Major Anita

Advent a kastélyban – A régi Magyarország elfeledett hangszeres zenéje

Izgatott telefonhívásokra kellett válaszolnia Jánosi András kutatónak, zenésznek autóvezetés közben, amikor december 14-én, advent harmadik vasárnapján a Mathias Corvinus Collegium Magyar Összetartozás Intézetének gödöllői rendezvényére araszoltunk a dugóban: „Már nem tudtam regisztrálni, betelt, merjek elindulni, nem teszik ki a szűrömet a koncertről?” – kérdezték aggódva a prímást rajongói, ismerősei.

Megbélyegzés vagy felmentés a részképességzavar megállapítása a tanuló számára?

Major Anita (az Öveges József Középiskola egykori magyartanára, a Mathias Corvinus Collegium Magyar Összetartozás Intézetének igazgatóhelyettese) egy volt övegeses diákjának megindító történetén keresztül világította meg, milyen nehézségeik, bizonytalanságaik és speciális igényeik lehetnek a diszlexiás diákoknak. Szólt arról is, hogy pedagógusként milyen kihívásokat és örömöket jelentett számára a diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás diákok tanítása.

Tündérkertészek – Ambrus Lajos és Kovács Gyula a Kárpát-medence ősi gyümölcshagyatékáról és Mátyás király kedvenc almájáról

Március 25-e, Gyümölcsoltó Boldogasszony napja a Kárpát-medencei magyarság piros betűs dátuma: hajdan feltehetően az egyetlen olyan Mária-ünnep volt, amelyet mindenütt megtartottak a Székelyföldtől a Göcsejig, ahol magyarok éltek, és magyarul imádkoztak. Társintézetünk, a Klímapolitikai Intézet a Magyar Környezetgazdálkodási és Vidékfejlesztési Társasággal, valamint az Agrárminisztériummal karöltve tavaly életre hívta a magyar gyümölcstájfajták napját, amelyet ugyancsak ezen a napon tartunk. A kezdeményezés célja a hazai gyümölcstermesztési hagyományok népszerűsítése és megőrzése. Mindennek úttörője Ambrus Lajos József Attila-díjas író, pomológiai kiadványok szerzője és Kovács Gyula Prima Primissima díjas és Makovecz Imre-díjas erdész, a régi magyar gyümölcsök gyűjtője, szakértője, akikkel Major Anita beszélgetett a Magyar Összetartozás Intézetének podcastjában.

Teleki Julianna grófnő: Még a legsötétebb években is büszkék voltunk arra, hogy kik vagyunk

Két fő bűne volt: hogy grófnő és hogy magyar. Erdélyben, a soviniszta kommunizmus korában egyikre sem volt bocsánat. Bár már gyerekként átélte az „osztályidegenek” pokoljárását, családja szétszóratását s a vagyon felprédálását, személye jól példázza, hogy az igaz arisztokratizmus nem elpusztítható.

Balassitól Jumurdzsákig

Eger csak kisebb vereség volt a törököknek, de megérti, hogy a magyaroknak ez miért nemzeti büszkeség. Török létére szenvedélyesen szereti, műveli és tolmácsolja a magyar kultúrát, olyan harcos költőt is megszólaltatva, mint a hódoltsági háborúk hőse, Balassi Bálint. Erdal Şalikoğlu szenvedélye a hídépítés: a török–magyar testvérkultúra felmutatása. A muzsikus, aki „civilben” reumatológus szakorvos, a szaz lant mestere. A Magyar Összetartozás Intézete is vendégül látta őt a két ország barátsági szerződésének századik évfordulójára emlékezve.