Péntek délután népes közönség előtt kezdődött az MCC Feszten a Magyar Összetartozás Intézetének Humorban nem ismerek tréfát! című pódiumbeszélgetése. A résztvevők kedvenc viccének, anekdotájának elmesélésével indult a beszélgetés, ami máris a megfelelő hangulati regiszterbe helyezte a humorra mindvégig fogékonynak bizonyuló közönséget.
Nemesi Attila Lászlónak köszönhetően szó esett a humor fogalmának koronként el-eltérő értelmezéséről, míg Vida Péter színművész arról beszélt, hogy a műsor Karinthytól származó címadó mondata az ő értelmezésében arra utal: senki nem léphet humoros előadással közönség elé úgy, hogy figyelmen kívül hagyja az igényesség kritériumát.
Az előadók elemezték a humor szerepét a mindennapi életben, a családban, a párkapcsolatokban, és kitértek arra is, hogy van-e különbség a nemek humora, humorérzéke között. Lakatos Mihály, intézetünk szenior kutatója szerint a tények arra utalnak, hogy a nők elsöprő többsége jó humorérzékű társra vágyik, míg a férfiaknál e kritérium egyáltalán nem jelenik meg az elvárások között. Mindazonáltal, mondta Vida Péter, a nemek humorérzéke azonos, nincsenek külön férfiaknak és külön nőknek szánt viccek.
A politikai életben, a politikusok beszédeiben megjelenő anekdoták kapcsán a résztvevők megállapították, hogy a humor hatékony üzenettovábbítási eszköz, és a közönség politikai szimpátiától függetlenül kedvezően fogadja.
A továbbiakban szóba kerültek a különféle népek humora közötti eltérések, amelyek Nemesi Attila László szerint leginkább a nyugati kultúrkör népeinek és a távol-keleti népek humora közt mutatkoznak meg a legmarkánsabban.
Végezetül arról is szó esett, hogy Jókai milyen nagyra tartotta a magyar nép humorát, mondván: „Oly gazdag és oly kiválólag sajátságos adománya a humorra ritka népnek van, mint a magyarnak.”
