A Csemadok megalapításának 75. évfordulóját ünnepelte a Csemadok Pozsonyi Városi Választmánya 2024. szeptember 20-án a pozsonyi Prímási Palota Tükörtermében. Intézetünk a Hungaricus együttes és barátai műsorát mutatta be a gyönyörű, történelmi jelentőségű helyen.
A nagy múltú palota tükörterme (amely a korábbi századokban számos neves személyiséget látott már vendégül a falai között, köztük az 1805. évi pozsonyi béke aláírására érkezett Talleyrand francia külügyminisztert vagy éppen az áprilisi törvényeket itt aláíró V. Ferdinánd Habsburg császárt, de Széchenyi István gróf is e teremben ajánlotta fel birtokainak egyévi jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására) ezúttal az ugyancsak jelentős múlttal és eredményekkel büszkélkedő szervezet, a Csemadok által az évforduló alkalmából átadott kitüntetések és elismerések helyszíne volt. Jutott elismerés a szervezet kiemelkedő jelentőségű munkát végző tagjainak és a Csemadokkal együttműködő partnereknek egyaránt.
A díjátadást követő kulturális műsort az MCC Magyar Összetartozás Intézete biztosította a jelenlévők számára. A műsor felvezetéseként Lakatos Mihály, az intézet szenior kutatója köszöntötte a megjelenteket, bemutatta a fellépő zenekar tagjait és partnereiket, valamint röviden vázolta az elhangzó dallamcsokor történelmi és zenetörténeti hátterét.
Jánosi András népzenész zenekara, a Hungaricus együttes és meghívott barátaik a kuruc kor muzsikáját elevenítették fel több tételben – Dudás Dávid táncprodukciójával „fűszerezve”. Az adott kor jellegzetes hangszerein (hegedű, koboz, citera, duda, furulya, dob) életre keltett XVII-XVIII. századi dallamok a közönség érzelmeit is „életre kelthették”, mert a jelenlévők a sikeres produkcióknak kijáró vastapssal jutalmazták az előadást.
A koncert igazán „hazatalált” Pozsonyban. Jánosi András ugyanis összehasonlító kutatásai során olyan megállapításra jutott, amely átírhatja tudásunkat a magyar népzene és műzene kapcsolódásáról – és bölcsőjéről. A kéziratos gyűjtemények átvizsgálása azt igazolta, hogy az erdélyi és partiumi falvakban megmaradt hangszeres zenei hagyomány az egész Kárpát-medencét magában foglaló történelmi Magyarország zenéjének maradványa.
A dallamok újbóli és bővebb áttanulmányozása még érdekesebb és fontosabb felismeréshez vezetett: a Magyarországon valamikor általánosan ismert hangszeres zenének az évszázadokon át viszonylagos nyugalomban élő Felvidéken kicsiszolódott változata az, amely a Partiumban és Erdélyben tovább tudott élni egészen az utóbbi időkig. Nagy valószínűséggel állítható, hogy annak a tánczenének a dallamanyaga, valamint stílusa élt tovább a Mezőség, a Székelyföld, a Marosvidék, illetve a Partium falvainak hangszeres zenéjében, amelyikre annak idején Thököly és Rákóczi kurucai is táncoltak. Jánosi András e felfedezés illusztrálására olyan műsort állított össze, amely ebben a formában most volt hallható először.
