adták a nemzetért.

Hagyomány és modernitás

Akár egy ősi legendában, Kassai Lajos lovasíjászt megvadult ló ragadta el, s vitte egy eldugott zselici völgybe, ahol aztán felépítette különleges birodalmát. Ám ez volt az ő belső honfoglalásának nyitánya is.

A nemzeti identitás forrásvidéke: magyar nyelv, magyar humor, magyar film, magyar összetartozás címmel tartotta meg a Magyar Összetartozás Intézete őszi kurzusát Miskolcon

2025. december 1-én vette kezdetét az MCC miskolci képzési központjában a Magyar Összetartozás Intézete által szervezett négynapos „A nemzeti identitás forrásvidéke: magyar nyelv, magyar humor, magyar film, magyar összetartozás” című Őszi Akadémiai kurzus.

Szardínia, a rejtelmes sziget – Szimpózium Európa ősi identitásrétegeiről

Európa harapófogójában van, mégsem Európa. Afrika felé lebegő sziget, mégsem Afrika. A XXI. század hétköznapjait éli – lakóitól, építményeitől, vad szellemiségétől még sincs annyira messze a Krisztus előtti XXI. század, amint gondolnánk. Szardínia, a mediterrán világ második legnagyobb szigete, a nagy rébusz valójában európaibb Európánál és afrikaibb Afrikánál. Miközben autonóm régióként, kulturális öntudatának, identitásának makacs megőrzésével számos példát és párhuzamot kínálhat a Kárpát-medencei magyarság számára is. Miközben a sziget váratlan és fontos magyar emlékek rejtekhelye is. Szuverenitás- és autonómiamodellek elméletben és gyakorlatban – a Magyar Összetartozás Intézetének hallgatói szimpóziuma.

A székely atyafi esete a fél disznóval – a magyar humor mint identitásunk alkotóeleme

Mennyire vagyunk humorosak mi, magyarok? Ha bennünket, magyarokat kérdeznek, a válasz: nagyon. Hiszen ki ne hallott volna a székely anekdotákról, a népi tréfákról, a pesti viccről vagy éppen a „sztendáposok” seregéről? De vajon más népek is ezt gondolják rólunk? Vajon a humorérzék tényleg a zsigereinkben van, valóban része nemzeti identitásunknak?

A székely atyafi esete a fél disznóval – a magyar humor mint identitásunk alkotóeleme

Mennyire vagyunk humorosak mi, magyarok? Ha bennünket, magyarokat kérdeznek, a válasz: nagyon. Hiszen ki ne hallott volna a székely anekdotákról, a népi tréfákról, a pesti viccről vagy éppen a „sztendáposok” seregéről? De vajon más népek is ezt gondolják rólunk? Vajon a humorérzék tényleg a zsigereinkben van, valóban része nemzeti identitásunknak?

Nemzettudatunk tükörcserepei

Tizenöt éve kutatom a Kárpát-medencei képeslapok történetét, identitásmegőrző tulajdonságait. Munkáimban arra sarkallom az embereket, hogy óvják, őrizzék meg ezeket a kordokumentumokat. Mert e kicsiny és sebezhető, ám súlyos korszakokat átélt papírdarabok nemcsak emlékeztetnek a történelmi, egységes Magyarországra, de hordozzák is erkölcsi kötelességünket. Azt, hogy Kárpát-medencében gondolkozzunk, ne határsávokban.

Művészet és identitás – A kultúra identitásformáló ereje

A Scruton Közösségi Tér gondozásában működő Scruton Hub szervezésében október hónapban nyílik meg az Identitásunk változó alakzatai – nemzet, család, vallás című fotó- és irodalmi kiállítás, amelyen az Aquinói Szent Tamás Közéleti Egyesület által életre hívott pályázatra beérkezett egyedülálló művek legjobbjai tekinthetők meg. A tárlat fókuszában az identitás áll, amely a nemzet, család és vallás hármas egysége köré épül.