A Magyar Összetartozás Intézete az idei téli táborban is megtisztelő feladatot vállalt: a tavalyihoz hasonlóan a nyitó nap esti rendezvényét szervezte és valósította meg. Mint a „Törököt fogtam, nem ereszt” című program felelőse, Major Anita intézetigazgató-helyettes bevezetőjében elmondta: a magyar történelmet, identitásunkat és emlékezetpolitikai viszonyainkat a középkortól egészen napjainkig alapjaiban határozza meg a törökökhöz, a mindenkori török birodalomhoz való viszony.
A Mohács500 emlékév messze túlmutat önmagán, hiszen Mohács ugyan csak egy hősies csatavesztés volt, kudarcában is heroikus, azonban a török hódoltság új pályára helyezte történelmünket, és hatásai elértek Trianonig, és ha mélyebben belegondolunk, akár a jelenkorig.
De a törökök a magyar identitás szempontjából nem csak Mohácsot és a hódoltságot jelentik. Egymás kultúrájának bűvkörében élünk, aminek nagyon mélyek a gyökerei – ennek a török–magyar viszonynak a szép ambivalenciájáról is szólt a pódiumbeszélgetés Erdal Şalikoğluval és Bársony Bálinttal.
Major Anita bemutatta a fellépő művészeket, a vendég jogán előbb dr. Erdal Şalikoğlu isztambuli lantművészt, műfordítót, költőt, „civilben” reumatológus szakorvost, fizikoterapeutát, akinek több mint három évtizede szenvedélye a török–magyar hídépítés: a testvérkultúra felmutatása, identitásunk közös pontjainak nyomatékosítása; s akinek teljesítményét számos rangos kitüntetéssel, díjjal elismerte a magyar állam is. Az igazgatóhelyettes úgy fogalmazott: Erdal az a török ember, aki karácsonykor köszönti a keresztény világot a Facebookon, március 15-e és október 23-a kapcsán nyíltan ünnepli a magyar szabadsághősöket. Felidézte húsz évvel ezelőtti megismerkedésüket: egy dél-anatóliai magyar eredettudatú faluban, Macarköyben székely kaput állított fel a mecset és az Atatürk-szobor közvetlen közelében egy székely küldöttség, itt hallotta először zenélni Erdal Şalikoğlut Major Anita és Margittai Gábor; utóbbi a Mi a madzsar? című könyvében fel is dolgozta ezt az élményt, de már a MÖI igazgatójaként megjelent Fantomfájdalom – Van-e szabadulás nemzeti traumáink fogsásából? című új művében is helyet kapott egy Erdallal frissen készített beszélgetés. Az intézetigazgató-helyettes arról faggatta a „tiszteletbeli magyar” isztambuli művészt, hogy:
- miből eredeztethető ez a szenvedélyes vonzódás kultúránkhoz;
- miért érezte fontosnak az Egri csillagok lefordítását török nyelvre;
- hogyan lehet harcos katonaköltők verseit énekelni békésen magyarul és törökül;
- hol alapozódott meg határtalan toleranciája;
- milyen filozófia áll embersége mögött?
Bársony Bálint az „ősi Kárpát-medencei rezgések” kutatója és továbbgondolója. A szaxofonművészt, Erkel Ferenc-, Artisjus- és Fonogram-díjas zeneszerzőt, hangterapeutát, az Operettszínház dalszerzőjét, a Magyar Rhapsody Projekt vezetőjét is lelkesen fogadta a mintegy ötszáz fős diákközönség. Bársony Bálint negyedszázada van a zenei pályán, a Back II Black szaxofonosaként vált ismertté, most az általa alapított MRP-ben játszik tárogatón, népi fúvós hangszereken, tekerőlanton, dobokon. Major Anita arra volt kíváncsi:
- hogyan talált rá krisztusi korban, 33 évesen „ősapáink útjára”;
- miért és milyen gyökeres változás történt az életében;
- milyen filozófia áll a tudatos váltás mögött?
Bársony Bálint beszámolt nepáli hangtál-expedíciójáról, amelynek keretében eljutott Takasera maghar faluba, ahol hasonló kulturális-életmódbeli párhuzamokat tapasztalt, mint Erdal Macarköyben. Beszélt a jurtájában tartott hangfürdőkről, és kiemelte a gyermekeknek szánt hangszersimogató programot is.
A pódiumbeszélgetés második felében Major Anita a rendezvény kissé provokatív címéből kiindulva a török–magyar múlt problematikusságára utalt, és arról kérdezte a művészeket, ők hogyan látják:
- a törökök szerepét hazánkban;
- rokonságról vagy rokonszenvről van szó;
- kardes=testvér vagy „török gyerek megvágta, magyar gyerek gyógyítja”?
Erdal Şalikoğlu a pozitívumokat sorolta, az építkezést hangsúlyozta, és megjegyezte szellemesen, hogy inkább ő fogott magyart, s az nem ereszti.
Bársony Bálint mesélt „az ősi íjfeszítő testvérnépeknél” tapasztalt fogadtatásról, hiszen útjain eljutott más olyan keleti népekhez is, amelyek testvérként gondolnak a magyarokra.
A beszélgetést zenei betétek illusztrálták.
A Magyar Összetartozás Intézete kiállítással is készült a téli táborra: dr. Margittai Gábor és Major Anita Törökjárás – Közös mítoszok birodalma – Anatólia magyar szemmel című fotókiállítását tekinthették meg a tábor egész ideje alatt a résztvevők.
Megkoronázta az estet a Magyar Rhapsodi Projekt Erdal Şalikoğlu vendégművésszel kiegészült koncertje. Bársony Bálint és csapata csak a teljes hőfokon előadott produkciót ismeri, ami meghozta gyümölcsét: megtapsoltatta, megénekeltette a közönséget még a nehéz nap végén is.
