Margittai Gábor

Szardínia, a rejtelmes sziget – Szimpózium Európa ősi identitásrétegeiről

Európa harapófogójában van, mégsem Európa. Afrika felé lebegő sziget, mégsem Afrika. A XXI. század hétköznapjait éli – lakóitól, építményeitől, vad szellemiségétől még sincs annyira messze a Krisztus előtti XXI. század, amint gondolnánk. Szardínia, a mediterrán világ második legnagyobb szigete, a nagy rébusz valójában európaibb Európánál és afrikaibb Afrikánál. Miközben autonóm régióként, kulturális öntudatának, identitásának makacs megőrzésével számos példát és párhuzamot kínálhat a Kárpát-medencei magyarság számára is. Miközben a sziget váratlan és fontos magyar emlékek rejtekhelye is. Szuverenitás- és autonómiamodellek elméletben és gyakorlatban – a Magyar Összetartozás Intézetének hallgatói szimpóziuma.

Magyar sziget az Adrián?

Egy meglepően egzotikus hely Horvátországban, amelyhez meghökkentően sok közünk van.

Láthatatlan sírkertjeink

Sorozatunkban olyan kegyeleti és emlékhelyeket keresünk fel az anyaországban és a határokon túl, amelyek nemcsak letűnt magyar nemzedékek nyughelyei, de múltunk fontos töredékeit és jelképeit is rejtik – sokszor már bozóttal vagy éppen szándékos feledéssel fedve.

Humor – a magyarok adománya?

Péntek délután népes közönség előtt kezdődött az MCC Feszten a Magyar Összetartozás Intézetének Humorban nem ismerek tréfát! című pódiumbeszélgetése. A résztvevők kedvenc viccének, anekdotájának elmesélésével indult a beszélgetés, ami máris a megfelelő hangulati regiszterbe helyezte a humorra mindvégig fogékonynak bizonyuló közönséget.

Trianon árnyéka: támadják a magyar keresztény örökséget Nagyváradon

Újabb államosítási kísérlet: ki akarja lakoltatni a váradi önkormányzat Fejes Rudolf Anzelm apátot a premontrei rendházból.

Csárdák és betyárok

Kemény hely volt a magyar csárda, nem nyúlbéláknak való. Nemrégiben a Magyar Értéktárba került, ahogy hungarikum lett a csárdás tánc.

Fekete István pokoljárása

Hiába akarták agyonverni, hiába akarták kiközösíteni, Fekete István Jókai után a második legolvasottabb magyar író lett. 125 éve született, 55 éve hunyt el.

Erőszakos besorozásokról is mesélt a beregszászi költő, Lőrincz P. Gabriella

A háborút egyéni sorsokon keresztül mutatja be Lőrincz P. Gabriella novelláskötete. Kárpátalja sorsát mindig is szívén fogja viselni a beregszászi születésű költő.

Ezeket a hadifoglyokat cserben hagyta a hazájuk

Őszre hazajönnek mind! – gondolták a családtagok a politikusi ígéretek nyomán azokról a férfiakról, apákról, fiúkról, testvérekről, akik 1914 nyarán bevonultak. Nem így lett.

Előtérben a háttér – Interjú Major Anitával a Katolikus Rádióban

Másnak térkép e táj címmel konferenciát tartott a helyi identitásról a Magyar Összetartozás Intézete. Elsőként erről beszélgetünk Major Anita igazgatóhelyettessel.

Kárpátalja: a magyar élet legnehezebb és legfájdalmasabb pontja

„A kárpátaljai magyarság helyzete a Kárpát-medencei magyar élet legnehezebb és legfájdalmasabb pontja, és itt van a legkisebb esélye, hogy a felhők rövid távon eltűnjenek” – jegyezte meg a MÁÉRT 2023. novemberi ülésén Orbán Viktor miniszterelnök, és a jóslat fájdalmasan beigazolódott. 2025. június 24-én délután az MCC nyíregyházi képzési központjának Kálvin téri székházában népes közönség előtt tartotta meg a kárpátaljai magyarság múltjáról és jelenéről szóló előadását Lakatos Mihály, a Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója és Lőrincz P. Gabriella József Attila-díjas kárpátaljai költőnő.

A régi Magyarország elfeledett zenéje

Milyen szerepet játszhatott a Felvidék – mely több évszázadig viszonylagos szélcsendet élvezett a történelmi viharokban – a magyar népzenekincs megőrzésében és exportálásában? Azaz a nemzeti folytonosság és magyar összetartozás fenntartásában, kiterjesztésében. Milyen forradalmi felfedezést tehet egy eltökélt zenerégész, talán át is írva tudásunkat az erdélyi és partiumi népzene eredetéről? Major Anita, az intézet igazgatóhelyettese beszélgetett Jánosi Andrással, a Hungaricus együttes vezetőjével Kassán 2025. június 9-én.

Pákozd, az én falum – Másnak térkép e táj

Fontos, hogy a pákozdi gyermek megismerje hazája és a nagyvilág történetét, de legalább ennyire fontos, hogy ismerje faluja múltját, környezetét, utcáit, dűlőit, természeti értékeit, az itt élt és élő emberek szokásait, hagyományait, az általuk létrehozott értékeket is, amelyek jobbá, színesebbé tették és teszik a helyi közösség életét. Hogy ismerje Pákozd jeles személyiségeinek élettörténetét és teljesítményeit, és ösztönzést nyerjen ezekből ahhoz, hogy majdan maga is öregbítse szülőfaluja hírnevét az országban, sőt a nagyvilágban. Ezt a nemes célt szolgálja e könyv, amelynek megírását az MCC Magyar Összetartozás Intézete kezdeményezte és koordinálta a „Másnak térkép e táj” című mintaprogram keretében.

Aracs: magyar menedék a pusztában

Aracs pusztatemploma a délvidéki magyarság összetartozásának egyik legfőbb jelképe. Nem mellesleg a térség legcsodálatosabb műemléke.

Kastélyról a kastélyban: az Aranyszőnyeg című film bemutatója Gödöllőn

Bemutatták Margittai Gábor és Major Anita Aranyszőnyeg – A gernyeszegi Teleki-ház feltámadása című dokumentumfilmjét a Gödöllői Királyi Kastély barokk színházában. Az Agenda tudósítása.

Rodostói ház

A régi Magyarország elfeledett hangszeres zenéje – A Hungaricus együttes és barátai koncertje pódiumbeszélgetéssel

Milyen szerepet játszhatott a Felvidék – mely több évszázadig viszonylagos szélcsendet élvezett a történelmi viharokban – a magyar népzenekincs megőrzésében és exportálásában? Azaz a nemzeti folytonosság és magyar összetartozás fenntartásában, kiterjesztésében. Milyen forradalmi felfedezést tehet egy eltökélt zenerégész, talán át is írva tudásunkat az erdélyi és partiumi népzene eredetéről?

Másnak térkép e táj – Konferencia a helyi identitásról

Napjainkban jóval több szó esik az egyén, a család és a nemzet identitásformáló szerepéről, mint a település, a szülőhely közösségformáló erejéről. A nemzeti összetartozás napján, június 4-én intézetünk a Kárpát-medence magyarsága képviselőinek részvételével konferenciát rendez, amely a helyi identitás fontosságára, az otthon identitásformáló szerepére kívánja ráirányítani a figyelmet.

A legolcsóbb élet – Molnár Tibor a balkáni halálmarsról, a szerbiai hadifogságról és az átfaragott hősi emlékművekről

Lezárható-e egy világháború, ha hősi halottainak, hadifoglyainak története még lezáratlan? Van-e esély ismertté tenni sok ezer ismeretlen katona nevét, sorsát, családtörténetét, ha a hadisírok hirtelen „átkerülnek” az egykori ellenség országába, majd lassan elenyésznek? Molnár Tibor, a délvidéki Zenta főlevéltárosa évtizedek óta kutatja az első világháború délvidéki, szerbiai vonatkozásait, járja és méri föl a látható és már láthatatlan sírkerteket – méltó emléket állítva a hazájukért hősi halált halt katonáknak. Margittai Gábor beszélgetett a kutatóval.

„Nem hős halott, csak szürke rab”

A debreceni Déri Múzeumban megtekinthető Hadifogoly magyarok a nagy háborúban című tárlat nemcsak emlékezetpolitikai fegyvertény, de megszólítja a leszármazottakat is. A nagy háború hadifogsága, mely a „táborok évszázadának” nyitánya volt, Magyarországon mostoha területe a tudományos kutatásnak és az emlékezeti kultúrának ma is.

Európai ügynek kellene lennie a nemzeti kisebbségek védelmének

A nemzeti kisebbségek védelmének európai ügynek kellene lennie, és nem belügynek – hívta fel a figyelmet Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri különmegbízottja, főtanácsadója hétfőn Budapesten A nemzeti kisebbségek védelme az Európai Unióban című kötet bemutatójával egybekötött pódiumbeszélgetésen.

Hadifogoly magyarok – Szibériától Szardíniáig

Hogy miért kell rongyos hadifoglyok után kutatnunk, akik ráadásul már több mint egy évszázadnyi távolságra szakadtak tőlünk? Talán azért, mert ezek a rongyos nagy háborús katonák a mi nagyapáink és dédnagyapáink. Aztán azért is, mert kivesztek a magyar közemlékezetből. Pedig hazájukért szenvedtek és tartottak ki hősiesen – még a lágerekben is.

Gödöllői Királyi Kastély Lovarda

Aranyszőnyeg – A gernyeszegi Teleki-ház feltámadása – Filmvetítés pódiumbeszélgetéssel a Gödöllői Királyi Kastélyban

A gernyeszegi Teleki-kastély a magyar művelődéstörténet kiemelt helyszíne, de a XXI. századi erdélyi főnemesi restitúciós kálvária fontos állomása is. A csaknem fél évezredig Teleki-tulajdonban lévő Gernyeszeg szülőhelye volt többek között a marosvásárhelyi Teleki Tékát megalapító Teleki Sámuel grófnak, de itt született a tragikus sorsú miniszterelnök, Bethlen István is. Intézetünk filmbemutatója a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Érzékeny témát érint a Magyar Összetartozás Intézetének kiállítása

A debreceni Déri Múzeumban megtekinthető Hadifogoly magyarok a nagy háborúban című tárlat nemcsak emlékezetpolitikai fegyvertény, de megszólítja a leszármazottakat is.

Hunyadi Mátyás terem 2.

Erdély és Románia „nagy egyesülése” – Hogyan hódítja el a külhoni magyarság tereit a történelemhamisítás?

1918. december 1. mind a magyar, mind a román nemzet számára sorsdöntő pillanat: a magyarság azóta Erdély elvesztésére, a románság az ígéret földjének megnyerésére emlékezik minden évben ezen a napon.

Magyar humor: a pesti vicctől a székely anekdotákig

A humorérzék a zsigereinkben van, része nemzeti identitásunknak. Ha kicsit lennebb ereszkedünk a drónunkkal, azt is látjuk, hogy a nagy magyar humor ernyője alatt bizonyos tájegységeknek sajátos, csak rájuk jellemző humoruk van.

A délvidéki magyarság jelene és jövője

Április 25. és 27. között tartotta meg intézetünk tavaszi akadémiáját az MCC szegedi képzési központjában az anyaország és a Kárpát-medence több pontjáról érkező egyetemistáknak. A téma a délvidéki magyarság jelene és jövője volt, húsba vágó és nehéz kérdéseket tárgyaltunk neves délvidéki és hazai előadókkal.

MCC Szekszárd

A székely atyafi esete a fél disznóval – a magyar humor mint identitásunk alkotóeleme

Mennyire vagyunk humorosak mi, magyarok? Ha bennünket, magyarokat kérdeznek, a válasz: nagyon. Hiszen ki ne hallott volna a székely anekdotákról, a népi tréfákról, a pesti viccről vagy éppen a „sztendáposok” seregéről? De vajon más népek is ezt gondolják rólunk? Vajon a humorérzék tényleg a zsigereinkben van, valóban része nemzeti identitásunknak?

Barbárok Kassán – Balassa Zoltán a felvidéki végvárosokról, a visszatemetett avarokról és a Márai-paradoxonról

Balassa Zoltán messze nem Kassán született, de ma közel sem találni olyan embert, aki nála kassaibb lenne. Márpedig kassainak lenni – ezt jól tudjuk Márai Sándortól – nem puszta városlakói lét, hanem különleges létforma. Mint Márai írja: „Életem legszebb, igaz és emberi, európai emlékeit annak a magyar végvárosi, polgári kultúrának köszönhetem, melynél különbet aztán később a világban sem találtam.” Márai Kassájához hasonlóan Balassa Zoltán Kassája is végvárosi, de már nem magyar, annak csak mélyszórvány; hogy polgári-e a maga 230 ezresre duzzasztott lélekszámával és lakótelepi szlömösödésével, az is nagy kérdés. Ami viszont biztos, hogy Kassa és Balassa Zoltán élete jó fél évszázada elválaszthatatlan. Ahogy valaki fogalmazott: ő a „felvidéki mindenes, aki Kassa városához tartozik”. Margittai Gábor beszélgetett a helytörténésszel.

Hadifogoly magyarok a debreceni Déri Múzeumban

Interjú az Európa Rádióban Margittai Gábor intézetigazgatóval a Déri Múzeumban megnyílt hadifogoly-kiállításról.

A személyes sorstragédiák most tárgyakkal üzennek a múltból Debrecenben

Hadifogoly magyarok a nagy háborúban címmel nyílt kiállítás szombaton a Déri Múzeumban. A nagy háború hadifogsága, mely a „táborok évszázadának” nyitánya volt, Magyarországon mégis mostoha területe a tudományos kutatásnak és az emlékezeti kultúrának ma is.

Hadifogoly magyarok a nagy háborúban

Kevés magyar család van, amelyiket ne sújtott volna hadifogság. Apák, fiúk, testvérek százezrei tűntek el a lágerek bugyraiban – Szibériától Szardíniáig. A nagy háború hadifogsága, amely a „táborok évszázadának” nyitánya volt, Magyarországon mégis mostoha területe a tudományos kutatásnak és az emlékezeti kultúrának ma is. Ezt az adósságot szeretné törleszteni a multimédia korszerű eszközeivel és egyedülálló gyűjteménye bemutatásával az MCC Magyar Összetartozás Intézete. A Hadifogoly magyarok a nagy háborúban című kiállítás kurátorai, Margittai Gábor intézetigazgató és Major Anita igazgatóhelyettes több mint egy évtizede térképezik föl a magyar történelem e fehér foltját.

MCC szolnoki képzési központ

A székely atyafi esete a fél disznóval – a magyar humor mint identitásunk alkotóeleme

Mennyire vagyunk humorosak mi, magyarok? Ha bennünket, magyarokat kérdeznek, a válasz: nagyon. Hiszen ki ne hallott volna a székely anekdotákról, a népi tréfákról, a pesti viccről vagy éppen a „sztendáposok” seregéről? De vajon más népek is ezt gondolják rólunk? Vajon a humorérzék tényleg a zsigereinkben van, valóban része nemzeti identitásunknak?

A javíthatatlan forradalmár

„Vallástalan, könnyelmű, ha szolid ismeretekre vetné magát, még mindig igen használható egyénné válhatna” – jegyzi fel a császári rendőrség spiclije Beniczky Lajosról, Zólyom vármegye alispánjáról, aki mégis olyannyira használható egyénné vált, hogy az 1848 márciusában kitört forradalom egyik legkeményebb harcosa lett – aki még a kiegyezés után sem volt hajlandó letenni a fegyvert. 1848–49 ismeretlen hőséről és a Felvidék egyik legizgalmasabb, még felfedezésre váró várkastélyáról emlékezik meg kisfilmünk.

Megbélyegzés vagy felmentés?

Március 6-án rendezték meg a DISZ30 – Három évtizede a tanulási zavarral küzdő középiskolásokért konferenciát, amelyen intézetünk igazgatóhelyettese, Major Anita Megbélyegzés vagy felmentés a részképességzavar megállapítása a tanuló számára? című előadását is hallhatták a résztvevők.

A székely atyafi esete a fél disznóval – a magyar humor mint identitásunk alkotóeleme

Mennyire vagyunk humorosak mi, magyarok? Ha bennünket, magyarokat kérdeznek, a válasz: nagyon. Hiszen ki ne hallott volna a székely anekdotákról, a népi tréfákról, a pesti viccről vagy éppen a „sztendáposok” seregéről? De vajon más népek is ezt gondolják rólunk? Vajon a humorérzék tényleg a zsigereinkben van, valóban része nemzeti identitásunknak?