Látkép

A sötétségből a fénybe (1989–1990)

Erdély magyarságának 1990 elején kinyílt a világ. Ekkorra már könnyen meg lehetett szerezni a szabad mozgást biztosító útlevelet, amellyel át lehetett végre utazni Magyarországra. Legtöbbeknek, kiváltképp Nagyvárad felől az első állomás általában Biharkeresztes és Berettyóújfalu volt. Két helyszín, amely a világ közepét jelentette. Ezek testesítették meg a mennyei Magyarországot, amelyet addig csak elbeszélésekből ismertek, és a televízióban láttak – már amikor volt otthon áram, és nem zavarták a vételt az erre „szekusítottak”. Az erdélyi magyarok forradalom utáni első magyarországi élményeiről kevés tanulmány született. Ezt az űrt pótolja az alábbi beszámoló, amely első kézből, a forradalmat átélt iskolás szemszögéből tárja elénk a katartikus napokat.

Régi nagy magyar telek

Ma már lassan olyan a havas téli táj a trianoni Magyarországon, mint a fehér holló. A Kárpát-medence fehérlő magashegységei viszont most is reményt sugároznak a régi képeslapokon keresztül, hogy egyszer csak nálunk is leeshet a friss hó. Amely talán nem olvad el olyan könnyen, mint a jégszobrok a Dobsinai barlangban.

Pannóniák, Hungáriák, Koronák: a magyar elegancia bástyái

A magyarországi szállodavilág régebben nem a tájidegen multinacionális hotelhálózatokról szólt, vagy a tovább élő szocreálról, hanem a magyar eleganciáról. A jellegzetes hazai életérzést sok híres szálláshely a nevében is hordozta. Ilyen volt többek között Szatmárnémeti csillaga, a Pannónia Szálló, amelynek példás, korhű külső felújítása nemrég fejeződött be.

Fiume és a magyar tenger

„Ottjártunkkor ma is érezzük magunkénak Fiumét, hiszen ide sosem a horvát Rijekába érkezik lélekben a magyar utazó. Kiváltképp az, aki be tudja fogadni a régi képeslapokból áradó megkérdőjelezhetetlen magyar múltat” – megfogadtam egy évvel ezelőtt leírt soraimat, és a nyár végén személyesen is megcsodáltam a jelenkori Fiumét és Abbáziát. Jó néhány régi mesélő képeslap is útitársammá szegődött, helyszíneiket újrafotóztam.

Selmecbánya a magasban

Mai mércével mérve nehéz felfogni, milyen gazdagságot és stabilitást biztosított a Magyar Királyságnak egykoron Selmecbánya és a többi felvidéki bányaváros. Pedig tisztában kell lennünk azzal, hogy az itteni ezüst- és aranylelőhelyek évszázadokon át az ország legfontosabbjának számítottak. Másfelől Selmec, a Felvidék ékköve fontos szerepet játszott az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc történetében is, ami talán még annyira sincs beépülve a köztudatba.

Jókai Mór Magyarországa

Kétszáz esztendeje született a Kárpát-medencei magyar összetartozás egyik legjelentősebb képviselője, írófejedelmünk: Jókai Mór. Regényei mellett „szerelmes” tájleírásai döbbentik rá csak igazán a honi olvasót, hogy milyen nagyszerű és földrajzilag is hatalmas országban élt Torockótól a Hortobágyon és a Tátrán át a Balatonig. Jókai születésének jubileuma, valamint a régi Magyarországot keresztülszelő utazásai előtt tiszteleg most Látkép című sorozatunk olyan antik képeslapokkal, amelyek akkor láttak napvilágot, amikor nagy írónk is élt még, sőt a rajtuk megörökített helyszíneken ő maga is megfordult.

Nemzettudatunk tükörcserepei

Tizenöt éve kutatom a Kárpát-medencei képeslapok történetét, identitásmegőrző tulajdonságait. Munkáimban arra sarkallom az embereket, hogy óvják, őrizzék meg ezeket a kordokumentumokat. Mert e kicsiny és sebezhető, ám súlyos korszakokat átélt papírdarabok nemcsak emlékeztetnek a történelmi, egységes Magyarországra, de hordozzák is erkölcsi kötelességünket. Azt, hogy Kárpát-medencében gondolkozzunk, ne határsávokban.

Kemény üzenet érkezett Európa sírásóinak

A Magyar Összetartozás Intézetének Látkép című sorozatában Balázs D. Attila írt tanulmányt arról, hogy mit üzen a múlt Európa sírásóinak.

Pillanatképek Fiumétől Lembergig

A Magyar Összetartozás Intézete a közelmúltban indította el Látkép című sorozatát. Az ismeretterjesztő tanulmányok főként régi képeslapok alapján próbálják bemutatni és feleleveníteni a magyar múltat és örökséget. Balázs D. Attila nagyváradi származású újságíró nyilatkozott erről az érdekes sorozatról.

Fiume ma is őrzi a magyar múltat

Megjelent az MCC Magyar Összetartozás Intézete Látkép című sorozatának 6. része. Balázs D. Attila író, újságíró friss tanulmánya a legnyugatibb magyar városba, Fiumébe röpíti az olvasót régi képeslapok segítségével.

Lemberg, Báthory utca

Lapozgatom a 2010-ben, Budapesten kiadott Kárpátalja – Lemberg és Csernovic útikönyvet. A térségről ez ma az egyik „legfrissebb” bédekker, amelyben a fülszöveg még azt hirdeti, hogy: „Az elmúlt években kisebb gazdasági csoda történt Kárpátalján.” Ezt, a főként turizmusra épített előremenetelt törte meg a két éve kirobbant háború – annak minden puskaporos előzményével együtt. Két éve, március 13-án érte az első orosz légicsapás az ugyancsak nyugat-ukrajnai Lemberget.

Verespatak magyar öröksége

„Már megszoktam, hogy miniszterelnökként nekem nyújtják be a számlát a mások ostobasága miatt” – nyilatkozta Marcel Ciolacu román miniszterelnök egy sajtóértekezleten a napokban. Verespatak bányaprojektje ugyanis újra terítékre került: a kanadai Gabriel Resources vállalat busás kártérítésre tart igényt a kitermelés meghiúsulása miatt. Balázs D. Attila sorozatának első írása az egykor szebb napokat látott erdélyi kisvárosba kalauzolja el olvasóinkat.