Dr. Margittai Gábor

Balassitól Jumurdzsákig – Erdal Şalikoğlu a magyar kultúra szenvedélyéről és a toleranciáról

Eger csak kisebb vereség volt a törököknek, de megérti, hogy a magyaroknak ez miért nemzeti büszkeség. Török létére szenvedélyesen szereti, műveli, muzsikálja és tolmácsolja a magyar kultúrát, olyan harcos költőt is megszólaltatva, mint a hódoltsági háborúk hőse, Balassi Bálint. Erdal Şalikoğlu szenvedélye a hídépítés: a török–magyar testvérkultúra felmutatása. A muzsikus, aki „civilben” reumatológus szakorvos, a szaz lant mestere. Az MCC Magyar Összetartozás Intézete is vendégül látta őt a két ország barátsági szerződésének századik évfordulójára emlékezve. Margittai Gábor és Major Anita beszélget vele – mélyinterjú sok muzsikával.

Erdélyi irodalom és a közösség szolgálata

Lakatos Mihály József Attila-díjas költő, író, műfordító, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Magyar Összetartozás Intézetének kutatója és Dimény H. Árpád költő, műfordító, a Székely Hírmondó napilap egykori vezető szerkesztője voltak a meghívottjai annak a beszélgetésnek, melyet Szemet szóért – Erdélyi írók a közösség szolgálatában címmel az MCC szervezésében tartottak a sepsiszentgyörgyi Fidelitas Szálló konferenciatermében.

Balassitól Jumurdzsákig

Eger csak kisebb vereség volt a törököknek, de megérti, hogy a magyaroknak ez miért nemzeti büszkeség. Török létére szenvedélyesen szereti, műveli és tolmácsolja a magyar kultúrát, olyan harcos költőt is megszólaltatva, mint a hódoltsági háborúk hőse, Balassi Bálint. Erdal Şalikoğlu szenvedélye a hídépítés: a török–magyar testvérkultúra felmutatása. A muzsikus, aki „civilben” reumatológus szakorvos, a szaz lant mestere. A Magyar Összetartozás Intézete is vendégül látta őt a két ország barátsági szerződésének századik évfordulójára emlékezve.

A nemzeti maximum: futball-Eb és olimpia – Pódiumbeszélgetés Vaskuti Istvánnal

Mint négyévente rendesen, idén is a labdarúgó-Európa-bajnokság és az olimpia az esztendő két kiemelt sporteseménye. Sőt a jelzőt talán el is hagyhatjuk: e két világverseny mindenkit elér, mindenkit megszólít.

MCC Székelyudvarhelyi képzési központ

Szemet szóért – Erdélyi írók a közösség szolgálatában

„Hivatástudattal sokan bírnak, írók kevesen vannak” – szólt Szemlér Ferenc szigorú ítélete a transzilvanista írókkal szemben a Jelszó és mítosz (A második erdélyi nemzedék) című, Erdélyi Helikonban megjelent 1937-es írásában. Lakatos Mihály író, az MCC Magyar Összetartozás Intézetének kutatója és Simó Márton prózaíró, szerkesztő, az Élő Székelyföld Munkacsoport létrehozója történeti kitekintéssel keresik arra a választ, hogy lehet-e és kell-e a közösség szolgálatába állítani az irodalmat.

MCC Sepsiszentgyörgyi képzési központ

Szemet szóért – Erdélyi írók a közösség szolgálatában

„Hivatástudattal sokan bírnak, írók kevesen vannak” – szólt Szemlér Ferenc szigorú ítélete a transzilvanista írókkal szemben a Jelszó és mítosz (A második erdélyi nemzedék) című, Erdélyi Helikonban megjelent 1937-es írásában. Lakatos Mihály író, az MCC Magyar Összetartozás Intézetének kutatója és Dimény H. Árpád költő, műfordító, a Székely Hírmondó napilap vezető szerkesztője történeti kitekintéssel keresik arra a választ, hogy lehet-e és kell-e a közösség szolgálatába állítani az irodalmat.

A szabadságért ki kell állni!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcra, a márciusi ifjakra és a magyar népzenében megőrzött, megóvott nemzeti egységre emlékezett a Magyar Összetartozás Intézete. Ám a zenés-beszélgetéses rendezvényen nem csupán 1848 muzsikái csendültek fel, hanem az egykori Magyarország csaknem valamennyi tájának dallamai is. A rendezvényen Deák Dóra beszélgetett Major Anitával, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatóhelyettesével és Jánosi András népzenésszel.

A Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozatával díjazták Lakatos Mihályt

2024. március 14-én Dr. Sulyok Tamás államfő a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést adományozta munkatársunknak, Lakatos Mihálynak. Lakatos Mihály József Attila-díjas költő, író, műfordító, az MCC Magyar Összetartozás Intézetének kutatója az állami kitüntetést a magyar kultúrát gazdagító, kimagasló írói és műfordítói életműve elismeréseként kapta. A Pesti Vigadóban megtartott ünnepségen az elismerést Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter és Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára adta át.

Forradalom és népzene

Margittai Gábor intézetigazgató nyilatkozik a Hungaricus együttes március 13-i koncertjéről.

Tiltott kastélyok: a gernyeszegi Teleki-kastély és a grófi család története – Interjú Margittai Gábor filmrendezővel

Február végén mutatták be az erdélyi magyar arisztokrata család, a Telekiek sorsáról szóló alkotást. A Tiltott kastélyok című sorozatról, annak legfrissebb részéről, az Aranyszőnyegről, a romániai restitúciós perekről és a Teleki család történetéről Margittai Gáborral, a film egyik alkotójával beszélgettünk.

Pokoljárás Erdélyben

Hetvenöt évvel ezelőtt, 1949. március 2-án kezdődött meg az erdélyi magyar nemesség kényszerlakhelyre telepítése. Az évforduló emlékére szervezett mozipremiert és beszélgetést az MCC Magyar Összetartozás Intézete: az alkotópár, Margittai Gábor igazgató és Major Anita igazgatóhelyettes Aranyszőnyeg című dokumentumfilmje a gernyeszegi Teleki-kastély feltámadását és a hányatott sorsú család küzdelmeit állítja fókuszba.

Kell-e az irodalmat a közösség szolgálatába állítani?

Az irodalom közösségformáló szerepéről szervezett beszélgetést a Mathias Corvinus Collegium (MCC). A szerda délutáni Szemet szóért – Erdélyi írók a közösség szolgálatában című eseményen Karácsonyi Zsolt költő, a Helikon főszerkesztője és az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke, valamint Lakatos Mihály író, költő, műfordító, az MCC Magyar Összetartozás Intézetnek kutatója osztotta meg gondolatait arról, hogy a történelem során milyen szerepet vállaltak magukra az írók és költők, valamint milyen hatással volt mindez a közösségre. A kérdés nyitva maradt: lehet-e – vagy kell-e egyáltalán – az irodalmat a közösség szolgálatába állítani?

Thököly és Rákóczi kurucai is erre a zenére táncolhattak

Egyedülálló zenetörténeti felfedezést tett Jánosi András népzenész, zenekutató. Összehasonlító kutatómunkája alapján felfedi, hogy egykor viszonylag egységes lehetett a magyar hangszeres zenei hagyomány, amely az erdélyi és partiumi falvakban maradhatott fönn a legtovább, valószínűleg felvidéki gyökerekkel. Interjú március 13-i rendezvényünk művészével.

MCC kolozsvári képzési központ

Szemet szóért – Erdélyi írók a közösség szolgálatában

„Hivatástudattal sokan bírnak, írók kevesen vannak” – szólt Szemlér Ferenc szigorú ítélete a transzilvanista írókkal szemben a Jelszó és mítosz (A második erdélyi nemzedék) című, Erdélyi Helikonban megjelent 1937-es írásában. Lakatos Mihály író, az MCC Magyar Összetartozás Intézetének kutatója és Karácsonyi Zsolt költő, a Helikon főszerkesztője és az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke történeti kitekintéssel keresik arra a választ, hogy lehet-e és kell-e a közösség szolgálatába állítani az irodalmat.

Jóvátétel és gólöröm

Major Anita, az intézet igazgatóhelyettese nyilatkozott a Katolikus Rádióban legutóbbi rendezvényeinkről.

Többszörös kisebbségben

Margittai Gábor, az intézet igazgatója nyilatkozott az M5 Librettó című műsorában az Aranyszőnyeg premierjéről.

A történelmi böjt kezdete

Hetvenöt éve, 1949 húshagyókeddjén, március 2-áról 3-ára virradó éjszaka néhány óra alatt a történelem szuterénjába taszították a magyar főnemesi családokat Erdélyben. Volt, akit lágerekbe deportáltak; volt, hogy több ezer négyzetméteres kastélyok urait kényszerítettek néhány négyzetméteres pincelakásokba.

Bemutatták az erdélyi magyar arisztokrata család, a Telekiek sorsáról szóló dokumentumfilmet

A Puskin mozi adott otthont február 28-án este a Major Anita és Margittai Gábor által készített Aranyszőnyeg című dokumentumfilm premierjének. Az alkotás az egyik legjelentősebb erdélyi magyar arisztokrata család, a Telekiek sorsát idézi meg. Az MCC Magyar Összetartozás Intézete által szervezett rendezvényen a filmvetítést pódiumbeszélgetés követte, amelyen az alkotók mellett két díszvendég, gróf Teleki Julianna, illetve gróf Teleki Kálmán, a film főszereplői is jelen voltak.

Példaadó XXI. századi nemesség

Major Anita, az intézet igazgatóhelyettese nyilatkozott az M5 Agenda című műsorában az Aranyszőnyeg filmszínházi premierjéről.

A nemzeti maximum: beszélgetés Faragó Tamással

A sport mint identitáserősítő elem

Lakatos Mihály, az intézet kutatója nyilatkozott az M5 Agenda című műsorában intézetünk induló beszélgetéssorozatáról.

Hunyadi János terem

„Szabadságért ki kell állni…” – A régi Magyarország elfeledett muzsikája

Milyen lelkesítő dalokat énekeltek 48-as honvédeink a szabadságharc csataterei felé masírozva? És milyen zenére mulattak Thököly és Rákóczi fejedelem kuruc katonái két labancverés között?

Filmpremier a Puskinban: Aranyszőnyeg – A gernyeszegi Teleki-ház feltámadása

Erdély és Magyarország egyik legjelentősebb arisztokrata családja, a Telekiek sorsa elevenedik meg Major Anita és Margittai Gábor Aranyszőnyeg című dokumentumfilmjében. Az alkotás premierjét február 28-án, szerdán tartja az MCC Magyar Összetartozás Intézete a budapesti Puskin moziban két díszvendég jelenlétében.

Aranyszőnyeg – A gernyeszegi Teleki-ház feltámadása

Erdély és Magyarország egyik legjelentősebb arisztokrata családja, a Telekiek sorsa elevenedik meg Major Anita és Margittai Gábor Aranyszőnyeg című dokumentumfilmjében. Az alkotás premierjét február 28-án tartja az MCC Magyar Összetartozás Intézete a budapesti Puskin moziban két díszvendég jelenlétében.

Faragó Tamás ismét színre lép, érdemes figyelni a szavaira

Faragó Tamásra mindig érdemes odafigyelni. A Nemzet Sportolója a Magyar Összetartozás Intézete szervezésében, pódiumbeszélgetés keretében beszél a pályafutásáról, hitvallásáról, és természetesen az idei vízilabda-világbajnokságról is elmondja a véleményét. Faragó egykor nem csupán a világ legjobbb játékosa, olimpiai bajnok vízilabdázó volt, szövetségi kapitányként vb-címre vezette a női válogatottat.

Pódiumbeszélgetés a Nemzet Sportolójával, Faragó Tamással

A Magyar Összetartozás Intézete szervezésében találkozhat a nagyközönség a magyar vízilabdasport legendájával.

MCC kaposvári képzési központ

Tiltott kastélyok nyomában – az erdélyi magyar főnemesség múltja és jövője

A Mathias Corvinus Collegium kaposvári képzési központja „Tiltott kastélyok nyomában – az erdélyi magyar főnemesség múltja és jövője” címmel szervez szakmai estet február 27-én, kedden 17 órától.

Margittai Gábor és a magyarságkutató expedíciók

Margittai Gábor, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója, író, dokumentumfilm-rendező, szerkesztő február 23-án, pénteken 18 órakor Csabdin, a könyvtárban Külső magyarok – Magyarságkutató expedíciók a sztyeppétől a Szaharáig címmel tart előadást.

Börtönsziget, előadás, könyv, film – magyar katonák csontjait rejti a szardíniai turistaparadicsom

Magyar katonák csontjait rejti Asinara, az albínó szamarak földje, amely a Földközi-tenger közepén található. Itt az első világháborúban hadifogolytábor működött a gránitsziklák között. Erről írt könyvet Margittai Gábor, a Magyar Összetartozás Intézete igazgatója. Most egy filmet is bemutattak, majd egy előadás is megerősítette a történetet. Az MCC pécsi képviseletének meghívására érkezett a kötet szerzője Pécsre. A program a Művészetek és Irodalom Házában zajlott.

A nemzeti maximum: futball-Eb és olimpia – Pódiumbeszélgetés Faragó Tamással

Mint négyévente rendesen, idén is a labdarúgó-Európa-bajnokság és az olimpia az esztendő két kiemelt sporteseménye, amelyre beszélgetéssorozattal hangolunk a következő hónapokban. E két világverseny ugyanis mindenkit elér, mindenkit megszólít.

A történelmen átívelő emberi tragédiák megismerése erősítheti az emlékezetkultúránkat

Február 12-én, hétfő este teltházzal zajlott a „Hadifogoly magyarok a nagy háborúban” című kiállítás finisszázs rendezvénye, filmvetítéssel egybekötött szakmai esemény a pécsi Művészetek és Irodalom Házában. Az érdeklődők zsúfolásig megtöltötték a rendezvénytermet.

Puskin Mozi

Aranyszőnyeg – A gernyeszegi Teleki-ház feltámadása – Premier a Puskin moziban

A gernyeszegi Teleki-kastély nem „csupán” a magyar művelődéstörténet kiemelt helyszíne, de a XXI. századi erdélyi főnemesi restitúciós kálvária fontos állomása is. A csaknem fél évezredig Teleki-tulajdonban lévő Gernyeszeg szülőhelye volt többek között a marosvásárhelyi Teleki Tékát megalapító Teleki Sámuel grófnak, de itt született a tragikus sorsú miniszterelnök, Bethlen István is. 75 éve, 1949. március 2-án kezdődött meg az erdélyi magyar nemesség pokoljárása. Filmbemutatónkkal erről az évfordulóról emlékezünk meg.

Szamár-sziget rabjai – filmvetítés, előadás és finisszázs

Filmbemutatóval és egy drámai kutatás bemutatásával zárul intézetünk Hadifogoly magyarok a nagy háborúban című kiállítása, amelyet az MCC pécsi képzési központja és a Magyar Összetartozás Intézete szervezett.

A szobor marad!

Nagykároly tavaly áprilisban azzal került be a sajtóba, hogy Novák Katalin köztársasági elnököt feldühödött, skandáló román tömeg fogadta a Kölcsey-szobor avatásakor. Valóban ekkora a román–magyar ellentét a határ közelében fekvő, méltatlanul alulértékelt városkában és környékén? Utánajártunk.