1956 – az év, amely sok magyar családtörténetben kiforgatta négy sarkából a világot. A magyarság világnemzetté válásának egyik fontos állomása az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő politikai emigrációs hullám. Míg a legtöbb magyar Nyugat-Európába vagy az Amerikai Egyesült Államokba menekült a megtorlások elől, maroknyian Afrika déli csücskéig jutottak el. Visszaút nem volt: ha valaki hazatér, azt kivégezték volna.
Az 56-os menekültek egy része feleslegesnek érezte magyarsága megőrzését, így nem adta tovább anyanyelvét gyermekeinek. Dr. Jeney János Györgynek, a Magyar Összetartozás Intézete szenior kutatójának nagyszülei is 1956 után menekültek Dél-Afrikába, de úgy gondolták, azok után, hogy ők is nemzeti identitástudatot kaptak szüleiktől, azt kötelességük tovább adni. Így történhetett meg az, hogy bár kutatónk Dél-Afrikában született, hatéves koráig csak magyarul beszélt.
Előadásában bemutatja, az 1956-os forradalom és szabadságharc következményeként hogyan jutottak el ősei a Székelyföldről Dél-Afrikába, majd két nemzedékkel később ő hogyan tért vissza a Kárpát-medencébe: a felmenők oda menekültek a kommunista rendszer elől, dr. Jeney János György pedig vissza Magyarországra. Az előadó bemutatja továbbá, hogy miért fontos a magyarság megőrzése még akkor is, ha úgy tűnik, sosem térhetünk vissza őseink földjére.
Előadó: Dr. Jeney János György – az MCC Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója
Az eseményen történő részvétel ingyenes, azonban regisztrációhoz kötött.
Regisztráció: ITT