„A kárpátaljai magyarság helyzete a Kárpát-medencei magyar élet legnehezebb és legfájdalmasabb pontja, és itt van a legkisebb esélye, hogy a felhők rövid távon eltűnjenek” – jegyezte meg a MÁÉRT 2023. novemberi ülésén Orbán Viktor miniszterelnök, és a jóslat fájdalmasan beigazolódott. 2025. június 24-én délután az MCC nyíregyházi képzési központjának Kálvin téri székházában népes közönség előtt tartotta meg a kárpátaljai magyarság múltjáról és jelenéről szóló előadását Lakatos Mihály, a Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója és Lőrincz P. Gabriella József Attila-díjas kárpátaljai költőnő.

Lakatos Mihály prezentációjában vette számba mindazon történelmi eseményeket, amelyek a magyarságot a honfoglalástól napjainkig ehhez a külhoni régióhoz kötik történelmileg, kulturálisan és érzelmileg egyaránt. Szó esett a honfoglaláshoz köthető Vereckei-hágóról, Zrínyi Ilonáról, „Európa legbátrabb asszonyáról” és fiáról, II. Rákóczi Ferencről, az 1939. március 15-én kezdődött visszafoglalási hadműveletről és természetesen a kárpátaljai magyarságot is sújtó orosz–ukrán háborúról is. Az utolsó megbízható, 2001. évi népszámlálási statisztika még gyarapodó magyar közösségre utalt Kárpátalján, ám az utóbbi évtized történelmi-politikai fejleményei gyökeres és negatív előjelű változásokat okoztak e közösség életében.

 

Lőrincz P. Gabriella előadásában aggasztó fejleményekről számolt be. Hogy kamaszkorú fiúgyermekét biztonságba helyezze, jóakarói tanácsára még 2018-ban az anyaországba költözött, és azóta sem nyílt lehetősége arra, hogy Kárpátalján maradt rokonait meglátogassa, vagy hazatérjen a tulajdonában lévő beregszászi ingatlanba. Rokonai közül is többen elestek a háborúban, mások meg a kényszersorozások elöl bujkálva próbálnak életben maradni.

A költőnő az ismerősei és mások által mesélt megrázó történetekből 2024-ben novelláskötetet jelentetett meg Történetek az árnyékból címmel, amelyből a Kossuth Rádió rádiójátékot készített, és amelyből ezúttal a nyíregyházi közönség is kapott ízelítőt.

 

Az előadás végén a közönség téma iránti érdeklődése számos kérdésben nyilvánult meg, és mint kiderült: nemcsak a régió közelsége, hanem a nemzeti összetartozás érzéséből fakadó mélységes aggodalmak okán is.