Jeney János György

Teleki Pál és az amerikai misszió

107 éve, 1919. január 15-én megérkezett Budapestre az Amerikai Egyesült Államok tényfeltáró missziója.

Magyar nevekről Dél-Afrikában

Dr. Jeney János, az MCC Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója a napokban tért haza a dél-afrikai Clarensben megrendezett nemzetközi szimpóziumról. A szimpózium központi témája a különböző nyelveken megjelenő helységnevek voltak.

A Szerémség a Szerb Királyság része lesz

A szerb kormány 1914. december 7-én kiadta a nisszai (niši) deklarációt, amely az összes „testvérük felszabadítását” deklarálta. Ez gyakorlatilag a délszláv állam megteremtését jelentette.

Magyar zászló a Szabadság-szobron

69 éve, 1956. november 18-án az Amerikai Egyesült Államokban élő magyarok fél órára kitűzték a magyar zászlót a Szabadság-szoborra New York-ban.

A Felvidék megszállása

107 éve, 1918. november 14-én, alig néhány nappal az első világháború befejezése után Csehszlovákia kimondta elszakadását az Osztrák–Magyar Monarchiától. Államalkotónak a csehszlovák nemzetet tekintette, amely csehekből és szlovákokból állt. Magyarországgal való közös határa ekkor még koránt sem volt pontosan meghatározva.

Klebelsberg, a hálózatépítő

150 éve, 1875. november 13-án született Klebelsberg Kunó, akinek legismertebb érdeme vallás- és közoktatási miniszterként végzett tevékenysége volt.

Halhatatlanok napja

1956. november 4-ig úgy tűnt, hogy győzött a forradalom, hivatalba lépett az ideiglenes magyar kormány, és létrejött a független Magyarország. A Szovjetunió látszólag megkezdte a csapatkivonást.

A Székelyföldtől Dél-Afrikáig: az 1956-os forradalom szétszórta, magyarságuk visszahozta őket

A Magyar Összetartozás Intézete október 22-én különleges előadással tiszteleg a forradalom emléke előtt. Egy olyan család történetét ismerhetik meg az érdeklődők, amely 1956-ban a kommunista megtorlás elől menekülve a világ déli csücskéig jutott, de magyarságát nem adta fel – így térhetett vissza két nemzedékkel később az ősök földjére.

A Székelyföldtől Dél-Afrikáig – Egy család útja 1956 után

1956 – az év, amely sok magyar családtörténetben kiforgatta négy sarkából a világot. A magyarság világnemzetté válásának egyik fontos állomása az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő politikai emigrációs hullám. Míg a legtöbb magyar Nyugat-Európába vagy az Amerikai Egyesült Államokba menekült a megtorlások elől, maroknyian Afrika déli csücskéig jutottak el. Visszaút nem volt: ha valaki hazatér, azt kivégezték volna.

A Székelyföldtől Dél-Afrikáig – Egy család útja 1956 után

1956 – az év, amely sok magyar családtörténetben kiforgatta négy sarkából a világot. A magyarság világnemzetté válásának egyik fontos állomása az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő politikai emigrációs hullám. Míg a legtöbb magyar Nyugat-Európába vagy az Amerikai Egyesült Államokba menekült a megtorlások elől, maroknyian Afrika déli csücskéig jutottak el. Visszaút nem volt: ha valaki hazatér, azt kivégezték volna.

A Székelyföldtől Dél-Afrikáig – Egy család útja 1956 után

1956 – az év, amely sok magyar családtörténetben kiforgatta négy sarkából a világot. A magyarság világnemzetté válásának egyik fontos állomása az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő politikai emigrációs hullám. Míg a legtöbb magyar Nyugat-Európába vagy az Amerikai Egyesült Államokba menekült a megtorlások elől, maroknyian Afrika déli csücskéig jutottak el. Visszaút nem volt: ha valaki hazatér, azt kivégezték volna.