Margittai Gábor

Aktuális – Tiltott kastélyok nyomában

A mai vendég dr. Margittai Gábor, az MCC Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója, író és dokumentumfilm-rendező. Az MCC békéscsabai képviseletén tartott előadást Tiltott kastélyok nyomában – az erdélyi magyar főnemesség múltja és jövője címmel.

Pillanatképek Fiumétől Lembergig

A Magyar Összetartozás Intézete a közelmúltban indította el Látkép című sorozatát. Az ismeretterjesztő tanulmányok főként régi képeslapok alapján próbálják bemutatni és feleleveníteni a magyar múltat és örökséget. Balázs D. Attila nagyváradi származású újságíró nyilatkozott erről az érdekes sorozatról.

Kiakadtak a románok az új Hunyadi-sorozat miatt

Nehezményezik többek között, hogy a Hunyadi János gyermekkorát is bemutató filmben, amelyben a szereplők anyanyelvükön beszélnek, az alkotók mellőzni fogják a román nyelvet, holott a főhős szerintük román volt.

MCC székesfehérvári képzési központ

Tiltott kastélyok nyomában – az erdélyi magyar főnemesség múltja és jövője (filmvetítéssel)

Mi vár egy erdélyi főnemesi családra, amelynek tagjai visszaszerezték ugyan a történelmi „ingatlant”, ám a hozzá tartozó birtokokat a legkeservesebb jogi hercehurcával sem sikerül?

Vetítés az erdélyi nemesség múltjáról és jövőjéről

Kedd este az MCC békéscsabai képzési központjában ezúttal az erdélyi nemesség múltjával és kastélyaival foglalkozó előadást hallhattak az érdeklődők, akiket dr. Margittai vezetett be mélyebben a témába.

„Románok” és „táposok” – helycserés támadás, avagy ismerik-e egymást a magyar nemzetrészek?

A kommunizmus regnálása idején, majd a rendszer bukása utáni időszakban is gyakran megtörtént, de még napjainkban is előfordul, hogy a Magyarországra érkező erdélyi, felvidéki, kárpátaljai stb. magyarokat az anyaország lakói románként, szlovákként, ukránként stb. aposztrofálták/aposztrofálják. Számos kérdés merül fel a jelenség kapcsán: honnan indultunk, hogyan jutottunk idáig, hogyan és merre léptünk tovább? Erről beszélget Nagy Koppány Zsolt József Attila-díjas író és Lakatos Mihály, a Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója.

Barátság Kulturális Központ

Hadifogoly magyarok a nagy háborúban – Vándorkiállításunk Százhalombattán

Gyóni Géza, Rákosi Mátyás, Kuncz Aladár, Nagy Imre – ami ezeket a neveket összeköti, az az első világháború nyugtalanító problémáinak egyik legdrámaibb, legtöbbeket érintő fejezete: a hadifogság. Kevés magyar család van, amelyiket ne sújtotta volna.

Golyó vagy kötél? Élet vagy halál? Szabadság vagy börtön?

A Magyar Összetartozás Intézete multimédiás összeállítással tiszteleg október hatodikán azon honvédtisztek és kevésbé ismert civilek előtt, akik a megtorlás áldozataként nemzeti identitásunk, összetartozás-tudatunk megalapozójává váltak. „Golyó vagy kötél? Élet vagy halál? Szabadság vagy börtön? 175 évvel ezelőtt, az aradi vértanúk 1849. október 6-ai kivégzésekor ezek a kérdések foglalkoztatták a magyarokat. Mi, a (mérsékelten) hálás utókor már köznapibb kérdéseket teszünk fel. Kik voltak ők? Mi vezette őket? Miért így alakult a sorsuk?” – olvashatjuk a Magyar Összetartozás Intézetének felvetését.

Becsület a bitófán

Október 6-án az 1848–49-es szabadságharc kivégzett mártírjaira emlékezünk. De a memória furcsa dolog: ahogy elfeledkezünk első Ferenc József császár szerepéről a kegyetlen megtorlásban, egyedül Julius Haynau nevéhez kötve azt, úgy a vértanúk névsora is kezelhetővé kopott: az megemlékezéseken az Aradon kivégzett tizenhárom főtiszt és a Pesten kivégzőosztag elé állított miniszterelnök neve hangzik el, így ők testesítik meg a gyászban összeforrott nemzet egységét. Mindig voltak azonban olyanok, akik kiterjesztették az emlékezet határait, így teszünk most mi is. Kisfilmünk elérhető az MCC Plusz mobiltelefonos alkalmazásban.

Háttal a császárnak – Összeállítás nemzeti gyásznapunk 175. évfordulójára

Golyó vagy kötél? Élet vagy halál? Szabadság vagy börtön? 175 évvel ezelőtt, az aradi vértanúk 1849. október 6-ai kivégzésekor ezek a kérdések foglalkoztatták a magyarokat. Mi, a (mérsékelten) hálás utókor már köznapibb kérdéseket teszünk fel. Kik voltak ők? Mi vezette őket? Miért így alakult a sorsuk? A Magyar Összetartozás Intézete multimédiás összeállítással tiszteleg azon honvédtisztek és kevésbé ismert civilek előtt, akik a megtorlás áldozataként nemzeti identitásunk, összetartozás-tudatunk megalapozójává váltak.

Háttal a császárnak – Hermann Róbert az elfeledett vértanúkról és az asszonyverető Haynauról

Golyó vagy kötél? Élet vagy halál? Szabadság vagy börtön? 175 évvel ezelőtt, az aradi vértanúk 1849. október 6-ai kivégzésekor ezek a kérdések foglalkoztatták a magyarokat. Mi, a (mérsékelten) hálás utókor már köznapibb kérdéseket teszünk fel. Kik voltak ők? Mi vezette őket? Miért így alakult a sorsuk? Podcastunk új epizódjában Hermann Róbert történésszel beszélgettünk minderről.

A történelmi emlékezet kutatói a kutatók éjszakáján

Az idei kutatók éjszakája rendezvénysorozat keretében filmvetítéssel egybekötött beszélgetésen vett részt a szombathelyi közönség. A Magyar Összetartozás Intézetének képviseletében Major Anita, az intézet kutatója mesélt arról az emberarcú kutatásmódszertanról és -gyakorlatról, mely a felgyűjtött anyagokon túl közös élményeket, emlékeket és barátságokat adott számára és férje, alkotótársa, dr. Margittai Gábor számára, akivel közösen vezetik az intézetet.

Scruton V. P.

Művészet és identitás – A kultúra identitásformáló ereje

A Scruton Közösségi Tér gondozásában működő Scruton Hub szervezésében október hónapban nyílik meg az Identitásunk változó alakzatai – nemzet, család, vallás című fotó- és irodalmi kiállítás, amelyen az Aquinói Szent Tamás Közéleti Egyesület által életre hívott pályázatra beérkezett egyedülálló művek legjobbjai tekinthetők meg. A tárlat fókuszában az identitás áll, amely a nemzet, család és vallás hármas egysége köré épül.

MCC békéscsabai képzési központ

Tiltott kastélyok nyomában – az erdélyi magyar főnemesség múltja és jövője

A magyar irodalomtörténet egyik legnevezetesebb kastélyának sorsa jól szemlélteti, mi vár egy erdélyi főnemesi családra, amelynek tagjai visszaszerezték ugyan a történelmi „ingatlant”, ám a hozzá tartozó birtokokat a legkeservesebb jogi hercehurcával sem sikerül.

Programjaink a kutatók éjszakáján – Szombathelytől Marosvásárhelyig

Intézetünk filmvetítésekkel, izgalmas kerekasztal-beszélgetésekkel, előadásokkal készül a kutatók éjszakájára szeptember 27-én – Szombathelytől Marosvásárhelyig. Szeretettel várjuk az érdeklődőket!

Marosvécs

Aranyszőnyeg – Filmvetítés az erdélyi Marosvécs várkastélyában

Tíz éve, 2014 szeptemberében hosszú és áldatlan huzavona után került vissza jogos tulajdonosaihoz a XX. századi magyar művelődéstörténet egyik legfontosabb helye és emlékhelye, a marosvécsi várkastély, a Kemény család főnemesi háza és az erdélyi Helikon fizikai és szellemi központja. Ebből az alkalomból háromnapos rendezvénysorozat kezdődik szeptember 27-én, amelyen filmbemutatót tartunk és pódiumbeszélgetésen veszünk részt.

MCC marosvásárhelyi képzési központ

Tiltott kastélyok nyomában – Küküllővári Hallerek. Filmvetítés és beszélgetés

Filmvetítéssel egybekötött beszélgetésen fedezhetjük fel a küküllővári Bethlen–Haller-kastély történetét és jelenét, az erdélyi visszaszolgáltatás problémáit. Tiltott kastélyok nyomában – Marosvásárhelyen.

Háború és békétlenség Kárpátalján

2024. szeptember 9-én 18 órától rendezték meg a patinás debreceni Aranybika Szállóban (amelyet az MCC 2021-ben vásárolt meg, és amely az új tulajdonosnak köszönhetően kezdi visszanyerni régi fényét) az Össztűz alatt: a kárpátaljai magyarság megmaradása az orosz–ukrán háború tükrében című pódiumbeszélgetést. Lakatos Mihálynak, intézetünk szenior kutatójának beszélgetőpartnere a kárpátaljai származású, József Attila-díjas írónő, Lőrincz P. Gabriella volt.

Kult-óra: a magyar nyelv ápolásáról Lakatos Mihállyal

Lakatos Mihályt, az MCC Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatóját kérdezi Rónai Egon: „Most mi változunk azzal, hogy ennyire angol minden, és minden szakterületnek, minden új világnak, amelyet megismerünk, például mesterséges intelligencia, minden szava angolul van vagy valamilyen angol jövevényszó? Vagy ez így működött mindig is?” Lakatos szerint mindig is divatja volt ennek. Él az emberekben a vágy, hogy egy magasabbnak vélt kultúrához tartozzanak.

MCC kecskeméti képzési központ

Miért nem mondjuk magyarul? – Kutatók éjszakája

A nyelv páncélszekrény: benne őrizzük múltunkat, a világ jellegzetesen magyar értelmezéseit, történeteinket, hitvilágunkat, gondolkodásunk és világszemléletünk elemeit, apáról fiúra örökített hagyományainkat. Minderről Lakatos Mihály, intézetünk szenior kutatója beszélget dr. Rancsó Andrea pedagógussal és dr. Balázs Géza nyelvésszel a kutatók éjszakáján.

MCC szombathelyi képzési központ

Aranyszőnyeg – A gernyeszegi Teleki-ház feltámadása – Filmvetítés és előadás a kutatók éjszakáján

A gernyeszegi Teleki-kastély nem „csupán” a magyar művelődéstörténet kiemelt helyszíne, de a XXI. századi erdélyi főnemesi restitúciós kálvária fontos állomása is. A csaknem fél évezredig Teleki-tulajdonban lévő Gernyeszeg szülőhelye volt többek között a marosvásárhelyi Teleki Tékát megalapító Teleki Sámuel grófnak, de itt született a tragikus sorsú miniszterelnök, Bethlen István is. Major Anita, intézetünk igazgatóhelyettese tart előadást és filmvetítést az MCC szombathelyi központjában a kutatók éjszakáján.

Hungaricus: A Felvidék elfelejtett muzsikája – koncertprogramunk Pozsonyban

A Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség, a Csemadok 1949. március 5-én alakult meg Pozsonyban. Országos szinten március 9-én Érsekújvárott emlékeztek meg a szövetség 75 éves töretlen működéséről. Pozsonyban 2024. szeptember 20-án lesz az ünnepi akadémia a Prímási Palota Tükörtermében Pozsony főváros főpolgármesterének, Matúš Vallónak a védnökségével, intézetünk részvételével.

Tiltott kastélyok nyomában – az erdélyi magyar főnemesség múltja és jövője

A magyar irodalomtörténet egyik legnevezetesebb kastélyának sorsa jól szemlélteti, mi vár egy erdélyi főnemesi családra, amelynek tagjai visszaszerezték ugyan a történelmi „ingatlant”, ám a hozzá tartozó birtokokat a legkeservesebb jogi hercehurcával sem sikerül.

MCC debreceni képzési központ

Össztűz alatt – A kárpátaljai magyarság megmaradása az orosz–ukrán háború tükrében

Kárpátalján sohasem volt könnyű magyarnak lenni, de talán sosem volt annyira nehéz, mint az elmúlt évtizedben. Magyarország miniszterelnöke nem véletlenül jegyezte meg a Magyar Állandó Értekezlet 2023. évi ülésén, hogy „a kárpátaljai magyarság helyzete a Kárpát-medencei magyar élet legnehezebb és legfájdalmasabb pontja, és itt van a legkisebb esélye, hogy a felhők rövid távon eltűnjenek”.

Vásárhelyi Forgatag

Miért nem mondjuk magyarul (is)?

A nyelv páncélszekrény: benne őrizzük múltunkat, a világ jellegzetesen magyar értelmezéseit, történeteinket, hitvilágunkat, gondolkodásunk és világszemléletünk elemeit, apáról fiúra örökített hagyományainkat.

Fiume ma is őrzi a magyar múltat

Megjelent az MCC Magyar Összetartozás Intézete Látkép című sorozatának 6. része. Balázs D. Attila író, újságíró friss tanulmánya a legnyugatibb magyar városba, Fiumébe röpíti az olvasót régi képeslapok segítségével.

Megőrizhető-e nemzeti kincsünk, a kézművesség?

Élő népművészet vagy szellemi skanzen? – megőrizhető-e nemzeti kincsünk, a kézművesség? címmel tartott pódiumbeszélgetést az MCC Magyar Összetartozás Intézete az MCC Feszten. Az eldobható tárgyak és eldobott hagyományok korában kérdésessé vált a magyar kézművesség helyzete, a mesterek úgy érzik, drámaian romlottak körülményeik, létformájuk jövője bizonytalanná vált. Az elgondolkodtató témáról Margittai Gábor, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója beszélgetett a kézműves szakma néhány képviselőjével.

Magányos szigetek – Vaskuti István a kenuzás örök kihívásáról és olimpiai győzelmekről

Miért a jóval ingatagabb kenut és nem a kajakot választotta, hogyan formálja a jellemet az evezés, hová tűntek a nagyvárosi csónakházak, miért lett viharos az első találkozása Wichmann Tamással, mit jelentett az erdélyi magyaroknak az olimpiai győzelme a román kenusok ellen – minderről beszélgettünk Vaskuti Istvánnal, a Nemzet Sportolójával, olimpiai, tízszeres világ- és tizennyolcszoros magyar bajnok kenussal intézetünk podcastjában.

„Megmutatni, hogy még vagyunk” – Erdélyi magyar arisztokraták hazáról, hitről és humorról

2023 őszén a partiumi Nagykárolyban, a román–magyar határtól néhány kilométerre összegyűltek az erdélyi magyar főnemesek, hogy a Károlyiak lovagvárában bálozzanak. Az eseményen készített beszélgetésből kiderül, hogy a rendszerváltás után született fiatal arisztokratanemzedék egyre sürgetőbben fogalmazza meg kérdéseit identitásáról, társadalmi szerepéről, múltjának, családtörténetének sikeres és kudarcos mozzanatairól – valamint traumáiról. Arról, hogyan lehet és kell arisztokratának megmaradni a XXI. században.

Miért nem mondjuk magyarul?

Az MCC Magyar Összetartozás Intézete pódiumbeszélgetést tart Tusványoson a magyar tudományos és köznyelv helyzetéről. A nyelv páncélszekrény: benne őrizzük múltunkat, a világ jellegzetesen magyar értelmezéseit, történeteinket, hitvilágunkat, gondolkodásunk és világszemléletünk elemeit, apáról fiúra örökített hagyományainkat.