Felvidék

Felvidéki galaxisok

Új csillagászati év, táguló (és szűkülő) világegyetemek. Kevesen tudják, hogy a magyar tudománytörténet egyik arkhimédeszi pontja a felvidéki falu, Ógyalla. Ma Hurbanovo néven Szlovákia tudománytörténetének arkhimédeszi pontja...

Régi nagy magyar telek

Ma már lassan olyan a havas téli táj a trianoni Magyarországon, mint a fehér holló. A Kárpát-medence fehérlő magashegységei viszont most is reményt sugároznak a régi képeslapokon keresztül, hogy egyszer csak nálunk is leeshet a friss hó. Amely talán nem olvad el olyan könnyen, mint a jégszobrok a Dobsinai barlangban.

A Felvidék megszállása

107 éve, 1918. november 14-én, alig néhány nappal az első világháború befejezése után Csehszlovákia kimondta elszakadását az Osztrák–Magyar Monarchiától. Államalkotónak a csehszlovák nemzetet tekintette, amely csehekből és szlovákokból állt. Magyarországgal való közös határa ekkor még koránt sem volt pontosan meghatározva.

Kassán megint magyar katonák...

„A város, mely előző este sokáig nem tudott nyugovóra térni – a nagy székesegyház tornyát magyar színeket sugárzó lámpákkal világították ki, az utcákon mindenfelé lecsavarták a gázlámpák üvegkupakját, s a gáz fáklyaszerűlánggal lobogott a novemberi este hűvös szélfúvásában, álmatlan, boldog izgalommal készült a mai napra."

Kassától a Tátráig, Szepsiben

Milyen történelemhamisítási tendenciák sújtják a Kárpát-medencei magyarságot, és mit tehetünk ellenük – dr. Margittai Gábor intézetigazgató a Magyar7-nek nyilatkozott.

Megmaradásunk alapja a szülőföldhöz való ragaszkodás

Megmaradásunk alapja a szülőföldhöz való ragaszkodás – hangsúlyozta Margittai Gábor, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója vasárnap Szepsiben, a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott megemlékezésen.

A régi Magyarország elfeledett hangszeres zenéje – A Hungaricus együttes és barátai koncertje pódiumbeszélgetéssel

Milyen szerepet játszhatott a Felvidék – mely több évszázadig viszonylagos szélcsendet élvezett a történelmi viharokban – a magyar népzenekincs megőrzésében és exportálásában? Azaz a nemzeti folytonosság és magyar összetartozás fenntartásában, kiterjesztésében. Milyen forradalmi felfedezést tehet egy eltökélt zenerégész, talán át is írva tudásunkat az erdélyi és partiumi népzene eredetéről?

Kassától a Tátráig – Hogyan hódítja el a külhoni magyarság tereit a történelemhamisítás?

Emlékünnepség Szepsi főterén, az összetartozás fájánál és dr. Margittai Gábor intézetigazgató előadása.

Barbárok Kassán – Balassa Zoltán a felvidéki végvárosokról, a visszatemetett avarokról és a Márai-paradoxonról

Balassa Zoltán messze nem Kassán született, de ma közel sem találni olyan embert, aki nála kassaibb lenne. Márpedig kassainak lenni – ezt jól tudjuk Márai Sándortól – nem puszta városlakói lét, hanem különleges létforma. Mint Márai írja: „Életem legszebb, igaz és emberi, európai emlékeit annak a magyar végvárosi, polgári kultúrának köszönhetem, melynél különbet aztán később a világban sem találtam.” Márai Kassájához hasonlóan Balassa Zoltán Kassája is végvárosi, de már nem magyar, annak csak mélyszórvány; hogy polgári-e a maga 230 ezresre duzzasztott lélekszámával és lakótelepi szlömösödésével, az is nagy kérdés. Ami viszont biztos, hogy Kassa és Balassa Zoltán élete jó fél évszázada elválaszthatatlan. Ahogy valaki fogalmazott: ő a „felvidéki mindenes, aki Kassa városához tartozik”. Margittai Gábor beszélgetett a helytörténésszel.

Selmecbánya a magasban

Mai mércével mérve nehéz felfogni, milyen gazdagságot és stabilitást biztosított a Magyar Királyságnak egykoron Selmecbánya és a többi felvidéki bányaváros. Pedig tisztában kell lennünk azzal, hogy az itteni ezüst- és aranylelőhelyek évszázadokon át az ország legfontosabbjának számítottak. Másfelől Selmec, a Felvidék ékköve fontos szerepet játszott az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc történetében is, ami talán még annyira sincs beépülve a köztudatba.

Kassa, a skizofrén város

Kassa magyarsága – alig néhány kilométerre határainktól – az egyik legveszélyeztetettebb és legdrámaibb múltú mélyszórványunk, amely napi harcot folytat azért, hogy ne tűnjön el végleg. Major Anita és Margittai Gábor dokumentumfilmje a megmaradtak tudathasadásáról, asszimiláció elleni harcáról és a város ismert és kevésbé ismert zugairól.

Jókai Mór Magyarországa

Kétszáz esztendeje született a Kárpát-medencei magyar összetartozás egyik legjelentősebb képviselője, írófejedelmünk: Jókai Mór. Regényei mellett „szerelmes” tájleírásai döbbentik rá csak igazán a honi olvasót, hogy milyen nagyszerű és földrajzilag is hatalmas országban élt Torockótól a Hortobágyon és a Tátrán át a Balatonig. Jókai születésének jubileuma, valamint a régi Magyarországot keresztülszelő utazásai előtt tiszteleg most Látkép című sorozatunk olyan antik képeslapokkal, amelyek akkor láttak napvilágot, amikor nagy írónk is élt még, sőt a rajtuk megörökített helyszíneken ő maga is megfordult.

Magas-Tátra, magyar Tátra

Mit jelent nekünk, magyaroknak a világ legkisebb magashegysége, síturisták és hegymászók paradicsoma? És jelent-e eleget?

A megmaradás helyei

Árpád-kori templomok és kassai magyar mélyszórvány – a megmaradás helyei és stratégiái. Őszi kutatóút és kurzus az Egyetemi Program és a Roma Tehetség Program diákjaival a Felvidéken. Intézetünk kisfilmje.

Ha egy nemzet megtagadja a múltját, megtagadja a jövőjét is

Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója köszöntőjében úgy fogalmazott, az újonnan létrehozott intézetük egyik fő célja annak a kérdéskörnek a kutatása, hogy „mi a magyar”.