Bálint József
36 évvel ezelőtt, 1990. szeptember 17-én került sor Antall József, a rendszerváltás utáni első demokratikusan megválasztott magyar miniszterelnök és II. János Pál pápa találkozójára a pápa nyári rezidenciáján, Castel Gandolfóban.
Fontos dátum ez Magyarország történetében, ugyanis 1945 óta nem találkozott a mindenkori magyar miniszterelnök a pápával. A találkozóra alig néhány hónappal az első szabad országgyűlési választások után, történelmi korszakváltás hajnalán került sor. Magyarország alig lépett ki a kommunista diktatúra árnyékából, ekkor még csak tanulta a szabadságot. A találkozó jelentőségét fokozta, hogy Antall József és II. János Pál ugyanannak a világtörténelmi változásnak két különböző, de mégis egymást erősítő oldalát testesítették meg. Antall a demokratikus Magyarország politikai újjászületését, a pápa pedig az egyház szabadságának és erkölcsi küldetésének helyreállását képviselte.
A találkozón szó esett a lengyel–magyar barátságról, a két ország közös múltjáról és jelenéről, valamint Közép-Európa átalakulásáról és újjászerveződéséről. A pápa hangsúlyozta, hogy az egyháznak az új történelmi körülmények között is meg kell találnia feladatát: Nyugaton a fogyasztói szemlélet és az értékválság, a volt kommunista országokban pedig az üldöztetés öröksége jelentett új kihívást. A találkozó nem csupán a Szentszék és Magyarország kapcsolatának újjáépítéséről szólt, hanem szóba került a magyarországi katolikus egyház helyzete, az egyházi tulajdon és az egyházi intézmények kérdése is. Negyvenöt év rombolását kellett megtárgyalni. A felek megállapították, hogy a kommunizmus bukásával nem ért véget minden nehézség, mert a demokrácia és a szabadság építése csak most kezdődik, újra kell építeni a gazdaságot, az intézményeket és az egész keresztény magyar államot. II. János Pál a magyar átalakulással kapcsolatban teljes támogatásáról biztosította Antall Józsefet.
A beszélgetés érintette a határokon túl élő magyar nemzeti közösségek helyzetét is, abban egyetértettek, hogy a kisebbségi jogoknak a vallás szabad gyakorlásához szükséges feltételeket is magukban kell foglalniuk. Külön érdekesség, hogy a találkozót megelőzően, amikor II. János Pál 1990. április végén Csehszlovákiában járt, üdvözölte az országban élő kisebbségeket, különösen a magyarokat, és a szentmise végén azt mondta az ottélő magyaroknak és az odaérkező magyar zarándokoknak, hogy „viszontlátásra a következő nyáron hazátokban”.
A találkozón szóba került a pápa közelgő magyarországi látogatása is, amelyre végül a következő évben, 1991. augusztus 16–20. között került sor. Ez volt II. János Pál első apostoli látogatása Magyarországon. A pápa magyarországi utazásakor megcsókolta hazánk földjét, majd ezt mondta: „Bízom abban, hogy a magyarok milliói egyesülnek imádságunkkal azért, hogy eredményes legyen munkátok, amellyel a küszöbönálló új évezrednek egy szép Magyarországot igyekeztek építeni. Isten, áldd meg a magyart!”.
Így lett szeptember 17-e Közép-Európa történelmi újjászületésének mérföldköve. A magyar miniszterelnök és a pápa találkozóján jelent meg 45 év után először a keresztény Magyarország és a keresztény Európa gondolata, merült fel először a vallásszabadság kérdése, és született meg a nemzeti közösségek iránti felelősség és a diktatúra után megszülető új európai rend reménye.
(Borítókép: A II. János Pál pápa 1991-es látogatását megörökítő 100 forintos érme. Fotó: Shutterstock)
