Margittai Gábor

MCC Sepsiszentgyörgyi képzési központ

Szemet szóért – Erdélyi írók a közösség szolgálatában

„Hivatástudattal sokan bírnak, írók kevesen vannak” – szólt Szemlér Ferenc szigorú ítélete a transzilvanista írókkal szemben a Jelszó és mítosz (A második erdélyi nemzedék) című, Erdélyi Helikonban megjelent 1937-es írásában. Lakatos Mihály író, az MCC Magyar Összetartozás Intézetének kutatója és Dimény H. Árpád költő, műfordító, a Székely Hírmondó napilap vezető szerkesztője történeti kitekintéssel keresik arra a választ, hogy lehet-e és kell-e a közösség szolgálatába állítani az irodalmat.

A szabadságért ki kell állni!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcra, a márciusi ifjakra és a magyar népzenében megőrzött, megóvott nemzeti egységre emlékezett a Magyar Összetartozás Intézete. Ám a zenés-beszélgetéses rendezvényen nem csupán 1848 muzsikái csendültek fel, hanem az egykori Magyarország csaknem valamennyi tájának dallamai is. A rendezvényen Deák Dóra beszélgetett Major Anitával, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatóhelyettesével és Jánosi András népzenésszel.

A Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozatával díjazták Lakatos Mihályt

2024. március 14-én Dr. Sulyok Tamás államfő a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést adományozta munkatársunknak, Lakatos Mihálynak. Lakatos Mihály József Attila-díjas költő, író, műfordító, az MCC Magyar Összetartozás Intézetének kutatója az állami kitüntetést a magyar kultúrát gazdagító, kimagasló írói és műfordítói életműve elismeréseként kapta. A Pesti Vigadóban megtartott ünnepségen az elismerést Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter és Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára adta át.

Forradalom és népzene

Margittai Gábor intézetigazgató nyilatkozik a Hungaricus együttes március 13-i koncertjéről.

Tiltott kastélyok: a gernyeszegi Teleki-kastély és a grófi család története – Interjú Margittai Gábor filmrendezővel

Február végén mutatták be az erdélyi magyar arisztokrata család, a Telekiek sorsáról szóló alkotást. A Tiltott kastélyok című sorozatról, annak legfrissebb részéről, az Aranyszőnyegről, a romániai restitúciós perekről és a Teleki család történetéről Margittai Gáborral, a film egyik alkotójával beszélgettünk.

Pokoljárás Erdélyben

Hetvenöt évvel ezelőtt, 1949. március 2-án kezdődött meg az erdélyi magyar nemesség kényszerlakhelyre telepítése. Az évforduló emlékére szervezett mozipremiert és beszélgetést az MCC Magyar Összetartozás Intézete: az alkotópár, Margittai Gábor igazgató és Major Anita igazgatóhelyettes Aranyszőnyeg című dokumentumfilmje a gernyeszegi Teleki-kastély feltámadását és a hányatott sorsú család küzdelmeit állítja fókuszba.

Kell-e az irodalmat a közösség szolgálatába állítani?

Az irodalom közösségformáló szerepéről szervezett beszélgetést a Mathias Corvinus Collegium (MCC). A szerda délutáni Szemet szóért – Erdélyi írók a közösség szolgálatában című eseményen Karácsonyi Zsolt költő, a Helikon főszerkesztője és az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke, valamint Lakatos Mihály író, költő, műfordító, az MCC Magyar Összetartozás Intézetnek kutatója osztotta meg gondolatait arról, hogy a történelem során milyen szerepet vállaltak magukra az írók és költők, valamint milyen hatással volt mindez a közösségre. A kérdés nyitva maradt: lehet-e – vagy kell-e egyáltalán – az irodalmat a közösség szolgálatába állítani?

Thököly és Rákóczi kurucai is erre a zenére táncolhattak

Egyedülálló zenetörténeti felfedezést tett Jánosi András népzenész, zenekutató. Összehasonlító kutatómunkája alapján felfedi, hogy egykor viszonylag egységes lehetett a magyar hangszeres zenei hagyomány, amely az erdélyi és partiumi falvakban maradhatott fönn a legtovább, valószínűleg felvidéki gyökerekkel. Interjú március 13-i rendezvényünk művészével.

MCC kolozsvári képzési központ

Szemet szóért – Erdélyi írók a közösség szolgálatában

„Hivatástudattal sokan bírnak, írók kevesen vannak” – szólt Szemlér Ferenc szigorú ítélete a transzilvanista írókkal szemben a Jelszó és mítosz (A második erdélyi nemzedék) című, Erdélyi Helikonban megjelent 1937-es írásában. Lakatos Mihály író, az MCC Magyar Összetartozás Intézetének kutatója és Karácsonyi Zsolt költő, a Helikon főszerkesztője és az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke történeti kitekintéssel keresik arra a választ, hogy lehet-e és kell-e a közösség szolgálatába állítani az irodalmat.

Jóvátétel és gólöröm

Major Anita, az intézet igazgatóhelyettese nyilatkozott a Katolikus Rádióban legutóbbi rendezvényeinkről.

Többszörös kisebbségben

Margittai Gábor, az intézet igazgatója nyilatkozott az M5 Librettó című műsorában az Aranyszőnyeg premierjéről.

A történelmi böjt kezdete

Hetvenöt éve, 1949 húshagyókeddjén, március 2-áról 3-ára virradó éjszaka néhány óra alatt a történelem szuterénjába taszították a magyar főnemesi családokat Erdélyben. Volt, akit lágerekbe deportáltak; volt, hogy több ezer négyzetméteres kastélyok urait kényszerítettek néhány négyzetméteres pincelakásokba.

Bemutatták az erdélyi magyar arisztokrata család, a Telekiek sorsáról szóló dokumentumfilmet

A Puskin mozi adott otthont február 28-án este a Major Anita és Margittai Gábor által készített Aranyszőnyeg című dokumentumfilm premierjének. Az alkotás az egyik legjelentősebb erdélyi magyar arisztokrata család, a Telekiek sorsát idézi meg. Az MCC Magyar Összetartozás Intézete által szervezett rendezvényen a filmvetítést pódiumbeszélgetés követte, amelyen az alkotók mellett két díszvendég, gróf Teleki Julianna, illetve gróf Teleki Kálmán, a film főszereplői is jelen voltak.

Példaadó XXI. századi nemesség

Major Anita, az intézet igazgatóhelyettese nyilatkozott az M5 Agenda című műsorában az Aranyszőnyeg filmszínházi premierjéről.

A nemzeti maximum: beszélgetés Faragó Tamással

A sport mint identitáserősítő elem

Lakatos Mihály, az intézet kutatója nyilatkozott az M5 Agenda című műsorában intézetünk induló beszélgetéssorozatáról.

Hunyadi János terem

„Szabadságért ki kell állni…” – A régi Magyarország elfeledett muzsikája

Milyen lelkesítő dalokat énekeltek 48-as honvédeink a szabadságharc csataterei felé masírozva? És milyen zenére mulattak Thököly és Rákóczi fejedelem kuruc katonái két labancverés között?

Filmpremier a Puskinban: Aranyszőnyeg – A gernyeszegi Teleki-ház feltámadása

Erdély és Magyarország egyik legjelentősebb arisztokrata családja, a Telekiek sorsa elevenedik meg Major Anita és Margittai Gábor Aranyszőnyeg című dokumentumfilmjében. Az alkotás premierjét február 28-án, szerdán tartja az MCC Magyar Összetartozás Intézete a budapesti Puskin moziban két díszvendég jelenlétében.

Aranyszőnyeg – A gernyeszegi Teleki-ház feltámadása

Erdély és Magyarország egyik legjelentősebb arisztokrata családja, a Telekiek sorsa elevenedik meg Major Anita és Margittai Gábor Aranyszőnyeg című dokumentumfilmjében. Az alkotás premierjét február 28-án tartja az MCC Magyar Összetartozás Intézete a budapesti Puskin moziban két díszvendég jelenlétében.

Faragó Tamás ismét színre lép, érdemes figyelni a szavaira

Faragó Tamásra mindig érdemes odafigyelni. A Nemzet Sportolója a Magyar Összetartozás Intézete szervezésében, pódiumbeszélgetés keretében beszél a pályafutásáról, hitvallásáról, és természetesen az idei vízilabda-világbajnokságról is elmondja a véleményét. Faragó egykor nem csupán a világ legjobbb játékosa, olimpiai bajnok vízilabdázó volt, szövetségi kapitányként vb-címre vezette a női válogatottat.

Pódiumbeszélgetés a Nemzet Sportolójával, Faragó Tamással

A Magyar Összetartozás Intézete szervezésében találkozhat a nagyközönség a magyar vízilabdasport legendájával.

MCC kaposvári képzési központ

Tiltott kastélyok nyomában – az erdélyi magyar főnemesség múltja és jövője

A Mathias Corvinus Collegium kaposvári képzési központja „Tiltott kastélyok nyomában – az erdélyi magyar főnemesség múltja és jövője” címmel szervez szakmai estet február 27-én, kedden 17 órától.

Margittai Gábor és a magyarságkutató expedíciók

Margittai Gábor, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója, író, dokumentumfilm-rendező, szerkesztő február 23-án, pénteken 18 órakor Csabdin, a könyvtárban Külső magyarok – Magyarságkutató expedíciók a sztyeppétől a Szaharáig címmel tart előadást.

Börtönsziget, előadás, könyv, film – magyar katonák csontjait rejti a szardíniai turistaparadicsom

Magyar katonák csontjait rejti Asinara, az albínó szamarak földje, amely a Földközi-tenger közepén található. Itt az első világháborúban hadifogolytábor működött a gránitsziklák között. Erről írt könyvet Margittai Gábor, a Magyar Összetartozás Intézete igazgatója. Most egy filmet is bemutattak, majd egy előadás is megerősítette a történetet. Az MCC pécsi képviseletének meghívására érkezett a kötet szerzője Pécsre. A program a Művészetek és Irodalom Házában zajlott.

A nemzeti maximum: futball-Eb és olimpia – Pódiumbeszélgetés Faragó Tamással

Mint négyévente rendesen, idén is a labdarúgó-Európa-bajnokság és az olimpia az esztendő két kiemelt sporteseménye, amelyre beszélgetéssorozattal hangolunk a következő hónapokban. E két világverseny ugyanis mindenkit elér, mindenkit megszólít.

A történelmen átívelő emberi tragédiák megismerése erősítheti az emlékezetkultúránkat

Február 12-én, hétfő este teltházzal zajlott a „Hadifogoly magyarok a nagy háborúban” című kiállítás finisszázs rendezvénye, filmvetítéssel egybekötött szakmai esemény a pécsi Művészetek és Irodalom Házában. Az érdeklődők zsúfolásig megtöltötték a rendezvénytermet.

Puskin Mozi

Aranyszőnyeg – A gernyeszegi Teleki-ház feltámadása – Premier a Puskin moziban

A gernyeszegi Teleki-kastély nem „csupán” a magyar művelődéstörténet kiemelt helyszíne, de a XXI. századi erdélyi főnemesi restitúciós kálvária fontos állomása is. A csaknem fél évezredig Teleki-tulajdonban lévő Gernyeszeg szülőhelye volt többek között a marosvásárhelyi Teleki Tékát megalapító Teleki Sámuel grófnak, de itt született a tragikus sorsú miniszterelnök, Bethlen István is. 75 éve, 1949. március 2-án kezdődött meg az erdélyi magyar nemesség pokoljárása. Filmbemutatónkkal erről az évfordulóról emlékezünk meg.

Szamár-sziget rabjai – filmvetítés, előadás és finisszázs

Filmbemutatóval és egy drámai kutatás bemutatásával zárul intézetünk Hadifogoly magyarok a nagy háborúban című kiállítása, amelyet az MCC pécsi képzési központja és a Magyar Összetartozás Intézete szervezett.

A szobor marad!

Nagykároly tavaly áprilisban azzal került be a sajtóba, hogy Novák Katalin köztársasági elnököt feldühödött, skandáló román tömeg fogadta a Kölcsey-szobor avatásakor. Valóban ekkora a román–magyar ellentét a határ közelében fekvő, méltatlanul alulértékelt városkában és környékén? Utánajártunk.

Hadifogoly magyarokkal találkozhatunk a tárlaton

Kiemelt érdeklődés övezte a Mathias Corvinus Collegium (MCC) pécsi képzési központja és a Magyar Összetartozás Intézete által szervezett „Hadifogoly magyarok a nagy háborúban” című kiállítás megnyitóját a Művészetek és Irodalom Házában.

Hadifogoly magyarok a nagy háborúban

A pécsi kiállításmegnyitó az M5 Agenda című műsorában.

Nemzeti érdekek határok nélkül

A legutóbbi román népszámlálási adatok szerint csökkent a magyarok száma Romániában, Tőkés László szerint egyenesen „veszélyeztetett népcsoporttá” vált az erdélyi magyar közösség. De mi az oka az évtizedes tendenciáknak? Hogyan segíthetjük az identitás megőrzését és mit tehetünk azért, hogy a magyarok szülőföldjükön maradjanak? Lakatos Mihály, az intézet kutatója az Ez itt a kérdés című műsorban.

Hadifogoly magyarok Pécsen

Jelentős érdeklődés övezte az MCC pécsi képzési központja és a Magyar Összetartozás Intézete által szervezett Hadifogoly magyarok a nagy háborúban című kiállítás megnyitóját Pécsett, a Művészetek és Irodalom Házában 2024. január 17-én.

Művészetek és Irodalom Háza

MCC Pécsi képzési központ