Filmbemutatóval és pódiumbeszélgetéssel zárul intézetünk Hadifogoly magyarok a nagy háborúban című kiállítása, amely a debreceni Déri Múzeum közreműködésével valósult meg.

„Nemzeti himnuszunkat láthatom megelevenedni, amint Margittai Gábor és Major Anita a semmiből visszavarázsolt történetét követem, szenvedve végigélem. A felháborodás kétségbeesésével” – írja Kabdebó Lóránt irodalomtörténész a Szamár-sziget rabjai című dokumentumfilmről, amely egy rejtélyes szardíniai sziget ismeretlen és megdöbbentő magyar vonatkozásait mutatja be.

A szicíliai maffia rettegett börtönszigete volt a kilencvenes évek végéig, korábban terroristák és banditák büntetőtelepe. Ma lélegzetelállító szépségű turistaparadicsom a Földközi-tenger közepén, Szardínia legvadabb partvidékén. Aki Asinarára, az albínó szamarak földjére lép, nem gondolná, hogy magyar katonák csontjait rejti az „ördög szigete”. Százöt éve, az első világháborúban hadifogolytábor működött a gránitsziklák között, a külvilágtól elzárt tengeröblökben – leírhatatlan szenvedéseket okozva az osztrák–magyar hadsereg bakáinak. A szerb hadszíntéren fogságba esett katonákat nyolcszáz kilométeren át terelték a Balkánon, majd napokig marhaszállító gőzösök gyomrában hánykolódtak, mire Szardíniára értek. Szamár-szigeten folytatódtak a balkáni halálmars túlélőinek szenvedései.

A filmvetítés után dr. Margittai Gábor, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója, a kiállítás kurátora beszélget Száraz Miklós György babérkoszorús és József Attila-díjas íróval a balkáni halálmarsról, a fogságot túlélő nagyapákról és a táborok évszázadáról.

Regisztráció: ITT.