Margittai Gábor

Margittai Gábor a PS-nek: fontos a kommunikáció az egyes elszakított magyar területek között

Hétfőn az MCC Magyar Összetartozás Intézete bemutatta az Erdély és Románia „nagy egyesülése” című filmet. Az alkotás célja, hogy az 1918–2018 között eltelt száz év december elsejéit tágabb történeti és emlékezetpolitikai kontextusba helyezzék, egyúttal bemutatva a Kárpát-medencei magyarság szórványosodásának legdrámaibb pillanatait.

Románia schengeni csatlakozása csökkenti az Erdély körüli feszültséget?

Csökken majd az ellentét Erdély elveszítését illetően, ha Románia csatlakozhat a schengeni övezethez, és így kevesebb jelentősége lesz a határnak – mondta Valer Moga történész. A gyulafehérvári 1918. december 1. Egyetem oktatója ezt az Erdély és Románia „nagy egyesülése” című dokumentumfilm budapesti filmszínházi premierjén jelentette ki.

A héten történt

Hazánkban először játszották pár nappal ezelőtt filmszínházban az „Erdély és Románia „nagy egyesülése” című dokumentumfilmet. A két alkotó: Dr. Margittai Gábor, a Magyar Összetartozás Intézet igazgatója és Major Anita igazgató-helyettes. Margittai Gábor nyilatkozik.

Erdély és Románia „nagy egyesülése”

Az Uránia Nemzeti Filmszínház dísztermében tartották az Erdély és Románia „nagy egyesülése” című dokumentumfilm filmszínházi premierjét. A vetítést követően az alkotók és az érintett történészek beszélgettek arról, hogyan élték meg a magyarok és a románok az 1918-as eseményeket, és még inkább arról, mi történt azóta.

„Ahol egy városnak több történelme is van”

A Magyar Összetartozás Intézete 2023. november 27-én mutatta be Major Anita és Margittai Gábor Erdély és Románia „nagy egyesülése” című dokumentumfilmjét. A bemutatót pódiumbeszélgetés követte az alkotókkal, valamint erdélyi magyar és román történészekkel.

Román történész: A schengeni övezet bővítése után kevésbé fájhat a magyaroknak Erdély elveszítése

Az Uránia Nemzeti Filmszínház dísztermében megtartották az Erdély és Románia „nagy egyesülése” című dokumentumfilm filmszínházi premierjét. A vetítést követően az alkotók és a történészek beszéltek arról, hogyan élték meg a magyarok és a románok az 1918-as eseményeket és azok következményeit.

Veszprémi MCC képzési központ

Balassitól Jumurdzsákig – Török–magyar barátság dalban elbeszélve Veszprémben

Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt az MCC veszprémi képzési központjának soron következő, rendkívüli előadására, Erdal Şalikoğlu török–magyar koncertjére.

Balassitól Jumurdzsákig – Török–magyar barátság dalban elbeszélve

Egy rejtélyes dél-anatóliai faluban ismerkedtünk meg vele, amelyet egykor Macarköynek, azaz Magyarfalunak hívtak. Szenvedélye a hídépítés: a török–magyar testvérkultúra felmutatása, identitásunk közös pontjainak nyomatékosítása. Erdal Şalikoğlu énekel, zenél és mesél az MCC Scrutonban.

Erdély és Románia „nagy egyesülése” – Dokumentumfilm-premier az Urániában

A történelmi tudathasadásban szenvedő Romániáról ad látleletet az Erdély és Románia „nagy egyesülése”. Margittai Gábor és Major Anita dokumentumfilmjét november 27-én, hétfőn mutatják be az Uránia Nemzeti Filmszínházban.

Ez itt a kérdés… Veszélyben a magyar történelmi emlékek?

Margittai Gábor intézetigazgató az M5 Ez itt a kérdés című műsorában: emlékezetpolitikai háborúkról, szobor- és sírdöntésről, valamint a megbékélés lehetséges pontjairól beszélgettek a szakértők.

Különdíjas lett Kerelőszentpáli Hallerek című filmünk a XXII. Lakiteleki Filmszemlén

A Sára Sándor emlékezetére meghirdetett XXII. Lakiteleki Filmszemlére két kategóriában lehetett nevezni: művelődés – hungarikumok, helyi értékek a Kárpát-medencében; valamint „Most mutasd meg” – 18 év alatti fiatalok mobiltelefonnal készített filmje – „Helyi értékek a településemen és környezetemben” témakörben.

Kerelőszentpáli Hallerek

A kerelőszentpáli kastély Erdély egyik legbotrányosabb sorsú építménye, amelynek sem teteje, sem méltósága, tégláról téglára hordják el, amíg valakinek a fejére nem omlik az egész. A polgármester bocsánatot kért a falu nevében a családtól, amiért ilyen gyalázatosan szétlopták kastélyukat. Van-e esély az épület és a múlt rehabilitációjára?

Kell-e nekünk szórványmagyarság?

Büszkeség tölt el mindig, amikor csak Kassán járok. Még most is van valami mélyen és háboríthatatlanul polgári ebben a városban. Maga a városiasság mint civilizációs lehetőség sugárzik az Óváros falaiból, közismert műemlékeiből, nemesi palotáiból, katonai építményeiből és hosszú átjáróházaiból.

A Magyar Összetartozás Intézete a Gondolat-jelben

Csűrös Csilla beszélgetett Margittai Gáborral és Major Anitával a Kossuth Rádió műsorában.

Újabb erdélyi faluban némultak el a harangok

Erdélyi barátaimtól kapom a hírt, hogy november 7-én meghalt Szabó Irma. Rövid szenvedés után, kilencvenedik életévében. Ki volt Szabó Irma?

Mi a magyar? – Margittai Gábort és Major Anitát kérdezte az Öreg

A Mathias Corvinus Collegium Magyar Összetartozás Intézete az MCC hatodik intézete. Komoly feladatot kaptak, méghozzá azt, hogy Szekfű Gyula, Babits Mihály, Kodály Zoltán és Ravasz László református püspök nyomán ismét feltegyék a kérdést, hogy mi a magyar, miért jó magyarnak lenni? Margittai Gábor igazgató és Major Anita igazgatóhelyettes volt az Öreg vendége.

Erdély és Románia „nagy egyesülése” – Filmpremier az Uránia Nemzeti Filmszínházban

„Ha egy nemzet megtagadja a múltját, megtagadja a jövőjét is”

„Meg kell érteni és meg kell becsülni azt, ami magyar, és tudnunk kell azt is, hogyan maradjunk magyarok, hogyan mentsük át magyarságunkat a jövő generációjának.”

„Meg kell értenünk, mi tartja egyben a magyarságot”

A magyarság történetét évtizedek óta kutató Margittai Gábor és Major Anita vezetésével jött létre a Mathias Corvinus Collegium hatodik intézete, a Magyar Összetartozás Intézete. A bemutatkozó sajtóeseményen a veszélyes globális trend, az eltörlés kultúrájával kapcsolatban elhangzott: az a nemzet, amely megtagadja a múltját, megtagadja a jövőjét is.

Mi a magyar?

Öt neves kutatóintézete mellett újabbat hozott létre a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány. A Magyar Összetartozás Intézetének célja tárgyilagosan kutatni és széles körben bemutatni – filmen, kiállításon, könyvön, előadásokon, a médián keresztül – azt a kohéziós erőt, amely biztosítja és válságállóvá teszi egy nemzet szellemi szuverenitását.

Ha egy nemzet megtagadja a múltját, megtagadja a jövőjét is

Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója köszöntőjében úgy fogalmazott, az újonnan létrehozott intézetük egyik fő célja annak a kérdéskörnek a kutatása, hogy „mi a magyar”.

Veszélyben a magyarság, a világon egyedülálló flotta keresi a megoldást

Az a nemzet, amely megtagadja a múltját, megtagadja a jövőjét is – hangzott el a Mathias Corvinus Collegium által létrehozott Magyar Összetartozás Intézetének bemutatkozó sajtótájékoztatóján. Az új szervezet céljai között szerepel a magyarság megértése és az eltitkolt történetek felfedezése.

A magyarság megtartó ereje

Mit jelent a XXI. század Európájában és globális világrendjében magyarnak lenni és maradni, ez milyen kihívásokkal, feladatokkal jár, és milyen távlatai lehetnek a korszerű magyarságtudatnak? – többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ a Mathias Corvinus Collegium (MCC) most megalakult Magyar Összetartozás Intézetében, amely a magyarság történetét évtizedek óta kutató Margittai Gábor és Major Anita vezetésével jött létre.

Vér a forradalomnak – Gondolatok az összetartozásról

Videóüdvözletek az intézet bemutatkozó estjén, 2023. október 26-án az MCC Scrutonban: Békés Márton történész-politológus, a XXI. Század Intézet igazgatója, Berecz András Kossuth-díjas énekes, folklórkutató, előadóművész, Koltay Gábor Balázs Béla-díjas filmrendező, író és L. Simon László író, költő, kultúrpolitikus, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója mondott köszöntőt.

Bemutatkozott a Magyar Összetartozás Intézete

A magyarság történetét, jelenét évtizedek óta kutató Margittai Gábor és Major Anita vezetésével jött létre a Mathias Corvinus Collegium hatodik intézete, a Magyar Összetartozás Intézete.

Villámsújtotta emberek: Boris Kálnoky erdélyi főnemesi családeposza

Ilyesmi ritkán kerül a történelemkönyvek szilárd tényei közé, de villámsújtotta emberek nélkül feltehetően ma nem volna erdélyi főnemesi történet.

Úszók és szörnyek barlangja

Ha van olyan hely a világon, ahol az embernek a legkevésbé jutna eszébe a magyar kultúrát ünnepelni – vagy akármilyen nacionáléjú kultúrát –, a Líbiai-sivatag biztosan ilyen.