Selmecbánya

Studentikák

Ha a régi Kárpát-medence iskolatérképét magunk elé varázsoljuk, Selmecbánya egyértelműen kiemelkedik az 1735-ben itt alapított akadémia miatt, ahol a világon először oktattak felsőfokú bányászati-kohászati ismereteket. De talán kevesen tudják, hogy e híres intézmény falai között nemcsak a szakképzés virágzott, hanem a diákhumor és az összetartozás kultúrája is. A ma már az UNESCO Szellemi Kulturális Örökségét gazdagító selmeci diákhagyományok színes, mégis zárt, de mélyen magyar és közép-európai univerzumát ma talán semmi sem szemlélteti jobban, mint az az innen származó századelős képeslapkincs, amelyet a magyar gyűjtők csak úgy neveznek: studentika.

Selmecbánya a magasban

Mai mércével mérve nehéz felfogni, milyen gazdagságot és stabilitást biztosított a Magyar Királyságnak egykoron Selmecbánya és a többi felvidéki bányaváros. Pedig tisztában kell lennünk azzal, hogy az itteni ezüst- és aranylelőhelyek évszázadokon át az ország legfontosabbjának számítottak. Másfelől Selmec, a Felvidék ékköve fontos szerepet játszott az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc történetében is, ami talán még annyira sincs beépülve a köztudatba.