Szerbia

A Szerémség a Szerb Királyság része lesz

A szerb kormány 1914. december 7-én kiadta a nisszai (niši) deklarációt, amely az összes „testvérük felszabadítását” deklarálta. Ez gyakorlatilag a délszláv állam megteremtését jelentette.

Suboticai magyarok?

A Délvidéken, ahogy a többi elcsatolt területen is, a magyar földrajzi neveknek fontos szerepük van a helyi közösségek identitásának megőrzésében. E nevek ezen túlmenően a máshonnan, sok esetben más magyarlakta területekről odalátogatóknak is jelzik, hogy ott magyarok élnek.

A délvidéki magyarság jelene és jövője

Április 25. és 27. között tartotta meg intézetünk tavaszi akadémiáját az MCC szegedi képzési központjában az anyaország és a Kárpát-medence több pontjáról érkező egyetemistáknak. A téma a délvidéki magyarság jelene és jövője volt, húsba vágó és nehéz kérdéseket tárgyaltunk neves délvidéki és hazai előadókkal.

Meggondolatlanul és megfontolatlanul: katasztrofális hadjárat „kutya” Szerbia ellen

1914 késő őszén kezdődött meg az Osztrák–Magyar Monarchia haláltánca a szerbiai hegyekben. A „disznópásztorok földje”, ahogy a korabeli propaganda emlegette, túl kemény diónak bizonyult a császári és királyi hadsereg számára. Nemhogy a háborúnak nem lett vége, mire a levelek lehullottak, de egyre kegyetlenebb és kétségbeesettebb harcok követték egymást a balkáni frontszakaszon. A szerb kézre került, főleg osztrák és magyar nemzetiségű katonákra pedig brutális kegyetlenségek vártak. Miért járt hatalmas veszteségekkel a szerbek elleni hadjárat? Mit írt Csáth Géza a naplójába a harcok idején? Milyen atrocitásokat követtek el egymással szemben a háborúzó felek?