Székelyföld

„Ne féljetek, magyarok!”

36 éve, 1990. március 20-án ért tetőpontjára a romániai rendszerváltás legsúlyosabb etnikai konfliktusa: az 1990-es fekete március.

Másnak térkép e táj – A Magyar Összetartozás Intézetének mintaprogramja a Székelyföldön

Simó Márton író, újságíró (és immár szociográfus is) több mint egy évtizede járja a történelmi Udvarhelyszék falvait és vizsgálja az építkezési hagyományokban és szokásokban az utóbbi három évtizedben bekövetkezett változásokat. És ha már arra jár (egyfajta modern Orbán Balázsként vagy Bözödi Györgyként), szóba áll a települések vezetőivel, lakóival, történeteket jegyez le, dokumentálja azokat a változásokat, amelyek a rendszerváltás óta a helyiek gazdálkodási szokásaiban, életmódjában és életvitelében bekövetkeztek.

Egy báró, aki bankettek helyett a munkának szentelte életét

197 éve, 1829. február 3-án született Orbán Balázs magyar író, néprajzi gyűjtő, fotográfus, országgyűlési képviselő.

Egy forradalmi ábránd vértanúi

174 évvel ezelőtt, 1852. január 24-én leplezték le a székelyföldi Makk-féle összeesküvést.

Magyar nevekről Dél-Afrikában

Dr. Jeney János, az MCC Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója a napokban tért haza a dél-afrikai Clarensben megrendezett nemzetközi szimpóziumról. A szimpózium központi témája a különböző nyelveken megjelenő helységnevek voltak.

A Székelyföldtől Dél-Afrikáig: az 1956-os forradalom szétszórta, magyarságuk visszahozta őket

A Magyar Összetartozás Intézete október 22-én különleges előadással tiszteleg a forradalom emléke előtt. Egy olyan család történetét ismerhetik meg az érdeklődők, amely 1956-ban a kommunista megtorlás elől menekülve a világ déli csücskéig jutott, de magyarságát nem adta fel – így térhetett vissza két nemzedékkel később az ősök földjére.

A Székelyföldtől Dél-Afrikáig – Egy család útja 1956 után

1956 – az év, amely sok magyar családtörténetben kiforgatta négy sarkából a világot. A magyarság világnemzetté válásának egyik fontos állomása az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő politikai emigrációs hullám. Míg a legtöbb magyar Nyugat-Európába vagy az Amerikai Egyesült Államokba menekült a megtorlások elől, maroknyian Afrika déli csücskéig jutottak el. Visszaút nem volt: ha valaki hazatér, azt kivégezték volna.

A Székelyföldtől Dél-Afrikáig – Egy család útja 1956 után

1956 – az év, amely sok magyar családtörténetben kiforgatta négy sarkából a világot. A magyarság világnemzetté válásának egyik fontos állomása az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő politikai emigrációs hullám. Míg a legtöbb magyar Nyugat-Európába vagy az Amerikai Egyesült Államokba menekült a megtorlások elől, maroknyian Afrika déli csücskéig jutottak el. Visszaút nem volt: ha valaki hazatér, azt kivégezték volna.

A Székelyföldtől Dél-Afrikáig – Egy család útja 1956 után

1956 – az év, amely sok magyar családtörténetben kiforgatta négy sarkából a világot. A magyarság világnemzetté válásának egyik fontos állomása az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő politikai emigrációs hullám. Míg a legtöbb magyar Nyugat-Európába vagy az Amerikai Egyesült Államokba menekült a megtorlások elől, maroknyian Afrika déli csücskéig jutottak el. Visszaút nem volt: ha valaki hazatér, azt kivégezték volna.