Bálint József
A magyar történelem egyik legellentmondásosabb napja
2026. április 11.
85 évvel ezelőtt, 1941. április 11-én a magyar honvédség megtámadta Jugoszláviát, és bevonult a Délvidék területére.
Diadal álruhában
2026. március 28.
428 évvel ezelőtt, 1598. március 28-án éjszaka Adolf von Schwarzenberg és Pálffy Miklós csapatai cselvetéssel visszafoglalták Győr várát a töröktől.
„Ne féljetek, magyarok!”
2026. március 20.
36 éve, 1990. március 20-án ért tetőpontjára a romániai rendszerváltás legsúlyosabb etnikai konfliktusa: az 1990-es fekete március.
Új zászló Pozsonyban
2026. március 14.
87 évvel ezelőtt, 1939. március 14-én alakult meg a szlovákok első állama.
A felvidéki magyarság máig sajgó sebei
2026. február 27.
80 évvel ezelőtt, 1946. február 27-én írták alá a csehszlovák–magyar lakosságcsere-egyezményt, amely a magyarság számára a 20. századi közép-európai történelem egyik legfájdalmasabb fejezete.
A világjáró kassai polgár tragédiája
2026. február 21.
37 évvel ezelőtt, 1989. február 21-én hunyt el Márai Sándor, a 20. századi magyar irodalom egyik legerőteljesebb és legkövetkezetesebb hangja.
Aki ellenségei tiszteletét is kivívta
2026. február 7.
93 évvel ezelőtt, 1933. február 7-én hunyt el Apponyi Albert gróf, vallás és oktatási miniszter, korának legnagyobb hatású politikusa.
A legbátrabb magyar város
2026. január 29.
Az első világháborút követően a csehek a békeszerződés aláírásáig minél nagyobb területet szerettek volna elszakítani Magyarországtól. 1919-ben olyannyira benyomultak hazánk területére, hogy január 15-én már az Ipoly folyón átkelve elfoglalták Balassagyarmatot és annak környékét is.
Egy ország, két király
2026. január 21.
495 éve, 1531. január 21-én Visegrádon Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János fegyverszüneti egyezményt kötött.
A nyugattal szemben a hűséget választották…
2025. december 14.
1921. december 14-e tette Sopront a hűség városává 104 éve, ugyanis ezen a napon kezdődött meg az a három napig tartó népszavazás, amelynek keretében Sopron és környékének lakói dönthettek saját sorsukról, hovatartozásukról.
Magyar katonák Bukarest utcáin
2025. december 6.
109 éve, 1916. december 6-án a központi hatalmak jó három hónap alatt rohanták le Romániát, elfoglalva annak fővárosát is.
Magyaroknak gyász, románoknak ünnep
2025. december 1.
1918. december 1-e mind a magyar, mind a román történelem sorsfordító napja – csak ellentétes előjellel. Ezen a napon zajlott ugyanis a gyulafehérvári román nagygyűlés, ami kimondta Erdély, a Bánság és a Partium Romániához csatolásának szándékát.
„Kis munkának” indult, de valójában évekre vagy örökre szólt...
2025. november 25.
1944 augusztusában kezdetét vette Magyarország szovjet megszállása.
Összetartozásunk jelképe, a Lánchíd
2025. november 20.
176 éve, 1849. november 20-án ünnepélyes keretek között átadták Magyarország első állandó kőhídját a Duna felett. A Lánchíd építését Széchenyi István kezdeményezte még 1832-ben a Hídegylet létrehozásával, felismerve Buda és Pest egyesítésének szükségességét, és azt, hogy összeköttetés nélkül nincs modern magyar jövő.
Piros-fehér-zöld – erő, hűség, remény
2025. november 19.
Milyen természetes és megkérdőjelezhetetlen ma, hogy ezek a magyar föld színei. Nem volt ez azonban mindig így – a magyar trikolornak, a címernek és magának a három színnek is hosszú útja volt a napjainkban használt zászló- és címerváltozatokig.