Margittai Gábor

Teleki Napok Nagybányán

Teleki Sándor, a „vad gróf”, ahogy nevezték különcsége miatt, nemcsak Szendrey Júliát és Petőfi Sándort tekinthette barátjának, hanem Liszt Ferencet, Victor Hugot és Alexandre Dumas-t is. A koltói birtoka mellett Teleki Sándornak Nagybányán is volt egy szép kertes háza, amely a helyi magyar civil összefogásnak köszönhetően több mint húsz éve kulturális központ lett. Az intézményvezetők, Markó Hajnal és Dávid Lajos Teleki Sándor szellemiségéhez méltó kulturális rendezvények sorát szervezik Teleki Napok gyűjtőnéven minden májusban, amelyen idén intézetünk igazgatója, Margittai Gábor is részt vett filmvetítéssel, panelbeszélgetéssel.

Hol vagy otthon? Csak a nyelvben – a teljes konferencia

Elérhetővé tettük intézetünk Youtube-csatornáján a Hol vagy otthon? Csak a nyelvben című konferenciánk teljes anyagát, a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2024. június 3-án elhangzott összes előadást.

Tiltott kastélyok nyomában – az erdélyi magyar főnemesség múltja és jövője

A magyar irodalomtörténet egyik legnevezetesebb kastélyának sorsa jól szemlélteti, mi vár egy erdélyi főnemesi családra, amelynek tagjai visszaszerezték ugyan a történelmi „ingatlant”, ám a hozzá tartozó birtokokat a legkeservesebb jogi hercehurcával sem sikerül.

Hogyan köthető össze a gyümölcsészet a magyarsággal?

Összeállítás a Kossuth rádióban Tündérkertészek című rendezvényünkről.

Hol vagy otthon? Csak a nyelvben, 2.

2024. június 3-án konferenciát rendezett a Magyar Összetartozás Intézete a magyar tudományos és köznyelv aktuális helyzetéről és fenyegetettségéről a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Videóriportunk második része.

Hol vagy otthon? Csak a nyelvben, 1.

2024. június 3-án konferenciát rendezett a Magyar Összetartozás Intézete a magyar tudományos és köznyelv aktuális helyzetéről és fenyegetettségéről a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Videóriportunk első része.

Mi fenyegeti a magyar nyelv jövőjét?

Hol vagy otthon? Csak a nyelvben címmel tartott konferenciát a magyar tudományos és köznyelv aktuális helyzetéről az MCC Magyar Összetartozás Intézete. A nemzeti összetartozás ünnepére is emlékezve a téma neves szakértőit kérték fel határon innen és túl, hogy tudományos konferencián vitassák meg a nyelvet fenyegető veszélyeket és a lehetséges válaszlépéseket.

Bemutattuk a Szerelemfoci című kötetet

Többéves kutatómunka öltött formát abban a kétkötetes kiadványban, amely a felcsúti labdarúgás száz életévét hivatott bemutatni. Megjelent a Szerelemfoci.

Össztűz alatt – A kárpátaljai magyarság megmaradása az orosz–ukrán háború tükrében

A kijevi parlament által elfogadott 2017. évi oktatási törvény a magyar nyelvű oktatás lehetőségeit, a 2019. évi ukrán nyelvtörvény az anyanyelv hétköznapi használatát korlátozta drasztikusan, a 2022. február 24-én kitört orosz–ukrán háború pedig nemcsak a békés élet, hanem lassan a szülőföldön maradás lehetőségeitől is megfosztja Kárpátalja magyar közösségét.

Az „erdélyi Loire-völgyben” – tiltott kastélyok nyomában

Erdélyi kastélyaink soraiból kaphattak ízelítőt azok, akik ellátogattak a győri MCC-be, ahol Margittai Gábor, az MCC Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója tartott előadást a témáról.

Orbán Viktor: Azt szeretnénk, ha mindenki utánunk csinálná

Szerelemfoci címmel jelent meg a felcsúti futball- és részben sporttörténetet bemutató könyv, amelyet Margittai Gábor és Major Anita szerkesztett, és amely alcíme szerint „a felcsúti Gödröstől a Pancho Arénáig” ívelő történetet dolgozza fel. A felcsúti Hotel Panchóban tartott könyvbemutatón Orbán Viktor miniszterelnök bejelentést is tett.

Nagybányai Teleki Magyar Ház

Aranyszőnyeg – filmbemutató a nagybányai Teleki Napok rendezvénysorozatán

Major Anita és Margittai Gábor Aranyszőnyeg című 52 perces filmje egyedülálló kordokumentumként mutatja be az erdélyi arisztokrácia sorsát, múltját, jelenét és jövőjét.

Bál a kastélyban

2023 őszén Nagykárolyban, a román–magyar határtól néhány kilométerre összegyűltek az erdélyi magyar főnemesek, hogy a Károlyiak lovagvárában bálozzanak. De a nagykárolyi kastélybál több volt mulatságnál: jól mutatta, hogy a rendszerváltás után született fiatal arisztokratanemzedék egyre határozottabb hangot üt meg. Egyre sürgetőbben fogalmazza meg kérdéseit identitásáról, társadalmi szerepéről, múltjának, családtörténetének sikeres és kudarcos mozzanatairól – valamint traumáiról. Arról, hogyan lehet és kell arisztokratának megmaradni a XXI. században.

Arisztokraták bálja a nagykárolyi kastélyban

Elkészült a Magna Hungaria sorozat második része az erdélyi arisztokrácia traumáiról és újjáéledéséről.

MCC győri képzési központ

Tiltott kastélyok nyomában – az erdélyi magyar főnemesség múltja és jövője

A magyar irodalomtörténet egyik legnevezetesebb kastélyának sorsa jól szemlélteti, mi vár egy erdélyi főnemesi családra, amelynek tagjai visszaszerezték ugyan a történelmi „ingatlant”, ám a hozzá tartozó birtokokat a legkeservesebb jogi hercehurcával sem sikerül.

Hol vagy otthon? Csak a nyelvben

Konferenciát rendez a Magyar Összetartozás Intézete a magyar tudományos és köznyelv aktuális helyzetéről és fenyegetettségéről.

Petőfi Irodalmi Múzeum

Tündérkertészek – Gyümölcsészeti örökségünk megmentői

Több ezer régi magyar gyümölcsfajtájával a pórszombati génbank Európa legnagyobb gyűjteménye, amely egy nép hagyatékát őrzi. Kovács Gyula erdész évtizedekkel ezelőtt szűkebb pátriája, a Göcsej gyümölcseit kezdte számba venni, munkája nyomán mára Kárpát-medence-szerte több száz „tündérkert” vált közösség-összetartó erővé, kultúrateremtő hellyé is. Van-e esélye néhány száz jóakaratú embernek a klímaváltozás korában és globalista világunkban arra, hogy Magyarországot Isten legszebb gyümölcsöskertjévé varázsolja? Gyümölcsök és praktikák a Tündérkertből című, nemrégiben megjelent könyvük kapcsán erről is beszélgetünk Ambrus Lajossal és Kovács Gyulával, akik még hisznek a tündérmesében.

Regényes történelem: A Szamár-sziget szellemkatonái

Olaszországban, Szardínia partvidékén található Asinara, azaz a Szamár-sziget, amely a magyar történelemkutatás szempontjából rég elfeledett emlékeket őriz. Az első világháború idején, 1915 végén az Osztrák–Magyar Monarchia több tízezer katonáját szállították oda hadifogolyként. A mostoha körülmények és a járványok miatt nagyon kevesen maradtak csak életben és tértek haza szeretteikhez. Major Anita és Margitai Gábor e drámai témát dolgozta fel a 2014-ben megjelent Szamár-sziget szellemkatonái című könyvükben, a feltáró munkát a mai napig folytatva. A magyar katonák viszontagságos sorsáról beszélget a két szerző Farkas Szabolcs szerkesztővel a Kossuth rádió Regényes történelem című műsorában.

Óvatosan tippel Párizsra a Nemzet Sportolója

Az olimpiai bajnok kenus, Vaskuti István a vízi élet jellemformáló erejéről, a Wichmann Tamáshoz fűződő barátságáról, az olimpia bojkottjáról is beszélt az MCC rendezvényén.

A felejtéspolitikától az emlékezetpolitikáig – Magyar katonahősök ünnepe

Lehet-e nemzeti közösséget építeni és megtartani olyan emberek nélkül, akik e közösség védelméért a legtöbbet adták: az életüket? Akikben a nemzeti öntudat, a hazaszeretet és a függetlenségvágy akár a harctéri vértanúság vállalásáig erősödhet fel, és akik ezzel megfellebbezhetetlen példát adnak a következő nemzedékeknek? A hős és a példaadás fogalmát mindig átjárták az ideológiai áramlatok. De van, ami minden változó közt változatlan. A magyar hősök kultuszáról és ellenkultuszáról, egy világhírű huszárezredesről, huszárvirtusról, valamint az emlékezetpolitika temetetlen halottairól beszélgetünk a Magyar Összetartozás Intézetének hősök napi rendezvényén szakértőkkel és hagyományőrzőkkel.

MCC Szegedi képzési központ

Össztűz alatt – A kárpátaljai magyarság megmaradása az orosz–ukrán háború tükrében

A kijevi parlament által elfogadott 2017. évi oktatási törvény a magyar nyelvű oktatás lehetőségeit, a 2019. évi ukrán nyelvtörvény az anyanyelv hétköznapi használatát korlátozta drasztikusan, a 2022. február 24-én kitört orosz–ukrán háború pedig nemcsak a békés élet, hanem lassan a szülőföldön maradás lehetőségeitől is megfosztja Kárpátalja magyar közösségét.

Magna Hungaria – Podcastot indít az MCC Magyar Összetartozás Intézete

Magna Hungaria címmel indít podcastot a Magyar Összetartozás Intézete. A közismert felületeken (Spotify, Apple, Google, YouTube) elérhető podcast közeli és távoli határvidékekről, láthatatlan tájakról és korokról, történelemről és történelemhamisításról – a Kárpát-medencei magyarság húsba vágó kérdéseiről szól. Mindarról, ami megtart és itthon tart. A török lantművésszel, Erdal Şalikoğluval készített első epizód már elérhető az intézet honlapján is.

Balassitól Jumurdzsákig – Erdal Şalikoğlu a magyar kultúra szenvedélyéről és a toleranciáról

Eger csak kisebb vereség volt a törököknek, de megérti, hogy a magyaroknak ez miért nemzeti büszkeség. Török létére szenvedélyesen szereti, műveli, muzsikálja és tolmácsolja a magyar kultúrát, olyan harcos költőt is megszólaltatva, mint a hódoltsági háborúk hőse, Balassi Bálint. Erdal Şalikoğlu szenvedélye a hídépítés: a török–magyar testvérkultúra felmutatása. A muzsikus, aki „civilben” reumatológus szakorvos, a szaz lant mestere. Az MCC Magyar Összetartozás Intézete is vendégül látta őt a két ország barátsági szerződésének századik évfordulójára emlékezve. Margittai Gábor és Major Anita beszélget vele – mélyinterjú sok muzsikával.

Erdélyi irodalom és a közösség szolgálata

Lakatos Mihály József Attila-díjas költő, író, műfordító, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Magyar Összetartozás Intézetének kutatója és Dimény H. Árpád költő, műfordító, a Székely Hírmondó napilap egykori vezető szerkesztője voltak a meghívottjai annak a beszélgetésnek, melyet Szemet szóért – Erdélyi írók a közösség szolgálatában címmel az MCC szervezésében tartottak a sepsiszentgyörgyi Fidelitas Szálló konferenciatermében.

Balassitól Jumurdzsákig

Eger csak kisebb vereség volt a törököknek, de megérti, hogy a magyaroknak ez miért nemzeti büszkeség. Török létére szenvedélyesen szereti, műveli és tolmácsolja a magyar kultúrát, olyan harcos költőt is megszólaltatva, mint a hódoltsági háborúk hőse, Balassi Bálint. Erdal Şalikoğlu szenvedélye a hídépítés: a török–magyar testvérkultúra felmutatása. A muzsikus, aki „civilben” reumatológus szakorvos, a szaz lant mestere. A Magyar Összetartozás Intézete is vendégül látta őt a két ország barátsági szerződésének századik évfordulójára emlékezve.

A nemzeti maximum: futball-Eb és olimpia – Pódiumbeszélgetés Vaskuti Istvánnal

Mint négyévente rendesen, idén is a labdarúgó-Európa-bajnokság és az olimpia az esztendő két kiemelt sporteseménye. Sőt a jelzőt talán el is hagyhatjuk: e két világverseny mindenkit elér, mindenkit megszólít.

MCC Székelyudvarhelyi képzési központ

Szemet szóért – Erdélyi írók a közösség szolgálatában

„Hivatástudattal sokan bírnak, írók kevesen vannak” – szólt Szemlér Ferenc szigorú ítélete a transzilvanista írókkal szemben a Jelszó és mítosz (A második erdélyi nemzedék) című, Erdélyi Helikonban megjelent 1937-es írásában. Lakatos Mihály író, az MCC Magyar Összetartozás Intézetének kutatója és Simó Márton prózaíró, szerkesztő, az Élő Székelyföld Munkacsoport létrehozója történeti kitekintéssel keresik arra a választ, hogy lehet-e és kell-e a közösség szolgálatába állítani az irodalmat.

MCC Sepsiszentgyörgyi képzési központ

Szemet szóért – Erdélyi írók a közösség szolgálatában

„Hivatástudattal sokan bírnak, írók kevesen vannak” – szólt Szemlér Ferenc szigorú ítélete a transzilvanista írókkal szemben a Jelszó és mítosz (A második erdélyi nemzedék) című, Erdélyi Helikonban megjelent 1937-es írásában. Lakatos Mihály író, az MCC Magyar Összetartozás Intézetének kutatója és Dimény H. Árpád költő, műfordító, a Székely Hírmondó napilap vezető szerkesztője történeti kitekintéssel keresik arra a választ, hogy lehet-e és kell-e a közösség szolgálatába állítani az irodalmat.

A szabadságért ki kell állni!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcra, a márciusi ifjakra és a magyar népzenében megőrzött, megóvott nemzeti egységre emlékezett a Magyar Összetartozás Intézete. Ám a zenés-beszélgetéses rendezvényen nem csupán 1848 muzsikái csendültek fel, hanem az egykori Magyarország csaknem valamennyi tájának dallamai is. A rendezvényen Deák Dóra beszélgetett Major Anitával, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatóhelyettesével és Jánosi András népzenésszel.

A Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozatával díjazták Lakatos Mihályt

2024. március 14-én Dr. Sulyok Tamás államfő a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést adományozta munkatársunknak, Lakatos Mihálynak. Lakatos Mihály József Attila-díjas költő, író, műfordító, az MCC Magyar Összetartozás Intézetének kutatója az állami kitüntetést a magyar kultúrát gazdagító, kimagasló írói és műfordítói életműve elismeréseként kapta. A Pesti Vigadóban megtartott ünnepségen az elismerést Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter és Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára adta át.

Forradalom és népzene

Margittai Gábor intézetigazgató nyilatkozik a Hungaricus együttes március 13-i koncertjéről.

Tiltott kastélyok: a gernyeszegi Teleki-kastély és a grófi család története – Interjú Margittai Gábor filmrendezővel

Február végén mutatták be az erdélyi magyar arisztokrata család, a Telekiek sorsáról szóló alkotást. A Tiltott kastélyok című sorozatról, annak legfrissebb részéről, az Aranyszőnyegről, a romániai restitúciós perekről és a Teleki család történetéről Margittai Gáborral, a film egyik alkotójával beszélgettünk.

Pokoljárás Erdélyben

Hetvenöt évvel ezelőtt, 1949. március 2-án kezdődött meg az erdélyi magyar nemesség kényszerlakhelyre telepítése. Az évforduló emlékére szervezett mozipremiert és beszélgetést az MCC Magyar Összetartozás Intézete: az alkotópár, Margittai Gábor igazgató és Major Anita igazgatóhelyettes Aranyszőnyeg című dokumentumfilmje a gernyeszegi Teleki-kastély feltámadását és a hányatott sorsú család küzdelmeit állítja fókuszba.

Kell-e az irodalmat a közösség szolgálatába állítani?

Az irodalom közösségformáló szerepéről szervezett beszélgetést a Mathias Corvinus Collegium (MCC). A szerda délutáni Szemet szóért – Erdélyi írók a közösség szolgálatában című eseményen Karácsonyi Zsolt költő, a Helikon főszerkesztője és az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke, valamint Lakatos Mihály író, költő, műfordító, az MCC Magyar Összetartozás Intézetnek kutatója osztotta meg gondolatait arról, hogy a történelem során milyen szerepet vállaltak magukra az írók és költők, valamint milyen hatással volt mindez a közösségre. A kérdés nyitva maradt: lehet-e – vagy kell-e egyáltalán – az irodalmat a közösség szolgálatába állítani?