Margittai Gábor

Erdély és Románia „nagy egyesülése” – Dokumentumfilm-premier az Urániában

A történelmi tudathasadásban szenvedő Romániáról ad látleletet az Erdély és Románia „nagy egyesülése”. Margittai Gábor és Major Anita dokumentumfilmjét november 27-én, hétfőn mutatják be az Uránia Nemzeti Filmszínházban.

Ez itt a kérdés… Veszélyben a magyar történelmi emlékek?

Margittai Gábor intézetigazgató az M5 Ez itt a kérdés című műsorában: emlékezetpolitikai háborúkról, szobor- és sírdöntésről, valamint a megbékélés lehetséges pontjairól beszélgettek a szakértők.

Különdíjas lett Kerelőszentpáli Hallerek című filmünk a XXII. Lakiteleki Filmszemlén

A Sára Sándor emlékezetére meghirdetett XXII. Lakiteleki Filmszemlére két kategóriában lehetett nevezni: művelődés – hungarikumok, helyi értékek a Kárpát-medencében; valamint „Most mutasd meg” – 18 év alatti fiatalok mobiltelefonnal készített filmje – „Helyi értékek a településemen és környezetemben” témakörben.

Kerelőszentpáli Hallerek

A kerelőszentpáli kastély Erdély egyik legbotrányosabb sorsú építménye, amelynek sem teteje, sem méltósága, tégláról téglára hordják el, amíg valakinek a fejére nem omlik az egész. A polgármester bocsánatot kért a falu nevében a családtól, amiért ilyen gyalázatosan szétlopták kastélyukat. Van-e esély az épület és a múlt rehabilitációjára?

Kell-e nekünk szórványmagyarság?

Büszkeség tölt el mindig, amikor csak Kassán járok. Még most is van valami mélyen és háboríthatatlanul polgári ebben a városban. Maga a városiasság mint civilizációs lehetőség sugárzik az Óváros falaiból, közismert műemlékeiből, nemesi palotáiból, katonai építményeiből és hosszú átjáróházaiból.

A Magyar Összetartozás Intézete a Gondolat-jelben

Csűrös Csilla beszélgetett Margittai Gáborral és Major Anitával a Kossuth Rádió műsorában.

Újabb erdélyi faluban némultak el a harangok

Erdélyi barátaimtól kapom a hírt, hogy november 7-én meghalt Szabó Irma. Rövid szenvedés után, kilencvenedik életévében. Ki volt Szabó Irma?

Mi a magyar? – Margittai Gábort és Major Anitát kérdezte az Öreg

A Mathias Corvinus Collegium Magyar Összetartozás Intézete az MCC hatodik intézete. Komoly feladatot kaptak, méghozzá azt, hogy Szekfű Gyula, Babits Mihály, Kodály Zoltán és Ravasz László református püspök nyomán ismét feltegyék a kérdést, hogy mi a magyar, miért jó magyarnak lenni? Margittai Gábor igazgató és Major Anita igazgatóhelyettes volt az Öreg vendége.

Erdély és Románia „nagy egyesülése” – Filmpremier az Uránia Nemzeti Filmszínházban

„Ha egy nemzet megtagadja a múltját, megtagadja a jövőjét is”

„Meg kell érteni és meg kell becsülni azt, ami magyar, és tudnunk kell azt is, hogyan maradjunk magyarok, hogyan mentsük át magyarságunkat a jövő generációjának.”

„Meg kell értenünk, mi tartja egyben a magyarságot”

A magyarság történetét évtizedek óta kutató Margittai Gábor és Major Anita vezetésével jött létre a Mathias Corvinus Collegium hatodik intézete, a Magyar Összetartozás Intézete. A bemutatkozó sajtóeseményen a veszélyes globális trend, az eltörlés kultúrájával kapcsolatban elhangzott: az a nemzet, amely megtagadja a múltját, megtagadja a jövőjét is.

Mi a magyar?

Öt neves kutatóintézete mellett újabbat hozott létre a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány. A Magyar Összetartozás Intézetének célja tárgyilagosan kutatni és széles körben bemutatni – filmen, kiállításon, könyvön, előadásokon, a médián keresztül – azt a kohéziós erőt, amely biztosítja és válságállóvá teszi egy nemzet szellemi szuverenitását.

Ha egy nemzet megtagadja a múltját, megtagadja a jövőjét is

Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója köszöntőjében úgy fogalmazott, az újonnan létrehozott intézetük egyik fő célja annak a kérdéskörnek a kutatása, hogy „mi a magyar”.

Veszélyben a magyarság, a világon egyedülálló flotta keresi a megoldást

Az a nemzet, amely megtagadja a múltját, megtagadja a jövőjét is – hangzott el a Mathias Corvinus Collegium által létrehozott Magyar Összetartozás Intézetének bemutatkozó sajtótájékoztatóján. Az új szervezet céljai között szerepel a magyarság megértése és az eltitkolt történetek felfedezése.

A magyarság megtartó ereje

Mit jelent a XXI. század Európájában és globális világrendjében magyarnak lenni és maradni, ez milyen kihívásokkal, feladatokkal jár, és milyen távlatai lehetnek a korszerű magyarságtudatnak? – többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ a Mathias Corvinus Collegium (MCC) most megalakult Magyar Összetartozás Intézetében, amely a magyarság történetét évtizedek óta kutató Margittai Gábor és Major Anita vezetésével jött létre.

Vér a forradalomnak – Gondolatok az összetartozásról

Videóüdvözletek az intézet bemutatkozó estjén, 2023. október 26-án az MCC Scrutonban: Békés Márton történész-politológus, a XXI. Század Intézet igazgatója, Berecz András Kossuth-díjas énekes, folklórkutató, előadóművész, Koltay Gábor Balázs Béla-díjas filmrendező, író és L. Simon László író, költő, kultúrpolitikus, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója mondott köszöntőt.

Bemutatkozott a Magyar Összetartozás Intézete

A magyarság történetét, jelenét évtizedek óta kutató Margittai Gábor és Major Anita vezetésével jött létre a Mathias Corvinus Collegium hatodik intézete, a Magyar Összetartozás Intézete.

Villámsújtotta emberek: Boris Kálnoky erdélyi főnemesi családeposza

Ilyesmi ritkán kerül a történelemkönyvek szilárd tényei közé, de villámsújtotta emberek nélkül feltehetően ma nem volna erdélyi főnemesi történet.

Úszók és szörnyek barlangja

Ha van olyan hely a világon, ahol az embernek a legkevésbé jutna eszébe a magyar kultúrát ünnepelni – vagy akármilyen nacionáléjú kultúrát –, a Líbiai-sivatag biztosan ilyen.