Margittai Gábor

Légicsapás

Egy öt elemit végzett péklegény tűzparancsa elég volt ahhoz, hogy hetven éve, 1956. október 27-én halomra lőjék a békés felvonulókat Tiszakécske központjában. Méghozzá egy magyar vadászrepülő magyar pilótája. Míg a mosonmagyaróvári sortűz legégetőbb kérdései máig megválaszolatlanok, addig Tiszakécskén pontosan ismert a tömeggyilkos neve, de még a díszsírhelye is. Vidékek forradalma – Tiszakécske!

Gyásztér

Fejlövés, tüdőlövés, haslövés, comblövés – esélye sem volt a Himnuszt éneklő, békés tömegnek, a gyilkos sortűz több mint száz embert ölt meg a mosonmagyaróvári határőrlaktanyánál hetven éve, 1956. október 26-án. A legfontosabb kérdések máig megválaszolatlanok, a bűnösök sosem bűnhődtek meg, az áldozatok hozzátartozói nem kaptak jóvátételt. A határőrlaktanya ma is áll, és ha romosan is, de ezekre a borzalmakra emlékeztet.

"Egyetemi stricik"

Nagy hiba lenne megfeledkezni arról, hogy 1956 nem csak Budapesté. Hogy hetven éve, ’56 őszén a pesti srácok mellett ott voltak a szegedi, debreceni vagy szolnoki srácok, munkások, katonák is, akik forradalmat, majd szabadságharcot robbantottak ki. Az „egyetemi stricik” kommunista szófordulat jól mutatja, mennyire rettegtek a párt vezetői mindentől, amit szabad, független és messze nem internacionalista gondolkodás hatott át. 1956 októberében a szegedi, debreceni és budapesti egyetemi ifjúság állt a forradalom élére, Debrecenben indultak meg először a tüntetők, hogy aztán sortűz fogadja őket… Közemlékezetünk adósága, hogy 1956 hagyományainak része legyen az is, ami Budapesten kívül történt. Vidékek forradalma – Debrecen!

Sebhelyek

Napjaink kalandorai kalapot emelhetnének báró Nopcsa Ferenc előtt, akihez hasonlót még Rejtő Jenő sem tudott volna kitalálni. A dél-erdélyi főnemes egészen véletlenül felfedezte Erdély törpedinóit, csaknem Albánia királya lett, pásztorgúnyában kémkedett a román hadsereg állásainál, amikor az Erdély lerohanására készült az első világháborúban, ő volt a világtörténelem legelső repülőgép-eltérítője – szóval nem igazán volt tipikus tudósember. És bár Nopcsa báró élete kész regény, ez a regény nem egy könnyű nyári olvasmány. Egykor haldokló, mára megmentett dél-erdélyi kastélyában jártunk.

Kettészelt város

Hogyan lehet Fiuméből Munkácsra érni pár perc alatt, ráadásul gyalog? Kettészelt városokból és falvakból, közösségekből és emlékekből van elég a Kárpát-medencében, túl sok is, de ezek között talán csak egy hely van, ahol néhány lépéssel bejárható a történelmi Magyarország. A Magyar Kálvária a legalkalmasabb ponton, Sátoraljaújhelyen épült meg, ahol mindig látóhatáron belül marad Trianon pusztítása. De ez a kálvária nemcsak a pusztítás emlékhelye, hanem az összetartozásé is. Ahogy a függőhíd is, amely ma odavezet.

Erdélyi végeken

Mintha a nagy katasztrófák és pusztítások éltetnék Erdély ősi szellemi központját, a dél-erdélyi Hátszegi-medencét. Ez (volt) a Balkán kapuja, itt értek véget (majd éledtek fel sok száz évvel később) a nagydák álmok, és a havasi hágókon értek be Erdélybe a vlach pásztorok Albánia irányából. Egykor színmagyar volt, ma már csak mutatóban van itt magyar. Barangolások Erdély végvidékén.

Váráldozat

„Az ország becsülete” – a ma Burgenlandban található Lánzsérnak így hangzik a neve magyarul. A romjaiban is lenyűgöző erődítmény Nyugat-Magyarország egyik legbevehetetlenebb vára volt. De még Közép-Európának is egyik legtekintélyesebb erőssége – ma pedig Ausztria, azon belül az osztrák „Várvidék” egyik legjelentősebb várromja. Évszázadokon át folyt a harc a birtoklásáért a magyar és a német nemesek között – csakúgy, mint az ország becsületéért.

Templomfoglalók

A drámai állapotú őraljaboldogfalvi református templomnál kevés alkalmasabb helyszínt találni a Kulturális Örökség Napjain. A dél-erdélyi épület ugyanis nemrégiben került fel a legveszélyeztetettebb világörökségi helyszínek listájára. De nemcsak gyönyörű freskóin vannak törésvonalak, hanem nyugati és keleti, magyar és román kultúra, valamint történelemfelfogás között is frontvonalak húzódnak itt.

Híd a semmibe

Nem vezet sehonnan sehová, de ha arra járunk, luxus volna elkerülni a felvidéki Lelesz gótikus hídját, amely a maga 700 évével a Kárpát-medence egyik legvénebb átkelője. Pedig egy csepp kötőanyag nincs benne, legfeljebb a történelem habarcsa. Egykor pusztító hadak dübörögtek át rajta – ma a magára hagyott térség legtökéletesebb jelképe.

A Magyarosaurus

A „kréta kori Erdély” szenzációja, a hátszegi törpedinók felfedezése egy nem kevésbé szenzációs figurához, a régi Magyarország utolsó reneszánsz kalandorához kötődik, aki persze nem igen lehetett próféta a saját hazájában. A dél-erdélyi szigetvilágban jártunk, ahol egykor vérszomjas és szelíd dinók is trappoltak. Mint például a Magyarosaurus dacus.

Fantomfájdalom – Expedíciók a magyarság határvidékeire, kiállításmegnyitó és előadás

Hogyan lehetnek nemzeti emlékezetünkben akkora hasadások, amelyek szakadékként nyelnek el történelmet, emberi sorsot, hősi és alávaló tetteket? Miféle mesterkedések titkolnak el vagy hamisítanak meg sorsfordító eseményeket még napjainkban is, átírva a történelmét régi tájainknak, várainknak, templomainknak? Miért kell emberek millióit, akár egész társadalmakat a felejtés sodrába taszítani? Kigyógyulhatunk-e nemzeti traumáinkból? – Margittai Gábor és Major Anita Fantomfájdalom című kiállítása – amely azonos című könyvükhöz is kapcsolódik – ezekre a kérdésekre keresi a választ.

Törmelékből templom

Nem sok olyan templom van a világon, mint a dél-erdélyi Demsus, amelyet ókori építési törmelékből eszkábáltak össze, méghozzá nem is akárhogyan. Ám ez arra is felbátorította a történelemhamisítás bajnokait, hogy dákoromán mítoszokat koholjanak a szentély köré, amelyet egykor református magyarok és ortodox románok közösen használtak...

Mohács 500

500 esztendeje, 1526. augusztus 29-én fordította ki sarkából a magyar történelmet és a virágzó Magyar Királyság sorsát I. Szulejmán oszmán hadserege Mohácsnál.

Harcosok szentélye

Pogány vagy keresztény? Kelet vagy Nyugat? Máig indulatokat gerjeszt a magyarságnak az a dilemmája, amely István király államalapítását nemcsak megelőzte, de meg is alapozta. E dilemmát eldöntő csata helyszínén jártunk.

Az utolsó magyar

A Kárpát-medence egyik legmegrendítőbb pontja Nagypestény, ez a kis dél-erdélyi falu a Retyezát lábánál. Bár van egy csodás régi temploma, kastélya-kúriája, nem ez adja drámai súlyát. Hanem az, ami többé már nincs a falunak.

Hunyadi vámpírok

A „Hadak Villámát”, ahogy a törökök rettegve nevezték Hunyadi Jánost, 570 éve, 1456. augusztus 11-én rántotta magával a pestis – alig néhány nappal a nándorfehérvári diadal után. A család ősi fészke, a dél-erdélyi Vajdahunyad a magyar történelem kiemelt pontja – várkastélyával, magyar hadvezéreivel, fejedelmeivel, nemeseivel, elveszett bukovinai csángóival. Ezért olyan keserves, hogy mára mélyszórvánnyá vált a magyarsága.

Lángoló mennyezet – Csécs református temploma

Kívülről talán az egyik legkevésbé „érdekes” szentélyünk a felvidéki Csécs református temploma. Ám az Árpád-kori épület lélegzetelállító szépségű és erejű középkori freskókat rejt – a mélyszórvány Kassa árnyékában gyorsan fogyatkozó csécsi magyarok szakrális és kulturális kincsét. Nem beszélve a közelében található háborús emlékműről, amelynek ugyancsak érdekes – és beszédes – a története...

Befalazott gyermek

A szántóföld közepén áll a somogyvámosi Pusztatorony: nemcsak korok és népek emlékét őrzi, hanem sötét és barbár történeteket is, amelyek az István király által legyőzött és kivégeztetett Koppányhoz, Somogyország pogány hercegéhez kötődnek.

Nadányi Zoltán Művelődési Központ

ÖSSZETARTOZÁS – 11. partiumi szabadegyetem

A Berettyóújfaluban megrendezett partiumi szabadegyetem ideje hívószava: összetartozás. Intézetünk vezetői, dr. Margittai Gábor és Major Anita előadást tartanak a háromnapos tanácskozáson.

Szardínia, a rejtelmes sziget – Tanulmányút és nemzetközi konferencia

Idén másodszor szerveztük meg a Magyar Összetartozás Intézetének szardíniai tanulmányútját, amelynek során bemutathattuk az MCC Egyetemi Programja hallgatóinak első világháborús szamár-szigeti kutatásainkat, amelyek a magyar hadifoglyok szenvedéstörténetét tárták fel; az expedíciós terepmunka szépségeit és gyötrelmeit – illetve látogatást tettünk a szardíniai autonómia legizgalmasabb rétegeiben, amelyek tanulságul szolgálhatnak a magyar kisebbségi közösségek és a Kárpát-medencei együttélés szempontjából.

Fantomfájdalom – Expedíciók a magyarság határvidékeire, kiállításmegnyitó és előadás

Hogyan lehetnek nemzeti emlékezetünkben akkora hasadások, amelyek szakadékként nyelnek el történelmet, emberi sorsot, hősi és alávaló tetteket? Miféle mesterkedések titkolnak el vagy hamisítanak meg sorsfordító eseményeket még napjainkban is, átírva a történelmét régi tájainknak, várainknak, templomainknak? Miért kell emberek millióit, akár egész társadalmakat a felejtés sodrába taszítani? Kigyógyulhatunk-e nemzeti traumáinkból? – Margittai Gábor és Major Anita Fantomfájdalom című kiállítása – amely azonos című könyvükhöz is kapcsolódik – ezekre a kérdésekre keresi a választ.

Őrvidéken, Várvidéken

Az osztrák–magyar határövezet feloldhatatlan történelmi ellentmondásával küzd az osztrákok Várvidékének, azaz a csupán egy évszázada létező Burgenlandnak szinte minden vára, temploma, őrtornya. A magyarság ősi gyepűvidéke végképp értelmezhetetlen módon került a minket háborúba rángató, majd velünk vállvetve vesztes Ausztriához, és lett egy sosem volt, annál inkább koholt régió része.

Gyilkosság a kastélyban

Végóráit éli az alvinci kastély. Pedig a magyar történelem egyik legdrámaibb gyilkosságának emlékhelye ez a szomorú romhalmaz a hasonlóan véres történelmű Dél-Erdélyben. Az alvinci Martinuzzi-kastélyban végeztek ugyanis a császári orgyilkosok azzal a harcos főpappal, aki új pályára állította nemcsak Erdély, de a Mohács utáni Magyar Királyság történetét is.

Magyarok, dákok, románok

Erdély minimum az ókor óta ősi román föld, és a magyarok csak betolakodtak oda Ázsiából jövet-menet, durván felszántva Erdély eredeti kultúráját – valahogy így próbál jogalapot teremteni Erdély történelmének megszállásához a dákoromán folytonosságelmélet. A dél-erdélyi Kerc romjaiban is pompás apátsága azonban alapjaiban cáfolja ezt a mesterséges mítoszt.

Ami nincs, mégis fáj – Margittai Gábor: Fantomfájdalom

Van-e szabadulás nemzeti traumáink fogságából? Erről beszélgetünk Margittai Gáborral Fantomfájdalom című új könyve kapcsán. Szórvány, elhallgatott történetek, visszatérő mondatok – és a kérdés: valóban emlékezünk, vagy csak ismételjük, amit tanultunk? Beszélgetés traumáról, identitásról és arról, hogy van-e kiút a múltból, vagy a fantomfájdalom már a részünkké vált.

I. Tulipántos Napok – Feketéből trikolór – Fráter Olivér, Gali Máté és Margittai Gábor kerekasztal-beszélgetése

A Folk Koli, a Mathias Corvinus Collegium diákprojektje 2026. június 8–9- között megrendezi az I. Tulipántos Napok kultúrkonferenciát és folkfesztet. Az esemény fővédnöke dr. Margittai Gábor, a Magyar Összetartozás Intézete igazgatója. Az esemény 2. napján, június 9-én 10:00 és 11:00 óra között Margittai Gábor Gali Mátéval és Fráter Olivérrel beszélget történelmi töréspontokról, szemléletváltásról, testvériségről a nemzeti összetartozás napja kapcsán.

Fantomfájdalom - Van-e szabadulás nemzeti traumáink fogságából?

Mohács, Arad, Trianon, Corvin köz, világháborúk, haláltáborok, kitelepítések, diktátumok és dekrétumok – történelmünk drámai fordulópontjai napjainkig meghatározzák Kárpát-medencei létünket, közösségi és egyéni sorsunkat is.

Mi tartja meg a magyart? – Agócs Gergely, Margittai Gábor és Kántor Zoltán kerekasztal-beszélgetése

Beszélgetés a nemzeti összetartozás napja alkalmából a Scruton Salonban Mi tartja meg a magyart? címmel arról, hogy milyen kulturális és közösségi mintázatok képesek hosszú távon megtartani és összekapcsolni a Kárpát-medence magyar közösségeit.

Fantomfájdalom – fáj-e még, ami már nincs?

Fantomfájdalom. E beszédes címmel jelent meg Margittai Gábor újabb könyve, amelyet a társ és társalkotó Major Anita mutatott be a bicskei Petőfi Művelődési Központban egy látványos fotósorozattal kiegészítve, a határon túli magyarlakta varázslatos helyszínekről. A fantomfájdalom a levágott testrészek utáni érzetekre utal, amelyek az agyban tovább fájnak, akkor is, ha már nincsenek…

Földvár, a haláltábor

Szeméthalom közepén, elhanyagolt pusztában található a magyarok vesztőhelyének feledésre ítélt emlékműve, amelyet még a Ceaușescu-korszak után is támadások értek. Románia átállását követően, 1944 őszétől Barcaföldvár hírhedt lágerében magyar hadifoglyok és civilek ezreit tartották fogva, akik földbe vájt lyukakban húzhatták meg magukat – sokan mindörökre…

Juhok a templomban

Már nem kellett volna sok idő ahhoz, hogy a dél-erdélyi Alvinc csodás középkori temploma a földdel legyen egyenlő. Tartottak a szentélyben országgyűlést, de tartottak juhokat is. Egykor virágzó református gyülekezet élt a templom körül, ma már nem igen hallani magyar szót Alvincon.

„Hagyományaink nélkül senkik és semmik vagyunk”

Mit jelent ma magyarnak lenni egy globalizált világban? Hogyan őrizhető meg az identitás itthon és a diaszpórában? Erről beszélgettünk Margittai Gáborral, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatójával.

A hűtlen vár

Hamisítatlan gyepűvidéken, a régi Magyarország egyik legmeghökkentőbb pontján áll a nedeci sasfészek, a felvidéki Szepesség várcsodája. Bár most a lengyel–szlovák határt őrzi, minden szegletéhez magyar történelem tapad. Amikor Trianon után ez a vidék Kis-Lengyelország része lett, a csalódott Csehszlovákia szerette volna, ha lengyel vér is tapad hozzá.

Fantomfájdalom – Van-e szabadulás nemzeti traumáink fogságából?

Hogyan lehetnek nemzeti emlékezetünkben akkora hasadások, amelyek szakadékként nyelnek el történelmet, emberi sorsot, hősi és alávaló tetteket? Miféle mesterkedések titkolnak el vagy hamisítanak meg sorsfordító eseményeket még napjainkban is, átírva a történelmét régi tájainknak, várainknak, templomainknak? Könyvbemutató és kiállításmegnyitó Bicskén.

Honfoglalók Nagykárolyban

A román–magyar határtól karnyújtásnyira fekvő Nagykároly rengeteg magyar kincset rejt. Magyarsága is jelentős. Mégsem ismerjük, mégsem látogatjuk eléggé – ahogy romantikus lovagvárát sem.

Hagyomány és modernitás

Akár egy ősi legendában, Kassai Lajos lovasíjászt megvadult ló ragadta el, s vitte egy eldugott zselici völgybe, ahol aztán felépítette különleges birodalmát. Ám ez volt az ő belső honfoglalásának nyitánya is.

Gótika a szántóföldön

A magyar szórványvilág egyik legmegrázóbb és legszebb jelképe a dél-erdélyi Borberek református temploma, amelynek harangja jó fél évszázada elnémult, gyülekezetének írmagja sem maradt. A hajdan virágzó magyar falu ma színromán, a reformátusok sírján juhok legelésznek. Az ősi gótikus szentély most így várja feltámadását.

A Tátra magyarjai

Bár a magyar turizmus bölcsője a világ legkisebb magashegységében, a Tátrában ringott, Trianon óta ez az ismeret egyre halványodik a köztudatban. Pedig a hegyi utak és ösvények ma is sok magyar emléket rejtenek, és némelyik ott van a szemünk előtt. Igaz, a csehszlovák utódállam mindent megtett azért, hogy ezeket az emlékhelyeket megfossza magyar vonatkozásaiktól. Amibe nem mindenki törődött bele...

A toporci csoda

Az egyik legnagyobb, mégis legrosszabb sajtójú magyar hadvezérnek, Görgei Artúrnak a szülőfaluja ma is váratlan csodákat rejt. Egy hely a régi Magyarország északi végvidékén, ahol nem csak pusztulás lehet a sorsuk a magyar emlékeknek.