Esemény
Magyarok tűzvonalban – Első világháborús hadifoglyok emlékezete Szardíniától Szibériáig (előadás és filmvetítés)
Gyóni Géza, Rákosi Mátyás, Kuncz Aladár, Nagy Imre – ami ezeket a neveket összeköti, az az első világháború nyugtalanító problémáinak egyik legdrámaibb, legtöbbeket érintő fejezete: a hadifogság. Kevés magyar család van, amelyiket ne sújtotta volna.
2024.
nov.
21.
17:00
Köszöntő
Mi a magyar? Ki a magyar? Mi volt és mi lesz a magyar? Évszázadok óta visszhangzanak ezek a dilemmák a honi szellemi térben – hol a nemzeti ébredést serkentve és közösségi önképünket csiszolva, hol viszálykodó, meddő vitákat gerjesztve, hol dacos önvédelmi képességeket fejlesztve. De minden dilemma, viszály, dac mögött ott áll a rendíthetetlen tény: az a nemzeti és sorsközösség a Kárpát-medencében, amely annyi balszerencse közt, kulturális és politikai függetlenségében annyiszor megtépázva, sokszor még teljes pusztulásra ítélve is megmaradt – mégis megmaradt. Hogy mi ez a makacs meg- és összetartó erő, hogy mit jelent a XXI. század Európájában és globális világrendjében magyarnak lenni és maradni, hogy ez milyen kihívásokkal, feladatokkal, veszélyhelyzetekkel jár, és hogy milyen távlatai lehetnek a korszerű nemzeti azonosságtudatnak – ezeknek a kérdéseknek a kutatására hozta létre a Mathias Corvinus Collegium a Magyar Összetartozás Intézetét.
Hiszen minden magyarra szükség van.
Publikációk
Mi öli meg a magyar nyelvet?
Éppen száznyolcvan éve, 1844. november 13-án vált a magyar nyelv államnyelvvé, felváltva a latint és a németet a törvényhozásban, a közigazgatásban és az oktatásban. 2011-ben az Országgyűlés ezt a napot választotta a magyar nyelv napjává, amikor nemzeti identitásunk alapját ünnepeljük. De van-e okunk a felhőtlen örömre? Lakatos Mihály írása.
Mit üzennek a békeidők Európa sírásóinak?
Történelmi időket élünk, 2024 végéig Magyarország tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. De mit mutatnak fel a boldogult békeidők régi képeslapjai nekünk, uniós polgároknak abból a korból, amikor még távol volt az államszövetség, mely mára mély árkokkal szabdalt?
Románia ötezer éve, avagy hogyan lopták el a magyarok a román géneket (is)?
A Hunyadi című filmsorozat cannes-i bemutatója előtt érdekes írás jelent meg a nagy múltú Adevărul című román napilap portálján Matei Blănaru, a Bukaresti Tudományegyetem doktorandusza tollából a filmről és annak kapcsán a „zsákmányszerző” magyar politikáról. Eszmefuttatás szerbek és magyarok szemérmetlen összeesküvéséről Románia ellen.
Miért nem beszél Hunyadi János románul?
A napokban mutatják be Cannes-ban, Európa egyik legrangosabb televíziós eseményén, a MIPCOM CANNES premierjén a Hunyadi című történelmi sorozatot. Közvetlen szomszédságunkban is kiélezett figyelem övezi a Bán Mór regényfolyama alapján készült alkotást.
Az aradi remény lapjai
Október 6-án, az aradi vértanúk emléknapján Kárpát-medence-szerte megemlékeztünk az 1848–49-es polgári forradalmunk és szabadságharcunk leverése után kivégzett aradi tizenháromról. A 175 évvel ezelőtt történt események misztériumát a nehéz évtizedeket túlélő antik aradi magyar képes levelezőlapok mindmáig hűen őrzik.
Magyar világok Kárpátalján
A huszadik század elején nyomtatott „kárpátaljai” képeslapok – idézőjelesen, hiszen a Trianon előtti időkben ilyen magyar közigazgatási egység nem létezett – még ma is ontják magukból az információkat a magyar múltról, amelyből a jövőben is lehet majd építkezni.
Fiume, a legnyugatibb magyar város
Fiume, a mai Rijeka mostanában már nem tartozik kiemelt célpontjaink közé, ám a magyar tengerhajózás bölcsőjéről pazar képeslapok sokasága született az első világháborúig, amikor a Balaton sem számított a magyar Riviérának. Fiume-Rijeka ma is megér egy látogatást.Projektek
Podcast
Forradalmárok honfoglalása – Gazsó Dániel a nyugati magyar szigetekről és az ötvenhatosok unokáiról
Az 1956. november 4-én hajnalban kezdődő szovjet invázióval a nemzet elbukta a szabadságharcot. Ám a káosz rövid időre lehetőséget adott magyarok százezreinek arra, hogy Nyugaton kezdjenek új életet. Hogy alakult a nyugati magyar közösségek sorsa és számaránya 1956 után? És hogy viszonyul az amerikai magyarság ma a soron lévő elnökválasztáshoz?Film
Bál a kastélyban
2023 őszén Nagykárolyban, a román–magyar határtól néhány kilométerre összegyűltek az erdélyi magyar főnemesek, hogy a Károlyiak lovagvárában bálozzanak. De a nagykárolyi kastélybál több volt mulatságnál: jól mutatta, hogy a rendszerváltás után született fiatal arisztokratanemzedék egyre határozottabb hangot üt meg. Egyre sürgetőbben fogalmazza meg kérdéseit identitásáról, társadalmi szerepéről, múltjának, családtörténetének sikeres és kudarcos mozzanatairól – valamint traumáiról. Arról, hogyan lehet és kell arisztokratának megmaradni a XXI. században.Film
Erdély és Románia „nagy egyesülése” 100
Erdély történelmi szíve a magyaroknak, Nagy-Románia központja, a „másik főváros” a románoknak. Gyulafehérvárt törésvonalak szelik át, ami 2018. december 1-jén különösen megmutatkozott. Erdély elcsatolása, azaz a mai Románia megszületése centenáriumán menekültek az erdélyi magyarok a városból – mi viszont minden figyelmeztetés ellenére éppen oda tartottunk, hogy hosszú ideig egyedüli magyarként forgassunk a kék-sárga-piros forgatagban, szóra bírva emlékezőket és ünneplőket. Egy évezred vagy egy évszázad határozza meg ma Gyulafehérvár arculatát? Gyász vagy diadal?Kiállítás
Hadifogoly magyarok a nagy háborúban
Kiállításunkon nem kívánjuk enciklopédikus ismereteit nyújtani az első világégés hadifogolytáborainak. Sokkal inkább arcokhoz, személyiségekhez, sorsokhoz közelebb hajolni, arra kérve látogatóinkat, hallgassák meg a soha el nem mondott, soha ki nem beszélt történeteket. Azokét, akikért nem szólt a harang.Események
2024.
okt.
22.
17:00
Tiltott kastélyok nyomában – Székesfehérváron (Filmvetítéssel)
Mi vár egy erdélyi főnemesi családra, amelynek tagjai visszaszerezték ugyan a történelmi „ingatlant”, ám a hozzá tartozó birtokokat a legkeservesebb jogi hercehurcával sem sikerül?
2024.
okt.
14.
17:00
„Románok” és „táposok” – helycserés támadás, avagy ismerik-e egymást a magyar nemzetrészek?
A kommunizmus regnálása idején, majd a rendszer bukása utáni időszakban is gyakran megtörtént, de még napjainkban is előfordul, hogy a Magyarországra érkező erdélyi, felvidéki, kárpátaljai stb. magyarokat az anyaország lakói románként, szlovákként, ukránként stb. aposztrofálták/aposztrofálják. Számos kérdés merül fel a jelenség kapcsán: honnan indultunk, hogyan jutottunk idáig, hogyan és merre léptünk tovább?
2024.
okt.
3.
18:00
Művészet és identitás – A kultúra identitásformáló ereje
A Scruton Közösségi Tér gondozásában működő Scruton Hub szervezésében októberben nyílik meg az Identitásunk változó alakzatai - nemzet, család, vallás című fotó- és irodalmi kiállítás, amelyen az Aquinói Szent Tamás Közéleti Egyesület által életre hívott pályázatra beérkezett egyedülálló művek legjobbjai tekinthetők meg. A tárlat fókuszában az identitás áll, amely a nemzet, család és vallás hármas egysége köré épül.Médiamegjelenések
Padlót fogtak a románok a Hunyadi-sorozat miatt
Magyar Nemzet
Cikk
2024. 10. 29.
Románia ötezer éve, avagy hogyan lopták el a magyarok a román géneket (is)? címmel közölt cikket a Magyar Összetartozás Intézete, amellyel folytatja a Hunyadi-filmmel kapcsolatos román véleményekről szóló elemző sorozatát.
Feol Podcast - Vendégünk Margittai Gábor, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója
FEOL
Rádió
2024. 10. 23.
Podcaststúdiónk és Bokányi Zsolt vendége Margittai Gábor, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója, író, dokumentumfilm-rendező, szerkesztő volt, aki izgalmas előadással készült a Mathias Corvinus Collegium székesfehérvári képzési központjának aktuális eseményén.
Kult-óra: Margittai Gáborral beszélgetett Rónai Egon
Spirit FM
Rádió
2024. 10. 25.
Erdélyről, turizmus és identitás kérdéseiről, a műemlékek fenntarthatóságáról, a főnemesi kultúra újjáéleszthetőségéről.
Miként jutottunk el az „erdélyi véreink”-től a „románozásig”?
MÖI
Cikk
2024. 10. 25.
A kommunizmus időszakában vált sajnálatos „divattá”, hogy a Magyarországra érkező külhoni magyarokat lerománozták, leszlovákozták, leszerbezték, leosztrákozták. A téma vonzerejét és a nemzetrészek közötti kapcsolatok kibeszéletlenségét jól mutatta, hogy Lakatos Mihályt, intézetünk szenior kutatóját és Nagy Koppány Zsolt írót telt ház várta az MCC debreceni képviseletén, az Aranybikában október 14-én.
Hadifogoly magyarok a százhalombattai Barátság Kulturális Központban
MÖI
Cikk
2024. 10. 21.
Október 17-én nyílt meg Százhalombattán a Hadifogoly magyarok a nagy háborúban című első világháborús tárlat, amely egyedülálló módon mutatja be az elfeledett magyar „szürke rabok” szenvedéseit és áldozatvállalását. Margittai Gábor, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója nyitotta meg a kiállítást, amely november 12-ig látogatható.