első világháború

Magyar hősök emlékezete

109 évvel ezelőtt, 1917-ben, amikor még véget sem ért az első világháború, Magyarországon már jogszabályt hoztak arról, hogy a háborúban elesett hősi halottak emlékét méltó módon kifejezésre kell juttatni és meg kell örökíteni az utókor számára. Az 1917. évi VIII. törvény célja az volt, hogy minden település állítson emléket saját hősi elhunytjainak, és az utókor számára is megőrizze azok emlékét, akik életüket adták a nemzetért.

Magyar katonák Bukarest utcáin

109 éve, 1916. december 6-án a központi hatalmak jó három hónap alatt rohanták le Romániát, elfoglalva annak fővárosát is.

"Merre van a magyar hazám?"

110 éve, 1915. november 10-én kezdődött meg a 4. isonzói csata, a csak néhány hónappal korábban hadba lépett Olaszország újabb véres és hiábavaló kísérlete arra, hogy áttörje az osztrák–magyar védelmi vonalakat, majd elfoglalja Triesztet és Ljubljanát – és akár egészen Bécsig meg Budapestig nyomuljon előre.

Szamár-sziget: pokol a paradicsomban

Szardínia Európa legősibb hagyományainak őrzője. És nekünk, magyaroknak nem csupán turistaparadicsom… Asinara – kalózfészekből a maffia börtönszigete. És magyar hadifoglyok szenvedésének helyszíne.

Hadifogoly magyarok – Szibériától Szardíniáig

Hogy miért kell rongyos hadifoglyok után kutatnunk, akik ráadásul már több mint egy évszázadnyi távolságra szakadtak tőlünk? Talán azért, mert ezek a rongyos nagy háborús katonák a mi nagyapáink és dédnagyapáink. Aztán azért is, mert kivesztek a magyar közemlékezetből. Pedig hazájukért szenvedtek és tartottak ki hősiesen – még a lágerekben is.

Meggondolatlanul és megfontolatlanul: katasztrofális hadjárat „kutya” Szerbia ellen

1914 késő őszén kezdődött meg az Osztrák–Magyar Monarchia haláltánca a szerbiai hegyekben. A „disznópásztorok földje”, ahogy a korabeli propaganda emlegette, túl kemény diónak bizonyult a császári és királyi hadsereg számára. Nemhogy a háborúnak nem lett vége, mire a levelek lehullottak, de egyre kegyetlenebb és kétségbeesettebb harcok követték egymást a balkáni frontszakaszon. A szerb kézre került, főleg osztrák és magyar nemzetiségű katonákra pedig brutális kegyetlenségek vártak. Miért járt hatalmas veszteségekkel a szerbek elleni hadjárat? Mit írt Csáth Géza a naplójába a harcok idején? Milyen atrocitásokat követtek el egymással szemben a háborúzó felek?

Hadifogoly magyarok a százhalombattai Barátság Kulturális Központban

Október 17-én nyílt meg Százhalombattán a Hadifogoly magyarok a nagy háborúban című első világháborús tárlat, amely egyedülálló módon mutatja be az elfeledett magyar „szürke rabok” szenvedéseit és áldozatvállalását. Margittai Gábor, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója nyitotta meg a kiállítást, amely november 12-ig látogatható.

A nagy háború százéves nyomában, 2. kötet – könyvbemutató

„A történelem folyamán minden háborúnak volt saját neve. Kivéve annak, amelyikről ez a könyv szól. Ezt nemes egyszerűséggel úgy hívták: a nagy háború.” Kerekasztal-beszélgetés Szalay-Berzeviczy Attila új könyvéről.

Regényes történelem: A Szamár-sziget szellemkatonái

Olaszországban, Szardínia partvidékén található Asinara, azaz a Szamár-sziget, amely a magyar történelemkutatás szempontjából rég elfeledett emlékeket őriz. Az első világháború idején, 1915 végén az Osztrák–Magyar Monarchia több tízezer katonáját szállították oda hadifogolyként. A mostoha körülmények és a járványok miatt nagyon kevesen maradtak csak életben és tértek haza szeretteikhez. Major Anita és Margitai Gábor e drámai témát dolgozta fel a 2014-ben megjelent Szamár-sziget szellemkatonái című könyvükben, a feltáró munkát a mai napig folytatva. A magyar katonák viszontagságos sorsáról beszélget a két szerző Farkas Szabolcs szerkesztővel a Kossuth rádió Regényes történelem című műsorában.

A történelmen átívelő emberi tragédiák megismerése erősítheti az emlékezetkultúránkat

Február 12-én, hétfő este teltházzal zajlott a „Hadifogoly magyarok a nagy háborúban” című kiállítás finisszázs rendezvénye, filmvetítéssel egybekötött szakmai esemény a pécsi Művészetek és Irodalom Házában. Az érdeklődők zsúfolásig megtöltötték a rendezvénytermet.

Szamár-sziget rabjai – filmvetítés, előadás és finisszázs

Filmbemutatóval és egy drámai kutatás bemutatásával zárul intézetünk Hadifogoly magyarok a nagy háborúban című kiállítása, amelyet az MCC pécsi képzési központja és a Magyar Összetartozás Intézete szervezett.

Hadifogoly magyarok Pécsen

Jelentős érdeklődés övezte az MCC pécsi képzési központja és a Magyar Összetartozás Intézete által szervezett Hadifogoly magyarok a nagy háborúban című kiállítás megnyitóját Pécsett, a Művészetek és Irodalom Házában 2024. január 17-én.

Hadifogoly magyarok a nagy háborúban

Gyóni Géza, Rákosi Mátyás, Kuncz Aladár, Nagy Imre – ami ezeket a neveket összeköti, az az első világháború nyugtalanító problémáinak egyik legdrámaibb, legtöbbeket érintő fejezete: a hadifogság. Kevés magyar család van, amelyiket ne sújtotta volna.