Margittai Gábor

Vita és önvizsgálat Kassán

A kassai szórványmagyarság életét bemutató, Kassa, a skizofrén város című dokumentumfilmet vetítették a MaJel Rovás Központban, ahol a film készítőjével, Margittai Gáborral, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatójával is beszélgethetett a közönség.

Együtt az ördög ellen, a szerelemért

Végre megszületett egy mesekönyv, amely egyensúlyban van. Nem csak egy hősről szól, akivel csak a kislányok vagy csak a kisfiúk tudnak azonosulni. Ez a történet mindkét nem szemszögéből bemutatja az eseményeket, majd összeér egy szép végkifejletben. A Magyar Összetartozás Intézetének Kardcsiszár királyfi és Dalderű királylány című mesekönyve régies történetet mesél el, hiszen királyfiakról, királyleányokról, tündérekről, sárkányokról és magáról az ördögről mesél, de mégis a jó értelemben vett korszerű és új köntösben.

A székely atyafi esete a fél disznóval

Mennyire vagyunk humorosak mi, magyarok? Ha bennünket, magyarokat kérdeznek, a válasz: nagyon. Hiszen ki ne hallott volna a székely és palóc anekdotákról, a népi tréfákról, a pesti viccről vagy éppen a folyamatosan az országot járó „sztendáposok” seregéről? De vajon más népek is ezt gondolják rólunk? Vajon a humorérzék tényleg a zsigereinkben van, valóban része nemzeti identitásunknak? És egyáltalán: mi a humor?

Kassa, a skizofrén város

A kassai magyarság életét, az identitásuk megőrzése érdekében megvívott harcukat bemutató Kassa, a skizofrén város című dokumentumfilmet vetítették a MaJel Rovás Központban, ahol a film egyik készítőjével, Margittai Gáborral, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatójával is beszélgethetett a közönség.

A régi Magyarország elfeledett hangszeres zenéje – A Hungaricus együttes és barátai koncertje pódiumbeszélgetéssel

Milyen szerepet játszhatott a Felvidék – mely több évszázadig viszonylagos szélcsendet élvezett a történelmi viharokban – a magyar népzenekincs megőrzésében és exportálásában? Azaz a nemzeti folytonosság és magyar összetartozás fenntartásában, kiterjesztésében. Milyen forradalmi felfedezést tehet egy eltökélt zenerégész, talán át is írva tudásunkat az erdélyi és partiumi népzene eredetéről?

Jókai 200 - A Librettó vendégei: Constantinovits Milán és Lakatos Mihály

A Librettó vendégei Constantinovits Milán, az MCC szakmai főigazgató-helyettese és Lakatos Mihály, a Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója, akikkel Sipos Szilvia és Pató Márton műsorvezetők beszélgetnek a Jókai-életmű korszerűségéről.

A székely atyafi esete a fél disznóval – a magyar humor mint identitásunk alkotóeleme

Mennyire vagyunk humorosak mi, magyarok? Ha bennünket, magyarokat kérdeznek, a válasz: nagyon. Hiszen ki ne hallott volna a székely anekdotákról, a népi tréfákról, a pesti viccről vagy éppen a „sztendáposok” seregéről? De vajon más népek is ezt gondolják rólunk? Vajon a humorérzék tényleg a zsigereinkben van, valóban része nemzeti identitásunknak?

Teleki Julianna grófnő: Még a legsötétebb években is büszkék voltunk arra, hogy kik vagyunk

Két fő bűne volt: hogy grófnő és hogy magyar. Erdélyben, a soviniszta kommunizmus korában egyikre sem volt bocsánat. Bár már gyerekként átélte az „osztályidegenek” pokoljárását, családja szétszóratását s a vagyon felprédálását, személye jól példázza, hogy az igaz arisztokratizmus nem elpusztítható.

Magyar Jelenlét Háza, MaJel Rovás Központ

Kassa, a skizofrén város

Kassa magyarsága – alig néhány kilométerre határainktól – az egyik legveszélyeztetettebb és legdrámaibb múltú mélyszórványunk, amely napi harcot folytat azért, hogy ne tűnjön el végleg. Major Anita és Margittai Gábor dokumentumfilmje a megmaradtak tudathasadásáról, asszimiláció elleni harcáról és a város ismert és kevésbé ismert zugairól.

Az arany ember húsz oldalon

Jókai Mór munkássága olyan szellemi örökség, amely kultúránk, nemzeti azonosságtudatunk kitörölhetetlen része. 2025-öt az író születésének 200. évfordulója alkalmából Jókai-emlékévvé nyilvánította az Országgyűlés. A tanácskozás meghívott vendégei – Constantinovits Milán, az MCC szakmai főigazgató-helyettese, pedagógus, Császtvay Tünde művelődés- és irodalomtörténész, L. Simon László József Attila-díjas író, valamint Lakatos Mihály, a Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója, író – a jeles regényíró és életműve előtt tisztelegve, de (nem) olvasásának, „korszerűségének” XXI. századi dilemmáival is szembenézve fejtették ki a témával kapcsolatos véleményüket a szép számban megjelent érdeklődő előtt.

A legolvasottabb magyar író vagy „taníthatatlan” őskövület?

200 évvel ezelőtt, 1825. február 18-án született Komáromban Jókai Mór. Az író munkássága olyan szellemi örökség, amely kultúránk, nemzeti azonosságtudatunk kitörölhetetlen része. 2025-öt Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából emlékévvé nyilvánította az Országgyűlés. A jeles regényíró előtt tisztelegve, de (nem) olvasásának, „korszerűségének” XXI. századi dilemmáival is szembenézve Constantinovits Milán, az MCC szakmai főigazgató-helyettese, pedagógus, Császtvay Tünde művelődés- és irodalomtörténész, L. Simon László József Attila-díjas író, valamint Lakatos Mihály, a Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója, író beszél és beszélget a Jókai-életmű időszerűségéről és identitásteremtő szerepéről.

Thököly Imre táncától Kassa skizofréniájáig

Magas-Tátra, magyar Tátra

Mit jelent nekünk, magyaroknak a világ legkisebb magashegysége, síturisták és hegymászók paradicsoma? És jelent-e eleget?

Hová lett Kölcsey Ferenc szülőfalujának magyarsága?

A román–magyar határtól csak néhány kilométerre fekvő Sződemeteren született Kölcsey Ferenc, a magyar Himnusz megalkotója, a magyarságtudat egyik legjelentősebb vonatkoztatási pontjának megteremtője. Ma már mégis alig van itt magyar?

Tiltott kastélyok nyomában – Az erdélyi magyar főnemesség múltja és jövője (filmvetítéssel)

Mi vár egy erdélyi főnemesi családra, amelynek tagjai visszaszerezték ugyan a történelmi „ingatlant”, ám a hozzá tartozó birtokokat a legkeservesebb jogi hercehurcával sem sikerül?

Jókai 200 – A legolvasottabb magyar író vagy „taníthatatlan” őskövület?

200 évvel ezelőtt, 1825. február 18-án született Komáromban Jókai Mór. Az író munkássága olyan szellemi örökség, amely kultúránk, nemzeti azonosságtudatunk kitörölhetetlen része. 2025-öt Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából emlékévvé nyilvánította az Országgyűlés. A jeles regényíró előtt tisztelegve, de (nem) olvasásának, „korszerűségének” XXI. századi dilemmáival is szembenézve Constantinovits Milán, az MCC szakmai főigazgató-helyettese, pedagógus, Császtvay Tünde művelődés- és irodalomtörténész, L. Simon László József Attila-díjas író, valamint Lakatos Mihály, a Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója, író beszél és beszélget a Jókai-életmű időszerűségéről és identitásteremtő szerepéről.

Margittai Gábor a magyar himnusz különlegességéről és a magyar kultúráról

A magyarság legfőbb szimbólumairól kérdezi Rónai Egon a Magyar Összetartozás Intézete igazgatóját, Margittai Gábort a magyar kultúra napján.

Meggondolatlanul és megfontolatlanul: katasztrofális hadjárat „kutya” Szerbia ellen

1914 késő őszén kezdődött meg az Osztrák–Magyar Monarchia haláltánca a szerbiai hegyekben. A „disznópásztorok földje”, ahogy a korabeli propaganda emlegette, túl kemény diónak bizonyult a császári és királyi hadsereg számára. Nemhogy a háborúnak nem lett vége, mire a levelek lehullottak, de egyre kegyetlenebb és kétségbeesettebb harcok követték egymást a balkáni frontszakaszon. A szerb kézre került, főleg osztrák és magyar nemzetiségű katonákra pedig brutális kegyetlenségek vártak. Miért járt hatalmas veszteségekkel a szerbek elleni hadjárat? Mit írt Csáth Géza a naplójába a harcok idején? Milyen atrocitásokat követtek el egymással szemben a háborúzó felek?

Lakatos Mihály: Magyar identitástudatunknak meghatározó része az irodalom

Magyar identitástudatunknak mindig is fontos része volt az irodalom. Különösen igaz ez az erdélyi magyarságra, amely a történelem során számos alkalommal került olyan helyzetbe, hogy küzdenie kellett a megmaradásáért. Milyen szerepük volt az íróknak és egyáltalán az irodalomnak a közösségben? Erről beszélünk a Magyar Kultúra Napján. Az este a Mandinerrel – a mai házigazda Juhász Zsolt, vendége Lakatos Mihály író, költő, műfordító, a Mathias Corvinus Collegium Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója.

Scruton Salon

A megmaradás helyei

Árpád-kori templomok és kassai magyar mélyszórvány – a megmaradás helyei és stratégiái. Őszi kutatóút és kurzus az Egyetemi Program és a Roma Tehetség Program diákjaival a Felvidéken. Intézetünk kisfilmje.

Nyelvében él a nemzet. Gondolatok a nemzeti himnuszról, az otthon- és hazaszeretetről

Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én tisztázta le Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból című versének kéziratát, amely később Magyarország nemzeti himnuszává vált. 1989 óta ezen a napon ünnepeljük a magyar kultúra napját, megemlékezve évezredes hagyományainkról, megőrizve és továbbadva a magyar nemzettudat szellemi örökségét. A Scruton Hub szervezésében január 22-én a Scruton Salonban panelbeszélgetésre kerül sor minderről.

Felpofozott hős – Gudor Kund Botond a dél-erdélyi magyar szórványról, az újjászületés és a megmaradás csodájáról

Dél-Erdély évszázadok óta a magyarság fogyásának és elfogyásának szimbolikus tere. Előszeretettel mutatjuk fel ezt a régiót, amikor a nemzethalál képeivel akarunk példálózni. Megrogyott középkori templomok, házak alapjába épített sírkövek, népirtások láthatatlan tömegsírjai – és mindenekelőtt: egy-két lelket számláló magyar közösségek. Dr. Gudor Kund Botond néhány évvel a rendszerváltás után lett missziós református lelkipásztor ezen a vidéken, a szórványban, annak is a legmélyén, egy tudós pap szellemi főhadiszállásán: Magyarigenben. Mi is ott találkoztunk vele jó két évtizede, azóta is sokszor keresztezve egymás útját a szórványkutató és -mentő expedíciókon. Akkoriban, amikor első beszélgetésünk megtörtént, a szórvány szó még nem nyert polgárjogot a magyar köznyelvben és köztudatban. Mára ez a helyzet sokat változott – de vajon eleget?

A Magyar Összetartozás Intézetének mozgalmas éve volt 2024

Intézetünk expedíciói, forgatásai, kocertjei, előadásai 2024-ben – videós összefoglalónk az év jellemző pillanatairól.

Nemzetárulás: elévülhet-e a december 5-i népszavazás bűne? – Ez itt a kérdés

Húsz évvel ezelőtt december 5-én tartottak ügydöntő népszavazást a kettős állampolgárság kérdésében. A referendum kimenetele, de főképp az azt megelőző kampány súlyos sebeket ejtett mind a határontúli magyarokon, mind az itthon élőkön. Megbocsátható-e a magyart magyar ellen uszító kampány?

Kardcsiszár királyfi és Dalderű királylány

Győzhet-e a jó, ha rozsdás a kardja, vagy ha csak a dalban bízhat? Kardcsiszár királyfi és Dalderű királylány meséje egyetlen történetté fonódik össze, ahogy erejük és sorsuk is összekapcsolódik. Hagyományra, összetartozásra, tisztességre, szeretetre tanítva – és arra, hogy toronyba zárva sem csak a megmentőt kell várni. Rendhagyó mese: egy történet két hős szemszögéből.

Senki nem képes kívülről nemzedékké formálni egy társaságot

Mi az irodalom? Ezt a kérdést tettük fel Lakatos Mihály költő-írónak. A válasz persze már nem ilyen egyszerű, de az MCC Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója az irodalmat dupla fenekű fogalomként írta le, ami sok mindent megmagyaráz. Lakatos Mihály a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. programkoordinátoraként többek között a fiatal költők és írók nemzedékké formálásáról, illetve az irodalom intézményesítéséről is mesélt.

Húsz éve: egy népszavazás megrázkódtatásai

Az MCC Scrutonban a „Románok” és „táposok” – helycserés támadás, avagy ismerik-e egymást a magyar nemzetrészek? című pódiumbeszélgetés meghívott vendégei Nagy Koppány Zsolt József Attila-díjas író és Szentesi Zöldi László Tácsics Mihály-díjas lapszerkesztő voltak, az esemény moderátora Lakatos Mihály, a Magyar Összetartozás Intézetének kutatója.

Az este a Mandinerrel – Margittai Gábor Nagybánya magyar szórványáról

Noha a nagybányai szórvány helyzete reménykeltő – köszönhetően főként az ott működő Teleki Magyar Háznak –, a szakértők szerint nem ez a jellemző Erdély-szerte. Sőt! A Székelyföld tulajdonképpen hamisnak nevezhető biztonságérzete aggasztó. Az este a Mandinerrel – a mai házigazda Völgyi Tóth Zsuzsa, vendége Margittai Gábor.

Fenntartható erdélyiség – Soós Zoltán polgármester Marosvásárhely sebeiről és a székely autonómia esélyeiről

December 1. a románság nagy „államalapító” ünnepe, idén azonban a romániai parlamenti választások nagy napja is. Az erdélyi, partiumi és moldvai magyarság számára kétséges, hogy az új kormány miként fogja átalakítani az ország közigazgatási beosztását. Hiszen mára világossá vált, hogy a szocializmus megyerendszere, amely nem vette figyelembe a térségnek sem a történelmi, sem a kulturális, sem a gazdasági realitásait, nem működőképes. Azonban a reform a magyar többségű régiókat tovább forgácsolhatja, és román többségű megyékhez csatolhatja őket.

Magyarok tűzvonalban – Első világháborús hadifoglyok emlékezete Szardíniától Szibériáig (előadás és filmvetítés)

Gyóni Géza, Rákosi Mátyás, Kuncz Aladár, Nagy Imre – ami ezeket a neveket összeköti, az az első világháború nyugtalanító problémáinak egyik legdrámaibb, legtöbbeket érintő fejezete: a hadifogság. Kevés magyar család van, amelyiket ne sújtotta volna.

A magyar nyelv napjára

„S. O. S.! A magyar nyelv kiált segítségért. Ha nem hallgatjuk meg, elpusztul. […] Mind rosszabbul beszélünk és írunk, azaz lassanként megöljük a nyelvet.” Éppen száznyolcvan éve, 1844. november 13-án vált a magyar nyelv államnyelvvé, felváltva a latint és a németet a törvényhozásban, a közigazgatásban és az oktatásban. 2011-ben az Országgyűlés ezt a napot választotta a magyar nyelv napjának, amikor nemzeti identitásunk alapját ünnepeljük. De van-e okunk a felhőtlen örömre?

Forradalmárok honfoglalása – Gazsó Dániel a nyugati magyar szigetekről és az ötvenhatosok unokáiról

Az 1956. november 4-én hajnalban kezdődő szovjet invázióval a nemzet elbukta a szabadságharcot. Ám a káosz rövid időre lehetőséget adott magyarok százezreinek arra, hogy Nyugaton kezdjenek – ha nem is nyugodt, de kommunizmusmentes – új életet. Kik fogadták őket? Milyen forradalom- és Magyarország-képet vittek magukkal? Hogy alakult a nyugati magyar közösségek sorsa és számaránya 1956 után? És hogy viszonyul az amerikai magyarság ma a soron lévő elnökválasztáshoz? Erről beszélgettünk Gazsó Dániellel, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet szakemberével.

Padlót fogtak a románok a Hunyadi-sorozat miatt

Románia ötezer éve, avagy hogyan lopták el a magyarok a román géneket (is)? címmel közölt cikket a Magyar Összetartozás Intézete, amellyel folytatja a Hunyadi-filmmel kapcsolatos román véleményekről szóló elemző sorozatát.

Feol Podcast - Vendégünk Margittai Gábor, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója

Podcaststúdiónk és Bokányi Zsolt vendége Margittai Gábor, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója, író, dokumentumfilm-rendező, szerkesztő volt, aki izgalmas előadással készült a Mathias Corvinus Collegium székesfehérvári képzési központjának aktuális eseményén.

Kult-óra: Margittai Gáborral beszélgetett Rónai Egon

Erdélyről, turizmus és identitás kérdéseiről, a műemlékek fenntarthatóságáról, a főnemesi kultúra újjáéleszthetőségéről.

Hadifogoly magyarok a százhalombattai Barátság Kulturális Központban

Október 17-én nyílt meg Százhalombattán a Hadifogoly magyarok a nagy háborúban című első világháborús tárlat, amely egyedülálló módon mutatja be az elfeledett magyar „szürke rabok” szenvedéseit és áldozatvállalását. Margittai Gábor, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója nyitotta meg a kiállítást, amely november 12-ig látogatható.

Határok és hatások: történelem, irodalom, identitás

„A Trianon utáni határhúzásokkal magyar családok milliói kerültek más országok területére, ami nemcsak politikai, hanem társadalmi és kulturális kihívások elé is állította ezeket a közösségeket" — mutatott rá az MCC debreceni képzési központjában tartott előadásán Lakatos Mihály, a Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója és Nagy Koppány Zsolt József Attila-díjas író.

Bronzkori patrióták – Petrei Emese a magyar Szardíniáról és vérre menő hagyományokról

A Földközi-tenger második legnagyobb szigete hamisítatlan rejtelmes sziget. Ősi kőtornyok ezrei találhatók itt, amelyeknek építői kétezer évvel előzték meg a római civilizációt. Bár Szardínia területe mindössze kétharmada a Dunántúlnak, mindig is nagyhatalmak kereszttüzében állt, történelme hódítások, megszállások, ostromok végeláthatatlan sorozata. Annak tapasztalata, hogy amikor idegen hatalom képviselői partra szálltak itt, azok mindig csak kifosztották az erőforrásokat, kizsigerelték az őslakosokat, de sosem építkeztek. Petrei Emese turisztikai szakértő csaknem harminc éve él Szardínián, vele beszélgettünk minderről.