Lakatos Mihály

Habsburgként született, magyarként halt meg

250 éve, 1776. március 9-én született József nádor, akit az utókor a „legmagyarabb Habsburg” címmel illetett. És méltán.

Nyolc mondatért nyolc év börtön

97 esztendővel ezelőtt, 1929. március 7-én született Székely János író, költő, drámaíró és szerkesztő, az erdélyi és az egyetemes magyar irodalom kiemelkedő jelentőségű alkotója.

A horvátországi magyarság jelene és jövője

2026. február 27-én ismerkedési esttel vette kezdetét az MCC pécsi képzési központjában a Magyar Összetartozás Intézete által szervezett háromnapos, A horvátországi magyarság jelene és jövője című Tavaszi Akadémia Hétvége.

Másnak térkép e táj – A Magyar Összetartozás Intézetének mintaprogramja a Székelyföldön

Simó Márton író, újságíró (és immár szociográfus is) több mint egy évtizede járja a történelmi Udvarhelyszék falvait és vizsgálja az építkezési hagyományokban és szokásokban az utóbbi három évtizedben bekövetkezett változásokat. És ha már arra jár (egyfajta modern Orbán Balázsként vagy Bözödi Györgyként), szóba áll a települések vezetőivel, lakóival, történeteket jegyez le, dokumentálja azokat a változásokat, amelyek a rendszerváltás óta a helyiek gazdálkodási szokásaiban, életmódjában és életvitelében bekövetkeztek.

Össztűz alatt a kárpátaljai magyarság megmaradása

Pódiumbeszélgetés Lőrincz P. Gabriella kárpátaljai származású József Attila-díjas írónővel

Mátyás király és az igazság

583 éve, 1443. február 23-án született Hunyadi Mátyás, Magyarország egyik leghíresebb uralkodója.

A császár, aki a közjónak élt

236 évvel ezelőtt, 1790. február 20-án hunyt el II. József osztrák császár és magyar király.

A székely atyafi esete a fél disznóval – A magyar humor mint identitásunk alkotóeleme

Jókai írja A magyar néphumorról című akadémiai székfoglalójában (1859): „Oly gazdag és oly kiválólag sajátságos adománya a humorra ritka népnek van, mint a magyarnak.” Nagy regényírónk oly nagy becsben tartotta a humort, hogy fent említett előadásában azt is kijelentette: egész írói életművénél fontosabbnak tartja azt, hogy összegyűjtötte, az általa szerkesztett élclapokban közzé tette, és ilyen formában az utókorra hagyta „a magyar néphumor elszórt adalékait”.

Egy báró, aki bankettek helyett a munkának szentelte életét

197 éve, 1829. február 3-án született Orbán Balázs magyar író, néprajzi gyűjtő, fotográfus, országgyűlési képviselő.

Akinek a halálát Sissi is megkönnyezte

150 évvel ezelőtt, 1876. január 28-án hunyt el Deák Ferenc politikus, „a haza bölcse”.

Rugósdiból foci

125 évvel ezelőtt, 1901. január 19-én alakult meg a Magyar Labdarúgók Szövetsége.

„A Magyar Akadémiának mondania kell valamit”

160 évvel ezelőtt, 1865. december 11-én ünnepi közgyűléssel („ünnepélyes közüléssel”, ahogy akkor mondták) avatták fel a Magyar Tudományos Akadémia székházát.

Előbb véres csillag, majd félhold

175 évvel ezelőtt, 1850. december 10-én hunyt el Bem József, az 1848–49-es magyar szabadságharc lengyel tábornoka.

A nemzeti identitás forrásvidéke: magyar nyelv, magyar humor, magyar film, magyar összetartozás címmel tartotta meg a Magyar Összetartozás Intézete őszi kurzusát Miskolcon

2025. december 1-én vette kezdetét az MCC miskolci képzési központjában a Magyar Összetartozás Intézete által szervezett négynapos „A nemzeti identitás forrásvidéke: magyar nyelv, magyar humor, magyar film, magyar összetartozás” című Őszi Akadémiai kurzus.

Az összetartozás elbukott vizsgája

21 évvel ezelőtt, 2004. december 5-én buktuk el a Trianon óta első alkalommal kiírt nemzeti összetartozási vizsgát.

Napóleon előmozdítja a magyar nyelv ügyét

220 esztendővel ezelőtt, 1805. november 28-án sikerült elérnie az Országgyűlésnek, hogy a bécsi udvar engedélyezze a magyar nyelv használatát a közigazgatásban.

Egy anya, aki gyermeke halálát kívánta

325 esztendeje, 1700. november 25-én látta meg a napvilágot Bethlen Sámuelnek, Kis-Küküllő vármegye főispánjának és borsai Nagy Borbálának a negyedik gyermeke. Mivel Katalin napján született, a leánygyermek, akit az utókor majd Árva Bethlen Kataként ismer meg, értelemszerűen ezt a nevet kapja a keresztségben a vallásos szülőktől.

Víg november – szomorú november: az évszázad mérkőzése

72 évvel ezelőtt, 1953. november 25-én hajnalban nagy napra virradt a magyar labdarúgás, igaz: egészen délutánig kellett várni, hogy ez kiderüljön.

A visszavásárolt ágyú

177 évvel ezelőtt, 1848. november 16-án jelentette ki Sepsiszentgyörgyön, Háromszék Honvédelmi Bizottmányának gyűlésén Gábor Áron, hogy: „Lészen ágyú!” Az utókor szereti a lelkesítő, lekerekített történeteket, és szeret kedvenc hősei szájába aforizmaszerű, azaz kevés szóval sokat mondó kijelentéseket adni.

Hervadó magyar nyelv?

„Szívemnek nagy örömével írhatom, hogy hazánk Naggyai közzűl igen sokan hajlanak immár a’ Magyar Nyelv bé hozására.”

Agyon lettek lőve

81 évvel ezelőtt, 1944. november 9-én lőtték tarkón keretlegények további huszonegy társával együtt a Rábca-parti Abda község határában a magyar irodalom kiválóságát, Radnóti Miklós költőt.

Mentés másként – vagy sehogy

36 évvel ezelőtt, 1989. november 8-án Őszi István külügyminiszter-helyettes bekérette Traian Pop román nagykövetet, és tiltakozó jegyzéket nyújtott át neki.

A magyar humor mint identitásunk alkotóeleme

A székely atyafi esete a fél disznóval – a magyar humor mint identitásunk alkotóeleme címmel tartott előadást Lakatos Mihály, az MCC Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója kedd este Zentán, a kis zsinagógában.

A székely atyafi esete a fél disznóval – a magyar humor mint identitásunk alkotóeleme, Szabadka

Mennyire vagyunk humorosak mi, magyarok? Ha bennünket, magyarokat kérdeznek, a válasz: nagyon. Hiszen ki ne hallott volna a székely anekdotákról, a népi tréfákról, a pesti viccről vagy éppen a „sztendáposok” seregéről? De vajon más népek is ezt gondolják rólunk? Vajon a humorérzék tényleg a zsigereinkben van, valóban része nemzeti identitásunknak?

A székely atyafi esete a fél disznóval – a magyar humor mint identitásunk alkotóeleme, Zenta

Mennyire vagyunk humorosak mi, magyarok? Ha bennünket, magyarokat kérdeznek, a válasz: nagyon. Hiszen ki ne hallott volna a székely anekdotákról, a népi tréfákról, a pesti viccről vagy éppen a „sztendáposok” seregéről? De vajon más népek is ezt gondolják rólunk? Vajon a humorérzék tényleg a zsigereinkben van, valóban része nemzeti identitásunknak?

Humorában él a nemzet?

Nyelvében él a nemzet, mondotta Széchenyi István. Ezt nem vitatja, inkább alátámasztja az alábbi beszélgetés az MCC Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatójával, Lakatos Mihállyal arról, hogy a humor legalább ilyen fontos identitásképző elem.

A székely atyafi esete a fél disznóval – a magyar humor mint identitásunk alkotóeleme

Mennyire vagyunk humorosak mi, magyarok? Ha bennünket, magyarokat kérdeznek, a válasz: nagyon. Hiszen ki ne hallott volna a székely anekdotákról, a népi tréfákról, a pesti viccről vagy éppen a „sztendáposok” seregéről? De vajon más népek is ezt gondolják rólunk? Vajon a humorérzék tényleg a zsigereinkben van, valóban része nemzeti identitásunknak?

A székely atyafi esete a fél disznóval – a magyar humor mint identitásunk alkotóeleme

Mennyire vagyunk humorosak mi, magyarok? Ha bennünket, magyarokat kérdeznek, a válasz: nagyon. Hiszen ki ne hallott volna a székely anekdotákról, a népi tréfákról, a pesti viccről vagy éppen a „sztendáposok” seregéről? De vajon más népek is ezt gondolják rólunk? Vajon a humorérzék tényleg a zsigereinkben van, valóban része nemzeti identitásunknak?

Humor – a magyarok adománya?

Péntek délután népes közönség előtt kezdődött az MCC Feszten a Magyar Összetartozás Intézetének Humorban nem ismerek tréfát! című pódiumbeszélgetése. A résztvevők kedvenc viccének, anekdotájának elmesélésével indult a beszélgetés, ami máris a megfelelő hangulati regiszterbe helyezte a humorra mindvégig fogékonynak bizonyuló közönséget.

Humorban nem ismerek tréfát!

A humor több mint szórakozás: pszichológiai, társadalmi és neurológiai jelenség, amely formálja kapcsolatainkat és önképünket. És mennyire vagyunk humorosak mi, magyarok? Vajon a humorérzék tényleg a zsigereinkben van, valóban része nemzeti identitásunknak?

Kárpátalja: a magyar élet legnehezebb és legfájdalmasabb pontja

„A kárpátaljai magyarság helyzete a Kárpát-medencei magyar élet legnehezebb és legfájdalmasabb pontja, és itt van a legkisebb esélye, hogy a felhők rövid távon eltűnjenek” – jegyezte meg a MÁÉRT 2023. novemberi ülésén Orbán Viktor miniszterelnök, és a jóslat fájdalmasan beigazolódott. 2025. június 24-én délután az MCC nyíregyházi képzési központjának Kálvin téri székházában népes közönség előtt tartotta meg a kárpátaljai magyarság múltjáról és jelenéről szóló előadását Lakatos Mihály, a Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója és Lőrincz P. Gabriella József Attila-díjas kárpátaljai költőnő.

Szemben az árral

Bözödújfalu története tipikusan olyan történet, amelyet – ha népünk a múlt század második felében nem adta volna fel végleg a balladaszerzés nemes hagyományát – késő korok folkloristái ballada formájában gyűjtöttek volna be a nép ajkáról. De feladta, és ebben elévülhetetlen szerepük volt a kommunistáknak, akik módszeresen verték szét az érkezésükig még jószerivel érintetlenül élő és viruló paraszttársadalmat. Mint ahogy elévülhetetlen a szerepük Bözödújfalu sorsának tragikus végkifejletében is. A 2024-ben felavatott Összetartozás temploma azonban múlt és túlélő emlékezet erejét mutatja.

A székely atyafi esete a fél disznóval – a magyar humor mint identitásunk alkotóeleme

Mennyire vagyunk humorosak mi, magyarok? Ha bennünket, magyarokat kérdeznek, a válasz: nagyon. Hiszen ki ne hallott volna a székely anekdotákról, a népi tréfákról, a pesti viccről vagy éppen a „sztendáposok” seregéről? De vajon más népek is ezt gondolják rólunk? Vajon a humorérzék tényleg a zsigereinkben van, valóban része nemzeti identitásunknak?

A székely atyafi esete a fél disznóval – a magyar humor mint identitásunk alkotóeleme

Mennyire vagyunk humorosak mi, magyarok? Ha bennünket, magyarokat kérdeznek, a válasz: nagyon. Hiszen ki ne hallott volna a székely anekdotákról, a népi tréfákról, a pesti viccről vagy éppen a „sztendáposok” seregéről? De vajon más népek is ezt gondolják rólunk? Vajon a humorérzék tényleg a zsigereinkben van, valóban része nemzeti identitásunknak?

Európai ügynek kellene lennie a nemzeti kisebbségek védelmének

A nemzeti kisebbségek védelmének európai ügynek kellene lennie, és nem belügynek – hívta fel a figyelmet Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri különmegbízottja, főtanácsadója hétfőn Budapesten A nemzeti kisebbségek védelme az Európai Unióban című kötet bemutatójával egybekötött pódiumbeszélgetésen.

Miért nem „kisebbségbarát” az Európai Unió? – Pódiumbeszélgetés a nemzeti kisebbségek védelméről

105 évvel Trianon és 21 évvel az Európai Unóhoz való csatlakozásunk után még mindig ott tartunk, hogy magyarokat vernek a Kárpát-medencében, amiért magyarul beszélnek. Abban az Európai Unióban, amely elvileg értékként tekint többnemzetiségű, többkultúrájú, többnyelvű és többvallású mivoltára. Abban az Európai Unióban, amelynek határain belül minden nemzet (még a németek is) kisebbség.

A székely atyafi esete a fél disznóval – a magyar humor mint identitásunk alkotóeleme

Mennyire vagyunk humorosak mi, magyarok? Ha bennünket, magyarokat kérdeznek, a válasz: nagyon. Hiszen ki ne hallott volna a székely anekdotákról, a népi tréfákról, a pesti viccről vagy éppen a „sztendáposok” seregéről? De vajon más népek is ezt gondolják rólunk? Vajon a humorérzék tényleg a zsigereinkben van, valóban része nemzeti identitásunknak?

A székely atyafi esete a fél disznóval – a magyar humor mint identitásunk alkotóeleme

Mennyire vagyunk humorosak mi, magyarok? Ha bennünket, magyarokat kérdeznek, a válasz: nagyon. Hiszen ki ne hallott volna a székely anekdotákról, a népi tréfákról, a pesti viccről vagy éppen a „sztendáposok” seregéről? De vajon más népek is ezt gondolják rólunk? Vajon a humorérzék tényleg a zsigereinkben van, valóban része nemzeti identitásunknak?

A székely atyafi esete a fél disznóval – a magyar humor mint identitásunk alkotóeleme

Mennyire vagyunk humorosak mi, magyarok? Ha bennünket, magyarokat kérdeznek, a válasz: nagyon. Hiszen ki ne hallott volna a székely anekdotákról, a népi tréfákról, a pesti viccről vagy éppen a „sztendáposok” seregéről? De vajon más népek is ezt gondolják rólunk? Vajon a humorérzék tényleg a zsigereinkben van, valóban része nemzeti identitásunknak?

Jókai 200 - A Librettó vendégei: Constantinovits Milán és Lakatos Mihály

A Librettó vendégei Constantinovits Milán, az MCC szakmai főigazgató-helyettese és Lakatos Mihály, a Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója, akikkel Sipos Szilvia és Pató Márton műsorvezetők beszélgetnek a Jókai-életmű korszerűségéről.