külhoni magyarság

A felvidéki magyarság máig sajgó sebei

80 évvel ezelőtt, 1946. február 27-én írták alá a csehszlovák–magyar lakosságcsere-egyezményt, amely a magyarság számára a 20. századi közép-európai történelem egyik legfájdalmasabb fejezete.

Feltárult az erdélyi magyar múlt egy ismeretlen fejezete

Az erdélyi magyarok forradalom utáni első magyarországi élményeiről kevés tanulmány és beszámoló született. Ezt az űrt pótolja az MCC Magyar Összetartozás Intézete legújabb írása, amely első kézből, egy a romániai forradalmi eseményeket átélt diák szemszögéből tárja elénk a katartikus napokat.

Kassa végveszélyben?

A polgári lét és arányérzék városa; Márai Sándor városa – és a magyarság eltűnésének városa. Kassa magyar mélyszórvánnyá lett mára.

Mit adtak nekünk a románok? – December 1-én ünneplik szomszédaink Erdély és a Regát nagy egyesülését

1918. december elsején mondta ki a gyulafehérvári román nemzetgyűlés Erdély és a Kárpátokon túli román területek egyesülését. A döntés papíron előremutató volt az erdélyi kisebbségek jogait illetően, de a Mandinernek nyilatkozó történész szerint elég csak megnézni Gyulafehérvár mai etnikai viszonyait, hogy megtudjuk, mi valósult meg az ígéretekből.

Napi jegyzet - Margittai Gábor osztotta meg gondolatait a Kossuth Rádióban

Napi jegyzet című rovatunkban ezúttal Margittai Gábor író, filmrendező, szórványkutató, az MCC Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója osztja meg gondolatait a magyar szórvány napja alkalmából.

Össztűz alatt – A kárpátaljai magyarság megmaradása az orosz–ukrán háború tükrében

Kárpátalján sohasem volt könnyű magyarnak lenni, de talán sosem volt annyira nehéz, mint az elmúlt évtizedben. Magyarország miniszterelnöke nem véletlenül jegyezte meg a Magyar Állandó Értekezlet 2023. évi ülésén, hogy „a kárpátaljai magyarság helyzete a Kárpát-medencei magyar élet legnehezebb és legfájdalmasabb pontja, és itt van a legkisebb esélye, hogy a felhők rövid távon eltűnjenek”.

Kassától a Tátráig – Hogyan hódítja el a külhoni magyarság tereit a történelemhamisítás?

Emlékünnepség Szepsi főterén, az összetartozás fájánál és dr. Margittai Gábor intézetigazgató előadása.

Nemzetárulás: elévülhet-e a december 5-i népszavazás bűne? – Ez itt a kérdés

Húsz évvel ezelőtt december 5-én tartottak ügydöntő népszavazást a kettős állampolgárság kérdésében. A referendum kimenetele, de főképp az azt megelőző kampány súlyos sebeket ejtett mind a határontúli magyarokon, mind az itthon élőkön. Megbocsátható-e a magyart magyar ellen uszító kampány?

Második Trianon? – Húsz éve rendezték meg a kettős állampolgárságról szóló népszavazást

Éppen húsz esztendeje annak, hogy elbuktunk a nemzeti összetartozás-tudat kapcsán rögtönzött szigorlaton. De azóta nagyot fordult velünk a világ. S ha minden zöld ablakban nincs is még piros-fehér virág, azért több mint egymillió új magyar állampolgárral gyarapodtunk, van közös nemzetstratégiánk, és hétről hétre telt házas stadionokban zeng a Nélküled című dal. S bár nehéz időket élünk, a történelem ismét népek sorsa fölött dönt, jó érzés tudni, hogy már nem nélkülünk.

„Románok” és „táposok” – helycserés támadás, avagy ismerik-e egymást a magyar nemzetrészek?

A kommunizmus regnálása idején, majd a rendszer bukása utáni időszakban is gyakran megtörtént, sőt még napjainkban is előfordul, hogy a Magyarországra érkező erdélyi, felvidéki, kárpátaljai stb. magyarokat az anyaország lakói románként, szlovákként, ukránként stb. aposztrofálták/aposztrofálják. És éppen húsz éve, 2004. december 5-én zajlott le a kettős állampolgárságról szóló népszavazás, amely az anyaország és a külhoni magyarság kapcsolatát évekre tovább mérgezte. Honnan indultunk, hogyan jutottunk idáig, hogyan és merre léptünk, lépjünk tovább? Erről beszélget Nagy Koppány Zsolt József Attila-díjas író és Szentesi Zöldi László, a Magyar Nemzet lapszerkesztője Lakatos Mihállyal, a Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatójával.

Hol vagy otthon? Csak a nyelvben – a teljes konferencia

Elérhetővé tettük intézetünk Youtube-csatornáján a Hol vagy otthon? Csak a nyelvben című konferenciánk teljes anyagát, a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2024. június 3-án elhangzott összes előadást.

Nemzeti érdekek határok nélkül

A legutóbbi román népszámlálási adatok szerint csökkent a magyarok száma Romániában, Tőkés László szerint egyenesen „veszélyeztetett népcsoporttá” vált az erdélyi magyar közösség. De mi az oka az évtizedes tendenciáknak? Hogyan segíthetjük az identitás megőrzését és mit tehetünk azért, hogy a magyarok szülőföldjükön maradjanak? Lakatos Mihály, az intézet kutatója az Ez itt a kérdés című műsorban.

Mi a magyar? – Margittai Gábort és Major Anitát kérdezte az Öreg

A Mathias Corvinus Collegium Magyar Összetartozás Intézete az MCC hatodik intézete. Komoly feladatot kaptak, méghozzá azt, hogy Szekfű Gyula, Babits Mihály, Kodály Zoltán és Ravasz László református püspök nyomán ismét feltegyék a kérdést, hogy mi a magyar, miért jó magyarnak lenni? Margittai Gábor igazgató és Major Anita igazgatóhelyettes volt az Öreg vendége.

A szórvány erkölcse

Emberi sorsok alkotta periferikus, láthatatlan tájakat mutat be immár több évtizede Margittai Gábor és felesége. Az Isonzónál elhunyt magyar katonák nyomait kutatva vagy a kifosztott erdélyi „belső főnemesek” hányattatásait feltárva is egy a céljuk: bizonyítani, hogy vert helyzetből is van kiút.