Lakatos Mihály

A székely atyafi esete a fél disznóval – a magyar humor mint identitásunk alkotóeleme

Mennyire vagyunk humorosak mi, magyarok? Ha bennünket, magyarokat kérdeznek, a válasz: nagyon. Hiszen ki ne hallott volna a székely anekdotákról, a népi tréfákról, a pesti viccről vagy éppen a „sztendáposok” seregéről? De vajon más népek is ezt gondolják rólunk? Vajon a humorérzék tényleg a zsigereinkben van, valóban része nemzeti identitásunknak?

A székely atyafi esete a fél disznóval – a magyar humor mint identitásunk alkotóeleme

Mennyire vagyunk humorosak mi, magyarok? Ha bennünket, magyarokat kérdeznek, a válasz: nagyon. Hiszen ki ne hallott volna a székely anekdotákról, a népi tréfákról, a pesti viccről vagy éppen a „sztendáposok” seregéről? De vajon más népek is ezt gondolják rólunk? Vajon a humorérzék tényleg a zsigereinkben van, valóban része nemzeti identitásunknak?

Jókai 200 - A Librettó vendégei: Constantinovits Milán és Lakatos Mihály

A Librettó vendégei Constantinovits Milán, az MCC szakmai főigazgató-helyettese és Lakatos Mihály, a Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója, akikkel Sipos Szilvia és Pató Márton műsorvezetők beszélgetnek a Jókai-életmű korszerűségéről.

A székely atyafi esete a fél disznóval – a magyar humor mint identitásunk alkotóeleme

Mennyire vagyunk humorosak mi, magyarok? Ha bennünket, magyarokat kérdeznek, a válasz: nagyon. Hiszen ki ne hallott volna a székely anekdotákról, a népi tréfákról, a pesti viccről vagy éppen a „sztendáposok” seregéről? De vajon más népek is ezt gondolják rólunk? Vajon a humorérzék tényleg a zsigereinkben van, valóban része nemzeti identitásunknak?

Jókai 200 – Lakatos Mihály a halványuló klasszikusokról

Kétszáz éve született Jókai Mór, akit az olvasóközönség már életében bálványozott, és akinek az életműve azóta a klasszikus magyar irodalom ékköve. Úgy tűnik azonban, hogy a klasszikusokat ma már ritkábban forgatjuk, hogy jelentőségük a digitális korban mintha elhalványult volna. Mi ennek az oka, egyáltalán: tanítható-e és olvasható-e ma Jókai? Az évforduló alkalmából erről beszélgetett Rónai Egon Lakatos Mihállyal, intézetünk szenior kutatójával.

Az arany ember húsz oldalon

Jókai Mór munkássága olyan szellemi örökség, amely kultúránk, nemzeti azonosságtudatunk kitörölhetetlen része. 2025-öt az író születésének 200. évfordulója alkalmából Jókai-emlékévvé nyilvánította az Országgyűlés. A tanácskozás meghívott vendégei – Constantinovits Milán, az MCC szakmai főigazgató-helyettese, pedagógus, Császtvay Tünde művelődés- és irodalomtörténész, L. Simon László József Attila-díjas író, valamint Lakatos Mihály, a Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója, író – a jeles regényíró és életműve előtt tisztelegve, de (nem) olvasásának, „korszerűségének” XXI. századi dilemmáival is szembenézve fejtették ki a témával kapcsolatos véleményüket a szép számban megjelent érdeklődő előtt.

A legolvasottabb magyar író vagy „taníthatatlan” őskövület?

200 évvel ezelőtt, 1825. február 18-án született Komáromban Jókai Mór. Az író munkássága olyan szellemi örökség, amely kultúránk, nemzeti azonosságtudatunk kitörölhetetlen része. 2025-öt Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából emlékévvé nyilvánította az Országgyűlés. A jeles regényíró előtt tisztelegve, de (nem) olvasásának, „korszerűségének” XXI. századi dilemmáival is szembenézve Constantinovits Milán, az MCC szakmai főigazgató-helyettese, pedagógus, Császtvay Tünde művelődés- és irodalomtörténész, L. Simon László József Attila-díjas író, valamint Lakatos Mihály, a Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója, író beszél és beszélget a Jókai-életmű időszerűségéről és identitásteremtő szerepéről.

Lakatos Mihály: Magyar identitástudatunknak meghatározó része az irodalom

Magyar identitástudatunknak mindig is fontos része volt az irodalom. Különösen igaz ez az erdélyi magyarságra, amely a történelem során számos alkalommal került olyan helyzetbe, hogy küzdenie kellett a megmaradásáért. Milyen szerepük volt az íróknak és egyáltalán az irodalomnak a közösségben? Erről beszélünk a Magyar Kultúra Napján. Az este a Mandinerrel – a mai házigazda Juhász Zsolt, vendége Lakatos Mihály író, költő, műfordító, a Mathias Corvinus Collegium Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója.

Nemzetárulás: elévülhet-e a december 5-i népszavazás bűne? – Ez itt a kérdés

Húsz évvel ezelőtt december 5-én tartottak ügydöntő népszavazást a kettős állampolgárság kérdésében. A referendum kimenetele, de főképp az azt megelőző kampány súlyos sebeket ejtett mind a határontúli magyarokon, mind az itthon élőkön. Megbocsátható-e a magyart magyar ellen uszító kampány?

Senki nem képes kívülről nemzedékké formálni egy társaságot

Mi az irodalom? Ezt a kérdést tettük fel Lakatos Mihály költő-írónak. A válasz persze már nem ilyen egyszerű, de az MCC Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója az irodalmat dupla fenekű fogalomként írta le, ami sok mindent megmagyaráz. Lakatos Mihály a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. programkoordinátoraként többek között a fiatal költők és írók nemzedékké formálásáról, illetve az irodalom intézményesítéséről is mesélt.

A magyar nyelv napjára

„S. O. S.! A magyar nyelv kiált segítségért. Ha nem hallgatjuk meg, elpusztul. […] Mind rosszabbul beszélünk és írunk, azaz lassanként megöljük a nyelvet.” Éppen száznyolcvan éve, 1844. november 13-án vált a magyar nyelv államnyelvvé, felváltva a latint és a németet a törvényhozásban, a közigazgatásban és az oktatásban. 2011-ben az Országgyűlés ezt a napot választotta a magyar nyelv napjának, amikor nemzeti identitásunk alapját ünnepeljük. De van-e okunk a felhőtlen örömre?

Miként jutottunk el az „erdélyi véreink”-től a „románozásig”?

A kommunizmus időszakában vált sajnálatos „divattá”, hogy a Magyarországra érkező külhoni magyarokat lerománozták, leszlovákozták, leszerbezték, leosztrákozták. A téma vonzerejét és a nemzetrészek közötti kapcsolatok kibeszéletlenségét jól mutatta, hogy Lakatos Mihályt, intézetünk szenior kutatóját és Nagy Koppány Zsolt írót telt ház várta az MCC debreceni képviseletén, az Aranybikában október 14-én.

Határok és hatások: történelem, irodalom, identitás

„A Trianon utáni határhúzásokkal magyar családok milliói kerültek más országok területére, ami nemcsak politikai, hanem társadalmi és kulturális kihívások elé is állította ezeket a közösségeket" — mutatott rá az MCC debreceni képzési központjában tartott előadásán Lakatos Mihály, a Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója és Nagy Koppány Zsolt József Attila-díjas író.

„Románok” és „táposok” – helycserés támadás, avagy ismerik-e egymást a magyar nemzetrészek?

A kommunizmus regnálása idején, majd a rendszer bukása utáni időszakban is gyakran megtörtént, de még napjainkban is előfordul, hogy a Magyarországra érkező erdélyi, felvidéki, kárpátaljai stb. magyarokat az anyaország lakói románként, szlovákként, ukránként stb. aposztrofálták/aposztrofálják. Számos kérdés merül fel a jelenség kapcsán: honnan indultunk, hogyan jutottunk idáig, hogyan és merre léptünk tovább? Erről beszélget Nagy Koppány Zsolt József Attila-díjas író és Lakatos Mihály, a Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója.

Össztűz alatt – A kárpátaljai magyarság megmaradása az orosz–ukrán háború tükrében

Kárpátalján sohasem volt könnyű magyarnak lenni, de talán sosem volt annyira nehéz, mint az elmúlt évtizedben. Magyarország miniszterelnöke nem véletlenül jegyezte meg a Magyar Állandó Értekezlet 2023. évi ülésén, hogy „a kárpátaljai magyarság helyzete a Kárpát-medencei magyar élet legnehezebb és legfájdalmasabb pontja, és itt van a legkisebb esélye, hogy a felhők rövid távon eltűnjenek”.

Honnan jöttek a románok, hová mentek a dákok?

Tabudöntő könyv született a román nép születéséről. Maga a kötet szerzője is román.

Tabudöntögető könyv a román nép születéséről

Lakatos Mihály, a Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója tanulmányt írt Dan Alexe román nyelvész könyvéről, amelyben a szerző a nyelvészet és a józan ész könyörtelen eszközeivel cáfolja a dákoromán kontinuitás elméletét. A tanulmányban szó esik magáról a szerzőről és a Dan Alexe által közölt, nyelvészeti bizonyítékokkal bőségesen alátámasztott román származáselméletről is.

Össztűz alatt – A kárpátaljai magyarság megmaradása az orosz–ukrán háború tükrében

A kijevi parlament által elfogadott 2017. évi oktatási törvény a magyar nyelvű oktatás lehetőségeit, a 2019. évi ukrán nyelvtörvény az anyanyelv hétköznapi használatát korlátozta drasztikusan, a 2022. február 24-én kitört orosz–ukrán háború pedig nemcsak a békés élet, hanem lassan a szülőföldön maradás lehetőségeitől is megfosztja Kárpátalja magyar közösségét.

Óvatosan tippel Párizsra a Nemzet Sportolója

Az olimpiai bajnok kenus, Vaskuti István a vízi élet jellemformáló erejéről, a Wichmann Tamáshoz fűződő barátságáról, az olimpia bojkottjáról is beszélt az MCC rendezvényén.

A nemzeti maximum – Pódiumbeszélgetés Vaskuti Istvánnal

2024. április 26-án 17 órától pódiumbeszélgetés volt az MCC Scrutonban Vaskuti Istvánnal, a Nemzet Sportolójával, olimpiai, tízszeres világ- és tizennyolcszoros magyar bajnok kenussal, edzővel, sportvezetővel. A meghívott vendég beszélgetőtársa Lakatos Mihály, az MCC Magyar Összetartozás Intézetének kutatója volt.

Össztűz alatt – A kárpátaljai magyarság megmaradása az orosz–ukrán háború tükrében

A kijevi parlament által elfogadott 2017. évi oktatási törvény a magyar nyelvű oktatás lehetőségeit, a 2019. évi ukrán nyelvtörvény az anyanyelv hétköznapi használatát korlátozta drasztikusan, a 2022. február 24-én kitört orosz–ukrán háború pedig nemcsak a békés élet, hanem lassan a szülőföldön maradás lehetőségeitől is megfosztja Kárpátalja magyar közösségét.

Erdélyi irodalom és a közösség szolgálata

Lakatos Mihály József Attila-díjas költő, író, műfordító, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Magyar Összetartozás Intézetének kutatója és Dimény H. Árpád költő, műfordító, a Székely Hírmondó napilap egykori vezető szerkesztője voltak a meghívottjai annak a beszélgetésnek, melyet Szemet szóért – Erdélyi írók a közösség szolgálatában címmel az MCC szervezésében tartottak a sepsiszentgyörgyi Fidelitas Szálló konferenciatermében.

A nemzeti maximum: futball-Eb és olimpia – Pódiumbeszélgetés Vaskuti Istvánnal

Mint négyévente rendesen, idén is a labdarúgó-Európa-bajnokság és az olimpia az esztendő két kiemelt sporteseménye. Sőt a jelzőt talán el is hagyhatjuk: e két világverseny mindenkit elér, mindenkit megszólít.

Szemet szóért – Erdélyi írók a közösség szolgálatában

„Hivatástudattal sokan bírnak, írók kevesen vannak” – szólt Szemlér Ferenc szigorú ítélete a transzilvanista írókkal szemben a Jelszó és mítosz (A második erdélyi nemzedék) című, Erdélyi Helikonban megjelent 1937-es írásában. Lakatos Mihály író, az MCC Magyar Összetartozás Intézetének kutatója és Simó Márton prózaíró, szerkesztő, az Élő Székelyföld Munkacsoport létrehozója történeti kitekintéssel keresik arra a választ, hogy lehet-e és kell-e a közösség szolgálatába állítani az irodalmat.

Szemet szóért – Erdélyi írók a közösség szolgálatában

„Hivatástudattal sokan bírnak, írók kevesen vannak” – szólt Szemlér Ferenc szigorú ítélete a transzilvanista írókkal szemben a Jelszó és mítosz (A második erdélyi nemzedék) című, Erdélyi Helikonban megjelent 1937-es írásában. Lakatos Mihály író, az MCC Magyar Összetartozás Intézetének kutatója és Dimény H. Árpád költő, műfordító, a Székely Hírmondó napilap vezető szerkesztője történeti kitekintéssel keresik arra a választ, hogy lehet-e és kell-e a közösség szolgálatába állítani az irodalmat.

Ha nem úszol, meghalsz

Az ember, amikor elmegy egy sporteseményre, a legritkább esetben végez kutatásokat a soron lévő meccsel kapcsolatban, és még ritkábban tekinti át a sportág történetét a kezdetektől napjainkig. Feltéve, hogy nem szakkommentátor, mert akkor viszont már-már létfontosságú, hogy legyenek kéznél statisztikák, múltbéli eredmények és intim kis „színesek”, amelyekkel kitöltheti azt az időt, amely alatt a pályán lévő sportemberek alibiznek vagy ahogy szaknyelven mondják: „ölik a játékot”.

A Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozatával díjazták Lakatos Mihályt

2024. március 14-én Dr. Sulyok Tamás államfő a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést adományozta munkatársunknak, Lakatos Mihálynak. Lakatos Mihály József Attila-díjas költő, író, műfordító, az MCC Magyar Összetartozás Intézetének kutatója az állami kitüntetést a magyar kultúrát gazdagító, kimagasló írói és műfordítói életműve elismeréseként kapta. A Pesti Vigadóban megtartott ünnepségen az elismerést Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter és Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára adta át.

Kell-e az irodalmat a közösség szolgálatába állítani?

Az irodalom közösségformáló szerepéről szervezett beszélgetést a Mathias Corvinus Collegium (MCC). A szerda délutáni Szemet szóért – Erdélyi írók a közösség szolgálatában című eseményen Karácsonyi Zsolt költő, a Helikon főszerkesztője és az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke, valamint Lakatos Mihály író, költő, műfordító, az MCC Magyar Összetartozás Intézetnek kutatója osztotta meg gondolatait arról, hogy a történelem során milyen szerepet vállaltak magukra az írók és költők, valamint milyen hatással volt mindez a közösségre. A kérdés nyitva maradt: lehet-e – vagy kell-e egyáltalán – az irodalmat a közösség szolgálatába állítani?

Szemet szóért – Erdélyi írók a közösség szolgálatában

„Hivatástudattal sokan bírnak, írók kevesen vannak” – szólt Szemlér Ferenc szigorú ítélete a transzilvanista írókkal szemben a Jelszó és mítosz (A második erdélyi nemzedék) című, Erdélyi Helikonban megjelent 1937-es írásában. Lakatos Mihály író, az MCC Magyar Összetartozás Intézetének kutatója és Karácsonyi Zsolt költő, a Helikon főszerkesztője és az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke történeti kitekintéssel keresik arra a választ, hogy lehet-e és kell-e a közösség szolgálatába állítani az irodalmat.